A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Eukarióta sejtek Maghártyával határolt sejtmag Sejtszervecskék
Advertisements

7-8.óra: Sejtbiológiai ismeretek
Sejtmag és osztódás.
Alapfogalmak, alapjelenségek
Összefoglaló feladatok
Sejttan.
Sejtalkotók.
Sejtélettan 2011 masszőr évfolyam.
A sejtalkotók és működésük
Fehérjék biológiai jelentősége és az enzimek
Táplálékok, tápanyagok
Lipidek – zsírszerű anyagok
Sejtjeink jellemzői 4. Lecke 8. osztály.
A sejtalkotók felépítése és működése.
A növényi sejt.
A sejtet felépítő kémiai anyagok
A növények teste és életműködése
A SEJT.
A membrántranszport molekuláris mechanizmusai
Az élő szervezeteket felépítő anyagok
A fehérjék világa.
Nukleotidok, nukleinsavak
Génexpresszió (génkifejeződés)
Új irányzatok a biológiában Fehérjék szerkezete, felosztása
Testünk építőkövei.
A nukleinsavak.
A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
A nukleinsavak.
Nukleusz A sejt információs rendszere
A növények ásványianyag-felvétele
Lizoszóma Enzimek Membrán proteinek Transzport molekulák a membránban
A tápcsatorna funkciói:
A víz.
NUKLEINSAVAK MBI®.
Aminosavak és fehérjék
Speciális működésű sejtek Általában: a soksejtű, szövetes élőlények sejtjei különleges feladatok ellátására módosulnak, vagyis felépítésük megváltozik.
Nukleinsavak és a fehérjék bioszintézise
Sejtalkotók és citoplazma
Nyitott biologiai rendszerek
Sejtmag és osztódás.
AZ ÁLLATI ÉS A NÖVÉNYI SEJT ÖSSZEHASONLÍTÁSA
A légzés fogalma és jelentősége
Sejtalkotók III..
A sejtalkotók I..
4. óra: Eukarióta egysejtűek
Testünk építőkövei.
Az élővilág legkisebb egységei
Ismétlés Heterotróf életmód Mindenevő Táplálkozás folyamata
Sejttan.
EGY KIS ISMÉTLÉS MI A PROKARIÓTÁK JELENTŐSÉGE A MINDENNAPI ÉLETBEN?
A fehérjék biológiai jelentősége, felépítése, tulajdonságai Amiláz molekula három dimenziós ábrája.
2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben). Sejthártya (plazmamembrán): Membrán szerkezetű sejtalkotó szerepe: Elválasztja, de egyben össze is köti a sejtet.
DNS szintézis, replikáció Információ hordozó szerep bizonyítéka Avery-Grifith kísérlet Bakterifágos kísérlet.
Sejtbiológia (összefoglalás) Sejtbiológia fogalma
A sejt mozgási rendszere. Citoszkeleton = Sejtváz Eukarióta sejtplazma fehérjeszálakból álló 3D hálózata (fibrilláris és tubuláris struktúrái) Feladat:
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Nukleinsavak. Nukleinsavak fontossága Az élő szervezet nélkülözhetetlen, minden sejtben megtalálható szénvegyületei  öröklődés  fehérjék szintézise.
EGYSEJTŰ EUKARIÓTÁK APRÓ ÓRIÁSOK.
Hormonokról általában Hormonhatás mechanizmusa
A sejtes szerveződés.
A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
Cukrok oxigén BIOKÉMIA VÍZ zsírok Fehérjék szteroidok DNS.
BAKTÉRIUMOK.
22. lecke A szénhidrátok.
Szervetlen vegyületek
A sejt szerkezete A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
Egészségügyi ügyvitelszervező szak Bevezető előadás
A bakteriorodopszin működése
T.:Egyfélemagvúak T.: Kétfélemagvúak T.: Ostorosok
OLDATOK.
Előadás másolata:

A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége Csoportjai 1. Egysejtű-Többsejtű egy sejtje 2. Növényi-Állati-Gomba 3. Prokarióta-Eukarióta

Prokarióta sejt Jellemzők Prokarióta sejt Sejtmag Nincs, Átlagos átmérő 1 mikrométer Sejtváz nincs Membránnal határolt sejtalkotók nincsenek Riboszóma Vannak, más méretűek DNS 1 db. gyűrű alakú DNS-molekula Hiszton fehérjék A citoplazma egy reakciótér Mezoszómák – sejthártya betűrődések

Eukarióta állati sejt Jellemzők Eukarióta sejt Sejtmag van Átlagos átmérő 10-100 mikrométer Sejtváz Membránnal határolt sejtalkotók többféle Riboszóma Vannak, más méretűek DNS Több fonál alakú DNS-molekula Hiszton fehérjék vannak A citoplazma belső membránokkal több reakciótérre van tagolva

Növényi sejt

Részei: 1. Határoló rendszer 2. Alapállomány 3 Részei: 1. Határoló rendszer 2. Alapállomány 3. Energiaátalakító rendszer 4. Információhordozó rendszer

Határolórendszer Alapállomány Információhordozó rsz. Energiaátal.rsz.

