Francia államtörténet A Német-Római Császárság A francia államszervezet 1789-ig II. A francia államszervezet 1789-től napjainkig

A Német-Római Birodalom létrejötte I. Ottó (936-973) uralkodása alatt létrejött a Német nép Szent Római Birodalma (Heiliges Römisches Recht deutscher Nation) 962-ben. (Német, kissebbrészt itáliai területeket fogott össze.). A pápa ruházta fel császári (imperator) címmel. A pápaság és a császárság közötti rivalizálás. 1356. Német Aranybulla szuverén jogokat adott a hét választófejedelemnek (négy világi, három egyházi)

A Német-Római Birodalom közjogi jellegzetességei Nem rendelkezett egységes központi hatalommal. Kétszintű államiság: birodalmi szint - tartományi szint. Birodalmi rendi gyűlés – tartományi rendi gyűlések. A tartományok mellett: Birodalmi városok Egyházi uradalmak Lovagi birtokok is független egységei voltak a Birodalomnak. Az 1648-as vesztfáliai béke elismerte az egyes államok önállóságát

A francia államtörténet 1789-ig Franciaország 843-ban Franciaország a XVIII. sz.-ban

A francia államtörténet a francia forradalomig (Áttekintés) 1. A francia Capeting királyság létrejötte (843-XII. sz.) 2. A királyság megerősödése és a királyi hatalom kiteljesedése (XIII -XIV. sz.) 3. A válság kora és az állam újjászervezése (XV-XVII. sz.) 4. Az abszolutizmus kiteljesedése (XVII-XVIII. sz.)

A francia Capeting királyság létrejötte (843-XII. sz.)-1. 843-ban a verduni szerződés Kopasz Károlynak juttatta a nyugati frank területeket kapta Két capituláré a hűbéri birtokról: 1. 843-ban (coulaines-i zsinat) a király lemondott a hűbérbirtok vazallusok- tól való visszavételéről 2. 877-ben (Queierzy-sur-Oise) a hűbérbirtokok örökölhetőnek nyilvánította - A király hatalma a IX. században csak a Loire-tól északra korlátozódott. - Az utolsó Karoling uralkodó halála után 987-tól Hugo Capet (Ȋle -de –France hercege szerezte meg a trónt (Capeting dinasztia).

A Capeting királyság létrejötte (XI-XII. sz.)-2 A Capetingek nem folytatták a birtokadományozást. Az uralkodótól függetlenül működtek a hercegek, grófok: saját nevükben igazgatási, katonai, bírói feladatokat (esetenként önálló külpolitikát is), saját udvarral rendelkeztek A Capeting uralkodók legfontosabb pozíciója a főhűbérúri minőség (suzerain) A hűbérbirtok örökölhetősége miatt, a vazallusok egyszerre több hűbérúrnak is hűséggel tartozhattak. X-XI. sz. a magánháborúk időszaka

A királyság megerősödése és a királyi hatalom kiteljesedése (XIII -XIV A királyság megerősödése és a királyi hatalom kiteljesedése (XIII -XIV. sz.)-1 Capetingek először Párizs környékén erősítették meg hatalmukat (Ȋle -de –France). Földbirtokgyarapítás Az igazgatás újjászervezése: Királyi udvarban: - Pincemester (grand bouteiller de France) hadsereg főparancsnoka (connétable) Területi tisztviselők: bailli (igazságszolgáltatás feladatok a kijelölt területi körzetekben)

A királyság megerősödése és a királyi hatalom kiteljesedése (XIII -XIV A királyság megerősödése és a királyi hatalom kiteljesedése (XIII -XIV. sz.)-2 Fülöp Ágost átszervezte az államszervezet működését. - prévôt (igazgatási, katonai bíráskodási feladatok) - baillis (fizettséget kaptak, nem birtokot) - sénéchal (a királytól függő tisztviselők) Hierarchia: földesúri bíróság- prévôt-baillis Számvevőkamara felállítása Párizsi parlament (curia in parlamento) létrehozása (ÍTÉLKEZÉSI FUNKCIÓ)

