A felvilágosodás előfutárai „Az a hiú igényünk, hogy mindent megértsünk, a megismerés teljes hiányából ered.”
Galileo Galilei
Galilei csillagászati felfedezései: A Jupiter négy holdja: Io, Europé, Ganümédész, Kalliszto
A Vénusz fázisainak megfigyelése
(de nem bizonyította be). igazolta, hogy a bolygó a Nap körül forog és támogatást nyert a heliocentrikus világképhez (de nem bizonyította be).
A Hold megfigyelése:
„durva és egyenetlen, csakúgy mint a Föld felszíne maga” , (és nem tökéletes gömb, mint ahogy Arisztotelész gondolta.)
Galilei ábrái a Hold állásairól
Galilei ábrái a Hold állásairól
Rájött, hogy a Tejút csillagok tömege
Beazonosított sok más csillagot, ami szabad szemmel nem vagy nehezen látható.
Fizika a Newton által később felfedezett klasszikus mechanika előfutára
Megtöri az európai hagyományt:
Precíz kísérleteket hajt végre, és ragaszkodik a természet szabályainak matematikai leírásához
Kísérletekkel igazolja:
a szabadesés sebessége független a testek tömegétől
a leguruló vagy szabadeső golyók a tömegüktől függetlenül gyorsulnak
a gyorsulásra felírt matematikai törvénye
Newton első mozgástörvényének alapelvét testesítette meg.
Rájön, hogy az inga lengésideje (t) nem függ annak maximális kitérésétől (amplitúdó – A) csak az inga hosszától (l).
megpróbálta megmérni a fény sebességét
két vésőt különböző sebességgel dörzsölt össze: kapcsolatot van a hangmagasság és a vésők rezgése között (frekvencia).
leírta a dagály-apály jelenség fizikai felvetését
Ha igaznak bizonyult volna, ez erős bizonyíték lett volna a Föld saját tengelye körüli mozgására.
Megalapozza Einstein relativitáselméletét:
„Senki sem tudja egy test sebességét megállapítani viszonyítási pont nélkül.”
Matematika: A kísérleti fizikában forradalmi újításként matematikai alkalmazásokkal él.
Galilei-paradoxon:
a legtöbb egész nem négyzetszám, mégis ugyanannyi egész van, mint négyzetszám.
És végül:
Galilei a római inkvizíció előtt Cristiano Banti festménye (1857)