Madarak

Származás Ősi kisméretű hüllőkből a földtörténeti középidő jura időszakában Jobban alkalmazkodtak e sajátságos testfelépítést, mozgásszabályozást igénylő életformához. Az első madarak felé mutató, a földkéregből előkerült lelet – az Archeopteryx litographica – kültakaróját már tollak borították, csontjai madárjellegzetességeket mutattak. Kialakult a szárny is, de az ujjai végén még karmok voltak, melyekkel kapaszkodhatott, a csőr helyett a szájában fogak voltak.

Kültakaró Bőr (többrétegű elszarusodó laphám) Szarupikkelyekből tollak lábon szarupikkelyek A toll az üreges csévével kapcsolódik a tolltüszőhöz. A cséve a bőrből kiálló gerincben folytatódik, amely tartja a zászlót. A zászló ágakból és az azokon lévő sugarakból áll, melyek horgokkal kapcsolódhatnak egymáshoz.

Két alaptípusuk alakult ki: a pehelytoll és a kontúrtoll Kontúrtoll: merev zászlójúak, Lehetnek a testet beborító fedő-, a repülést szolgáló, a szárnyon lévő evező-, a farkon lévő, a mozgás irányítását végző kormánytollak. A pehelytollak közvetlenül a bőr felett találhatók. Laza szerkezetűek, a sugarak nem kapcsolódnak össze a horgokkal. A tollakat az állatok időszakonként levedlik.

Toll Nagy felületű Szilárd Pótolható (néha teljes tollazat csere) Sima Jó hőszigetelő (állandó testhőmérséklet) Vízlepergető Rejtő szín Információ

Nincsenek bőrmirigyek Melegben lihegnek (+ légzsákok hőleadása) Farktőmirigy – tollra keni a váladékát Bőr függelékek még: taraj, csőr, karom, úszóhártya

Mozgás - csontozat 1. Csont üreges, levegővel telt néhol a légzsákok belenyomulnak 2. Koponya – állkapocs helyett csőr 3. Törzs – a. Zárt mellkas, tarajos szegycsont, hatalmas izmok – repülés b, Mellkas stabil, bordák izületesek, nyúlványok fogják össze 4. Végtag – a, szárny – kézközép és ujjpercek megnyúltak átalakultak a mellső végtag 3 részre tagolható b, alsó végtag erőteljes, tartja a testet, fel-, leszálláskor lassít, gyorsít 3 részből áll csűd: a lábtő és lábközépcsontokból c, nyílt medence – tojás miatt

Kiegészítés A kézfej csontjai egységes csonttá nőttek össze szárnyvég. Ujjak csökevényesedtek (3 gyengén fejlett ujj maradt meg) A csöves csontok üregeiben a csontvelő nem jelent meg, így a tüdőhöz kapcsolódó légzsákok behatolhattak a csontokba is. A törzs a repüléskor jelentkező nagy erőhatásoknak megfelelően stabilabbá, ellenállóbbá vált. A csigolyák is (az ágyéki–keresztcsonti szakasz) jelentős mértékben összecsontosodtak.  A bordákon bordanyúlványok alakultak ki, melyek a mögöttük lévő bordára támaszkodva merevítik a mellkast. A váll és a szegycsont között megtalálható hollóorrcsont kitámasztotta a mellkast, egyúttal a kulcscsont villacsonttá („törőcsont”) alakult.

Láb Járóláb – megemeli a testet az életmódnak megfelelően alakul

Táplálkozás Nagyon sokféle (csőr alakja mutatja) Gyors anyagcsere, magas testhőmérséklet 38-44 C

Fogak hiánya, nincs rágás, ezért Nyelőcső tágulat – begy Gyomor – két üregű mirigyes és zúzógyomor Kloaka

Légzés Repüléshez sok oxigén kell – hatékony légzés Tüdő (léghajszálcsövek)+ 5 pár légzsák A légzsákok gáztároló szerepe lehetővé teszi a kettős légzést. Emellett csökkenti a madártest sűrűségét, és fontos szerepet tölt be a hőháztartásban is.

Légutak Orrnyílás (csőr tövén) Garat felső gégefő légcső alsó gégefő főhörgők (hörgők elágazásai) tüdők (léghajszálcsövek) légzsákok Madárdal!!!

Kiegészítés A légzsákok egy része a tüdő mögött (belégző vagy hátsó légzsákok), másik része a test fej felőli részén található (kilégző vagy elülső légzsákok). A légzsákok a zsigerek között helyezkednek el, de behatolnak a csöves csontok üregeibe is. Belégzéskor a madár a borda közti izmainak összehúzásával megemeli a bordáit, ami a mellkastérfogatának növekedését eredményezi. A viszonylag merev tüdő térfogata alig változik, de a légzsákok jelentősen tágulnak. A beáramló oxigéndús levegő egyik része a belégző (hátsó) légzsákokba jut, a másik része átáramlik a tüdő légzőfelületén, miközben lezajlik abelégzési gázcsere. A szén-dioxiddal telítődő gáz a kilégző légzsákba jut.  Kilégzéskor a borda közti izmok elernyedése és más izmok összehúzódása térfogatcsökkenéssel jár. Ez a légzsákok összenyomódását okozza. A megemelkedő nyomás a hátsó légzsákokból a tüdő légzőfelületére préseli a belégzéskor bekerült oxigéndús levegőt, és az áramlás során végbemegy a kilégzési gázcsere. A tüdőből és a kilégző légzsákokból a légkörbe jut a szén-dioxidban dús gáz. A légzsákok jelentős hőmennyiségtől is megszabadítják a madarat. A zsigerekkel nagy felületen érintkeznek, így a levegő felmelegedve hőt von el a testtől. Tekintélyes mennyiségű vízgőz is távozhat, ami az emlősök verejtékezésének felel meg.

Légzőmozgás Kettős légzés: gázcsere befelé – tüdőn át légzsákba gázcsere kifelé – légzsákból tüdőn át Repülés közben a légzsák „fújtat”, mert mellkas kitámasztott, merev

Keringés – szabályos, nincs keveredés Megmaradt a jobb irányba futó aortaív

Kiválasztás – utóvese Kiegészítés Az utóveséjük működésében is tapasztalható a hüllőeredet. A vese nefronjainak elvezető csatornáiban a visszaszívás jóval csekélyebb, mint az emlősöknél. Még a kloákában is jelentős a visszaszívás. A madár a hüllőkhöz hasonlóan víztakarékos szervezet

Szaporodás Váltivarú állatok, általában jellegzetes ivari kétalakúsággal Belső megtermékenyítés – udvarlás,násztánc Kiegészítés A hímek (kakasok) ivarszervei a herékből, a mellékherékből, az ondóvezetékekből, egyes madaraknál az ondót tároló ondóhólyagból áll, tipikus párzószervük viszont nincs. A nőstények (tojók) jobb oldali petefészke és petevezetéke elcsökevényesedik az egyedfejlődésük során. A petefészekben termelt petesejtek a hasüregen keresztül a petevezetékbe kerülnek, amelynek különböző szakaszai a tojás egyes rétegeit hozzák létre.

A madarak mészhéjú tojással szaporodnak Egyedfejlődésük – mint a többi magzatburkosnak – közvetlen Petevezeték különböző szakaszai a tojás egyes rétegeit hozzák létre

Idegrendszer Fejlődő nagyagy feltűnően nagy kisagy

Érzékszervek Fejlett érzékszervek Látás és hallás (hangadás) Szaglás nem érzékeny Vándorlók tájékozódó képessége! Lunda