A kormányzati rendszerek
A., Alapgondolatok I. Def: az államirányítás egészének intézményesített döntési struktúrája, vagyis az az átfogó rendszer, az a rend és mód, ahogy az adott államot kormányozzák II. Elemzési lehetőségek – a tipizálás szempontjai 1. a legfőbb intézmények 2. az intézmények egymáshoz való viszonya B., A parlamentáris kormányzati rendszer I. Típusai 1. monarchikus parlamentarizmus (pl. Hollandia, Belgium) 2. köztársasági parlamentarizmus (Magyarország, Németország) II. A kormány szerepe III. A kormány és a parlament viszonya IV. Az államfő szerepe
C., A prezidenciális kormányzati rendszer (pl. USA, Dél- Amerika államai) I. Az elnök szerepe 1. személyében egyesül az államfői és a kormányfői funkció 2. az elnök és a parlament viszonya - kétirányú II. A kormány kérdésköre III. A fékek és egyensúlyok rendszere – ez igen fontos 1. a megbízatás határozott időre való biztosítása és az újraválasztás szabályozása 2. egyes elnöki döntésekben a parlamenti közreműködés biztosítása 3. az elnöki döntés alkotmányossági szempontból történő kontrolljának lehetősége
D., A szemiprezidenciális kormányzati rendszer I. Elterjedése: Franciaország (1958-as Alkotmány alakítja ki), Lengyelország, Románia II. Eltérés az előző kettőtől III. Egyéb jellemzők 1. kétfejű végrehajtó hatalom 2. az államfő és a kormányfő közötti kapcsolat E., A kollegiális kormányforma (csak Svájcra jellemző) I. Szövetségi Gyűlés 1. felépítése 2. a törvényhozás joga + népszavazások lehetősége 3. a SzT megválasztása II. Szövetségi Tanács
Az államszerkezet típusai
A., A megkülönböztetés alapja – a középszint jogosítványai B.,. Az unitárius (központosított államok) államok I. klasszikus unitárius államok (Lux., G.o., Íro., UK*, északiak, Finno.) II., decentralizált államok III. regionalizálódott unitárius országok (Olo., Sp.o.) C., Föderalizált (szövetségi) államok (Svájc, Németország, Ausztria, Belg.)