Sejtplazma, citoplazma Liogél – rugalmas, viszkózus Benne lehetőség az átrendeződésre Enyhén lúgos pH 7,4 +- 0,02 (fehérjék savas oldalláncairól, ATP foszforsavairól protonok disszociálnak) Sejt belseje „-” töltésű + ioneloszlás különbség, Na-K pumpa (sejt E 30%-át használja erre) Izozmotikus 0,9 tömeg%-os NaCl oldattal Alapállomány – ebbe ágyzódnak sejtalkotók

Plazma anyagai  80% vízből áll szervetlen ionok, szerves sók, szénhidrátok, aminosavak, kismolekulájú zsírsavak és nukleotidok találhatóak oldott állapotban fehérje, RNS Biokémiai folyamatok színtere (nagy E változással járók külön) Tartalmaz enzimeket és kiindulási anyagokat Rendezetten, lépésenként nem mozognak szabadon

Citoszkeleton, sejtváz Fehérjéit vízburkuk rögzítik – gél Szabad víz van – diffúzió akadálytalan Fehérjék egy része szerkezeti fehérje Csövek, fonalak hálózata belső rendezettséget ad - sejt alakja - sejt mozgásai (amőboid) - sejten belüli mozgatás pl. sejtalkotók - osztódáskor befűződés Állandóan változik

A plazmában finom szemcsézettség is megfigyelhető riboszómák raktározott anyagok, bomlástermékek cseppek, kristályok…

Határolórendszer Elválaszt - összeköt Folyamatos - átjárható Szilárd - rugalmas,hajlékony Univerzális - egyedi Növekedésre képes Nem apoláros (elkülönülne) Nem poláros ( feloldódna) Nem merev (akadályozza a növekedést)

Singer-Nicolson 1972

Univerzális folyékony mozaikmembrán Kettős karakterű Foszfatidokból álló kettősréteg apoláros-poláros (lecitin, idegsejtben kefalin) Szemipermeábilis - féligáteresztő 1nm-es rések - kis molekula diffundál zsírban oldódó beoldódik Fehérjék adnak neki egyéni jelleget Harmadlagos szerkezet szerint beépülve a, perifériás membrán fehérjék b, integráns v. struktúr fehérjék Félfolyékony, oldalirányú elmozdulás lehet rugalmas, növekvő, de stabil

Külső membrán – sejthártya védelem anyagcsere kapcsolattartás információcsere

Belső membránrendszerek ER, Golgi, lizoszóma, sejtmaghártya

ER – dER, sER „kis zsákban nagy zsák” EM képen metszetei függetlenek Fehérjéi nem azonosak sejthártyáéval

ER - felszínt ad biokémiai folyamatokhoz - elkülöníti a reakciókat (egyensúlyi reakció pl. termék irányba tolható) a, dER – felszínén riboszómák - exportfehérjék szintézise - a fehérje a dER belsejébe kerül tárolás, továbbítás - lizoszóma enzimjeit készíti b, sER – membrán lipidek szintézise - méregtelenítés (máj) anyagátalakítás (méreg+poláros anyag – vizelettel ürül)

Simafelszínű endoplazmatikus reticulum - Mikroszkópi képe membránnal körülvett tág üregek nincs riboszóma a felszínén

ER-ból alakult ki (dER-ből osztódáskor újra) a kettős biológiai membránból álló sejtmaghártya Tágulata idős sejtekben sejtnedvvel telt sejtüreg Speciális változata izomrostokban Ca raktározó

Golgi készülék

Golgi készülék 3-10 egymás felett fekvő lapos zsák zsákok szélén apró hólyagok (cisz-transz vég) Ide kerülnek a dER-ben készült fehérjék (kivéve lizoszóma) Kapcsolatot teremt ER és sejthártya között – átcsomagolja az „ER-típusú” membránból „sejthártya típusúba” az export fehérjét (első lemezen megköti a hólyagot, kicserél néhány fehérjét a membránban, leadja, következő lemezhez köt… olyan hólyag hagyja el, amely belseje felé a sejthártya külső fehérjéi vannak) Tömöríti a fehérjéket, levág, ráragaszt CHO-t Válogatja, „címkézi” (hová menjen!)

Lizoszóma Bontó enzimekkel teli hólyag (dER képzi őket), dupla membránnal erősen savas kémhatású (pH5), enzimek aktívak - elpusztít baktériumot - ha véletlenül kipukkad, a sejt lúgos közegében nem aktív Bont: - táplálékot, elöregedett saját sejtalkotót (autoszóma) - a sejt halála után részt vesz lebontásában (autolízis) Csak membránnal borított dolgokat bont!