A királyság megerősödése és a királyi hatalom kiteljesedése (XIII -XIV A királyság megerősödése és a királyi hatalom kiteljesedése (XIII -XIV. sz.)-3 1302-ben IV. Szép Fülöp összehívta az első rendi gyűlést (État généreux) 3 rend: Papság Nemesség Harmadik rend A pénzügyi igazgatás erősítése Uralkodása alatt létrejött a központosított monarchia

3. A válság kora és az állam újjászervezése (XV-XVII. sz.)-1. Százéves háború (1337-1453) Anglia és Franciaország között, a Capeting ház kihalás a Valois-ház trónra lépésének időszaka A háború végére a francia királyok felszámolták a területi fejedelmeket, megkezdödőtt az állam újjászervezése

Az állam újjászervezése a XV. sz-ban 1. Az adóigazgatás újjászervezése: - Új adók: forgalmi (aides), sóadó (gabelle), állandó közvetlen adó 1439-től (taille). - Adókerületek kialakítása (généralité) - Rendi tartományok (pays d’État) rendelkeztek a beszedett adóról Választótartományok (pays d’élection) krályi tisztviselő (élu) biztosította az adóbeszedést 2. A királyi tanács (conseil du roi) A legfőbb döntéshozó szerv, kormányzati döntések, diplomáciai tárgyalások, a Nagytanács 1497-től jogalkotó fórum lett 3. Az ország több részén palament alakul (bíráskodás)

Az állam újjászervezése a XVI. sz.-ban 1. A királyi udvar átszervezése a király mellett működő tanácsok: tagjai a pairek (a királyi család tagjai 6 világi, 6 egyházi méltóság) Nagytanács (Grand Conseil) Magántanács (Conseil Privé) Titkos Tanács (Conseil Étroit) 2. A pénzügyi igazgatás továbbfejlesztése 4 kerület helyett 16, 1577-ben felállítják az Adóhivatalt (Bureau des finances) 3. A parlamentek megerősődése Jogszolgáltatás, az uralkodói rendelkezések és a törvények összhangját ellenőrizték. Regisztrálta az edictumokat és ordonnancokat

A hivatalok a XVI-XVII. sz.-ban A hivatalok (office) betöltését elvileg ingyenesen tette lehetővé a király. A pénzhiány miatt a király a hivatalokért cserébe kötelezte alattvalóit pénzkölcsönök nyújtására, majd ez vezetett a vásárláshoz. XVI. Században az office örökölhető 1568-tól örökösödési illeték a hivatalok után 1/3-ad 1604-től Charles Paulet államtitkár éves adót vezetett be = a hivatal értékének 1/60 része évenként Örökölhető lett, elnevezése paulette

A francia államszervezet a XVII. sz.-ban XIII. Lajos főminisztere Richelieu bíboros kiteljesítette az abszolút államot. A döntések a királyi tanács különböző formációiban születnek. Az Államtanács (Conseil d’État) lett a legfontosabb államszerv, 1643-tól Magastanács lett (Conseil d’en haut) ennek főminisztere (Principal ministre d’État) maga Richelieu. A tanácsok tagjai már nem a királyi család tagjai, hanem szakértők, pl. főminiszter, kancellár, államtitkárok. Kezdetben 4 államtitkár ugyanazokat a feladatokat látta el, 1625-től, szakosodás. Hadügyi, külügyi, tengerészeti ügyek, a királyi ház ügyei. Intendánsi tisztség felállítása (pénzügyi kérdésekben eljáró királyi megbízott az egyes tartományokban).

Pénzügyi igazgatás a XVII. sz.-ban Az intendáns kezdetben az igazgatás középső szintjén működött. Állami kinevezett, nem vásárolható hivatal. 1635.tól az egyes adókerületek élén intendánsok állnak Az adóigazgatás felépítése: Adókerületek (généralité) Almegbízotti körzetek (subdélégation) körzetek kerületei (arondissement) Ekkor az intendánsok már nem csak pénzügyi igazgatási feladatokat látott el, hanem katonait is, valamint ellenőrizte az igazságszolgáltatást is,

Az abszolutizmus kiteljesedése (XVII-XVIII. sz. (Áttekintés) A királyi tanács 2. Területi igazgatás 3. Parlamentek

Az abszolutizmus kiteljesedése (királyi tanács)-1 A királyi tanácsok funkciói: Bírói Kormányzati Tanácsadói Legfontosabb a Versaillesban ülésező Magastanács és a Minisztertanács (tagjai uralkodó, kancellár, pénzügyi főellenőr, államtitkárok). A területi igazgatás ügyeivel a Sürgönyök Tanácsa foglalkozott. 1661-ben Pénzügyek Királyi Tanács (költségvetési iparfejlesztési kérdések).

