A cégek közötti munkaerő-mobilitás és az iparágakon belüli termelékenységkülönbségek Empirikus eredmények és egy ágensalapú modell MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság: Kísérlet és Empíria – Munkaerőpiaci Kutatások 2017” konferencia Lőrincz László12, Csáfordi Zsolt13, Kiss Károly Miklós14 1MTA KRTK KTI 2BCE 3Erasmus Univ. Rotterdam 4Pannon Egyetem A kutatás az OTKA (K112330) támogatta. A kutatás a Széchenyi 2020 program EFOP-3.6.1-16-2016-00013 „Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Budapesti Corvinus Egyetem székesfehérvári campusán” című Európai Uniós projektje támogatásával készült

Célok A munkaerő-mobilitáson keresztül történő tudástranszfer modellezése A munkaerő-mobilitás és a termelékenységkülönbségek empirikus elemzése

Motiváció Jelentős különbségeket találhatunk a termelékenységben iparágakon belül is: Syverson (2004): USA feldolgozóiparban kétszeres különbség a felső és alsó decilis között, (bizonyos ágazatokban még magasabb) Hsieh & Klenow (2009): Kínában és Indiában 5:1 különbség Miért maradnak fel ezek a különbségek? A verseny erősségének hatása: a belépő és kilépő vállalatok arányával közelítve (Syverson 2004, Syverson 2011), illetve az export szerepét vizsgálva (Melitz 2003 ) A termelékenység átterjedésének csatornái: Demonstrációs hatások, verseny, munkaerő-mobilitás (Djankov & Hoekman, 2000)

A munkaerő-mobilitás szerepe a tudástranszferben: A terrmelékenyebb cégtől érkező dolgozók pozitív átterjedési hatása (Stoyanov & Zubanov, 2012, Balsvik 2011, Poole 2013, Csáfordi, Lőrincz, Lengyel & Kiss 2016) A cégek közötti tudástranszfer csökkentheti a termelékenységkülönbségeket, míg ha ez korlátozott, akkor a termelékenységkülönbségek fennmaradhatnak Nem találtunk olyan irodalmat (IO modellt, vagy empirikus elemzést), ami a tudástranszfer és a termelékenységkülönbségek fennmaradása közti összefüggést elemezte volna

Hipotézisek A nagyobb mobilitás kiegyenlíti a termelékenységkülönbségeket Ha a munkaerőmobilitás több cég között oszlik el, az jobban kiegyenlíti a termelékenységkülönbségeket Ha a munkaerőmobilitás zárt csoportok között valósul meg, az kevésbé egyenlíti ki a termelékenységkülönbségeket

Empirikus Elemzés

Módszer Megfigyelési egység: iparágak (2 jegy) 2003-2012 Függő változó: TFP eloszlása (p75-p25)/p50, (p90-p10)/p50 Magyarázó változók: hálózat jellemzői Létrehozunk egy hálózatot, ahol a pontok a vállalatok, az élek a köztük áramló munkaerő A hálózati mutatókat (sűrűség, modularitás) súlyozzuk az iparágon belülről vagy kívülről érkező munkaerő mennyiségével Kontrollok: be- és kilépések száma Fixhatás panelregresszók

Normalizált TFP egyenlőtlenség (következő év) Eredmények   Normalizált TFP egyenlőtlenség (következő év) Változók (p75-p25) / p50 (p90-p10) / p50 Coef. SE sig.  Normalizált TFP egyenlőtlenség 0,333 0,044 *** 0,162 Iparágon belülről érkező munkaerő mennyisége 9,097 2,131 8,260 3,237 ** Iparágon kívülről érkező munkaerő mennyisége 0,125 0,221 -0,100 0,334 Iparágon kívülről érkező munkaerő diverzitása 148 0,046 0,300 0,069 Sűrűség -1,552 0,373 -2,760 0,555 Modularitás (előző év) 0,051 0,018 -0,021 0,028 Modularitás (előző év) * belülről érk. munkaerő (adott év) -9,430 3,037 -10,107 4,615 * Kilépések aránya -0,212 0,436 -0,103 0,067 Belépések aránya 0,163 0,039 0,269 0,059 Év FE Igen Iparág FE Megfigyelések 501 R2 0.866 0.885 Szignifikanciaszint *** p<0.001, ** p<0.01, * p<0.05