Az abszolutizmus kiteljesedése (királyi tanács)-2 Igazságügyi Igazgatási Tanácsok az uralkodó nem vesz részt az ülésein, a kancellár elnököl. Négy tanács: Magán /Peres Felek Tanácsa (fellebbviteli hatásköre volt polgári és büntető ügyekben) 2. Állam- és Pénzügyi Tanács 3. Nagy Pénzügyi Igazgatóság 4. Kis Pénzügyi Igazgatóság

Az abszolutizmus kiteljesedése-területi igazgatás A területi igazgatás az intendatúrákon alapult. Nem voltak általánosak. Egyes helyeken az intendatúrák és az adókerületek egybeestek. Adóigazgatási feladatokat rendi szervek is elláthattak (pl. Bretagne)

Az abszolutizmus kiteljesedése - A parlamentek A királyi kormányzat korlátja a parlament, amely a jogforrások bejegyzését végezte. A parlament intelmeket (remontrances) tett közzé. A parlament képviseli az országot a királlyal szemben. 1673-tól szűkítik jogköreit az uralkodó edictumait kötelező bejegyezniük, csak utólag fűzhettek megjegyzést XIV. Lajos halálát követően ismét visszaállították az óvást. Lit de justice (az uralkodó jelenlétében megtartott ülés), bejegyzésre került a rendelkezés.

II. A francia államszervezet 1789-től napjainkig 1. A francia forradalom (1789-1799) 2. Napóleoni korszak (1799-1814) 3. A restauráció kora (1814-1830) 4. A júliusi monarchia (1830-1848) 5. A második köztársaság és a második császárság (1848-1870) 6. A harmadik köztársaság (1870-1940) 7. Összeomlás-Vichy-Szabad Franciaország (1940-1946) 8. A negyedik köztársaság (1946-1958) 9. Az ötödik köztársaság (1958- )

A francia forradalom (1789-1799) A forradalom előzménye az abszolutista állam pénzügyi összeomlás volt. 1789.május az általános rendi gyűlést összehívták (1614 óta először), rendenkénti szavazás. 1789. június-július megalakul a Nemzetgyűlés, Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1789. aug. 4-11. a feudális kiváltságok eltörlése 1789-90-es közigazgatási reformok (83 megye (département) – körzetek (district) – kantonok (canton) – község (commune)

A francia forradalom időszakának alkotmányai 1789 alkotmányos cikkelyek (Articles de Constitution): megerősítette az alkotmányos monarchiát (hatalmi ágak szétválasztása, az uralkodó nem istentől származik, hanem a nemzettől, Nemzetgyűlés törvényhozó, király végrehajtó hatalom) 1791-es alkotmány: végrehajtó hatalom a felelőtlen és sérthetetlen uralkodó, egykamarás két évre választott Nemzetgyűlés tv-hozás; a bírói hatalom a megyei gyűlések által választott királyi megbízólevéllel rendelkező bírák kezében 1793-as alkotmány (Constitution de l’an I): 1792. szept 21-én kikiáltották a köztársaságot, nem lépett hatályba 1795-ös alkotmány: Kétkamarás törvényhozás (Ötszázak Tanácsa, Vének tanácsa), Direktórium 5 tag végrehajtó hatalom, felsőbíróságok tagjaiz elektori gyűlésen választják

Napóleoni korszak (1799-1814) - 1799. november 9-10-én államcsíny, megalakul a konzulátus (1799-1804) 1799. évi alkotmány: végrehajtó hatalom három konzul, de csak az első konzul rendelkezik törvénykezdeményezési joggal; Tribunátus 100 taggal törvényjavaslatok megvitatása; Törvényhozó Testület 300 tag a törvényjavaslatok elfogadása vita nélkül; Államtanács a törvények megszerkesztése; Szenátus őrködött a törvények végrehajtásán reformok: 1800 közigazgatási reformok: megye-prefektus, kerület-alprefektus, község- polgármester; Francia Nemzeti Bank felállítása 1804-1814 Császárság: az első konzul a franciák császára lett, végrehajtó hatalom császár és miniszterei, a Tribunátust 1807-ben megszüntették