Ágensalapú ModelL

Összefüggések, aminek meg kellene felelnie a modellnek: A nagyobb vállalatok termelékenyebbek, A termelékenyebb vállatok magasabb bért fizetnek, A termelékenyebb vállalattól érkező munkaerőnek pozitív hatása van a termelékenységre, De a rosszabb termelékenységű vállalattól érkező munkaerőnek nincs negatív hatása (jó gyakorlatok megtanulása)

Az érkező munkaerő magasabb bért kap egy kisvállalatnál Első kísérlet: A kevésbé termelékeny (kis) vállalatok megpróbálnak elcsábítani munkaerőt a nagyoktól a bérmechanizmuson keresztül. Emiatt: Az érkező munkaerő magasabb bért kap egy kisvállalatnál A vállalatnak diszkriminálnia kell a bért új és régi munkaerő között Jobb lenne egy másik mechanizmus Miért mennek dolgozók nagyvállalatoktól kisvállalathoz dolgozni? Preferenciák változása az életciklusban Hasznosság nem bértől függő elemének beépítése a modellbe (special thanks: Balázs Reizer)

Az alapmodell  

Termelékenység átterjedés  

Bezáródó csoportok létrehozása Definiálunk két várost, és a vállalatokat véletlenszerűen elosztjuk közöttük. Ha a dolgozó a másik városban lévő vállalathoz megy, akkor viselnie kell a költözés költségét. Ez hozzáadódik a váltási költséghez a mobilitási döntés során.

Egyensúly Ebben a felállásban, ha egy dolgozó egy alacsonyabb termelékenységűtől átmegy egy magasabb termelékenységűhöz, nem változnak a termelékenységek De ha egy dolgozó a termelékenyebb cégtől megy át az alacsonyabb termelékenységűhöz, a termelékenységkülönbség csökken Ennek következtében nincs egyensúlyi termelékenység-különbség Csak abban az esetben, ha nincs mobilitás De mi szeretnénk fennmaradó termelékenységkülönbségeket és mobilitást egyszerre Ezért bevezetjük az innovációt a rendszerbe

Innováció  

Eredmények: keresztmetszet (1) Mobilitás 3 x 100 szimuláció: SC=0.0, SC=0.2, SC=0.4 Eredmények a 101. körben: SC=0 SC=0.2 SC=0.4 Sűrűség Termelékenység egyenlőtlenség SC=0 SC=0.2 SC=0.4 SC=0 SC=0.2 SC=0.4

Eredmények: keresztmetszet 2 x 100 szimuláció: SC=0.2, eredmények a 101. körben: Mobilitás Városok közti mobilitás Modularitás Városok közti modularitás Keresztmetszeti elemzés korlátai: A mobilitás csökkenti a termelékenységkülönbségeket, de a termelékenységkülönbségek is befolyásolják a mobilitást.

Eredmények szimuláción belül ρ = - 0.27 Fixhatás panelregrsszió 100 szimulációra, (SC=0.2, mob_cost=0.2 101-200. lépés) Változók Normalizált TFP egyenlőtlenség (p75-p25) / p50 Mobil munkaerő mennyisége (következő kör)   Coef. SE sig.  Normalizált TFP egyenlőtlenség (előző kör) 0,907 0,004 *** 0,0004 0,0006 0,014 0,100 Sűrűség -0,955 0,370 ** Modularitás (előző kör) 0,0026 0,027 Modularitás (előző év) * belülről érk. munkaerő (adott év) -0,0002 0,0012 Normalizált TFP egyenlőtlenség -0,512 0,432 Iparág FE Igen Megfigyelések 10 000 R2 0.825 0.000 Szignifikanciaszint *** p<0.001, ** p<0.01, * p<0.05

Továbblépési lehetőségek Következtetések A hálózat sűrűségének szerepe: az a fontos, hogy a mobilitás új cégeket kössön össze, ne meglévőeket A zárt csoportok összekötésének jelentőségét a szimuláció még nem igazolta vissza 1. Csoportokra bomlás további vizsgálata. Az számít igazából, hogy a két zárt csoport között van-e termelékenységkülönbség. Pl. Az egyik városban legyenek jó, a másikban rossz vállalatok. 2. Sűrűség és mobilitás közti korreláció. Alacsonyabb váltási ktg. feltételezése, ha már volt a két vállalat között mobilitás (Lengyel B.) 3. Modell és empíria viszonya: mi változik exogén módon a valóságban? Továbblépési lehetőségek