A restauráció kora (1814-1830) X. Károly (1824-1830) - Nem az alkotmányos monarchia híve 1830 júliusában a király felfüggesztette a sajtószabadságot, feloszlatta a Képviselőházat, új választójogi szabályok A kitört a forradalom után a király elmenekül Lajos Fülöpöt királyi helytartóvá nevezik ki. XVIII. Lajos (1814-1824) Alkotmányos Charta Király: végrehajtó hatalom Képviselőház: (vagyoni census alapján , választással) Pairek Háza: a király nevezi ki tagjait élethosszig

A júliusi monarchia (1830-1848) 1830-as alkotmány : az uralkodó, Pairek háza, képviselőház egyenlően osztozik a hatalomban Lajos Fülöp királlyá választása a kormány nem felelős a parlamentnek Választójogi viták (vagyoni cenzus leszállítása) Uralkodó helyzetével kapcsolatos viták Forradalom vetett véget 1848-ban a júliusi monarchiának, kikiáltottak a Második Köztársaságot

A második köztársaság és a második császárság (1848-1870) A II. Köztársaság (1848-1852) A köztársasági alkotmányt 1848-ban fogadták el: - végrehajtó hatalom gyakorlója a 4 évre választott köztársasági elnök Törvényhozó hatalom: egykamarás 3 évre választott Nemzetgyűlés (férfi választójogon alapult II. Császárság (1852-1870) Az elnök-herceg Louis Bonaparte III. Napóleon néven császár lett. A császár a végrehajtó hatalmat a kormány és a kabinet segítségével látta el. A miniszterek a császárnak felelősek. Törvényhozó Testület csak szűk jogosítványokkal rendelkezett.

A harmadik köztársaság (1870-1940) 1870-ben a poroszok elleni háború elvesztése és a kommün leverése után kiáltották ki 1875-ben három alkotmányos törvényt fogadtak el. Törvényhozó hatalom: - Szenátus (elektori testület választja) - Nemzetgyűlés (általános választójog alapján) Végrehajtó hatalom: 7 évre választott köztársasági elnök, miniszteri ellenjegyzés szükséges intézkedéseihez

Összeomlás-Vichy-Szabad Franciaország (1940-1946) 1940-ben a francia csapatok gyors vereséget szenvedtek A fegyverszünet után északi megszállt területek Déli francia közigazgatás alá tartozó területek Pétain marsall államfővé választása a Vichyben székelő kormány létrejötte Az államfő gyakorolta a végrehajtó és a törvényhozó hatalmat Az összeomlást követően de Gaulle kikiáltotta a szabad Franciaországot A háború végén a Szabad Francia köztársaság elismertetése

A negyedik köztársaság (1946-1958) - 1946-ban az Alkotmányozó Nemzetgyűlés kidolgozta az új alkotmányt, amit népszavazás erősített meg. - Kétkamarás törvényhozás: Tanács (6 évre elektorok, fele háromévente cserélődött) Nemzetgyűlés 5 éves mandátumra Végrehajtó hatalom: élén a miniszterelnök, személyére a köztársasági elnök tett javaslatot, parlamenti többség választotta meg. Köztársasági elnököt a két kamara választotta 7 évre, főként reprezentatív feladatok Külpolitikai válság, gyarmati és protektorátusi területek miatt bukott meg

Az ötödik köztársaság (1958- ) 1958 májusában de Gaulle- nevezik ki miniszterelnöknek Új alkotmánykidolgozása (Michel Debré igazságügyminiszter) 1958 szeptemberében népszavazás elfogadja az alkotmányt, V. Köztársaság Köztársasági elnök 7 évre elektori kollégium választotta (Grand électeurs), 1962-ben közvetlen elnökválasztás, 2000-től 5 évre A köztársasági elnök feloszlathatja a Nemzetgyűlést Nemzetgyűlés 5 évre 577 tag közvetlen választás Szenátus elektori testület 9 évre (2008-tól 6 évre Cohabitation („társbérlet” kormányzás)