A délkelet-ázsiai félperiféria újonnan iparosodó országai dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Délkelet-Ázsia fogalma, lehatárolása Egyéb elnevezések: Hátsó-India Indokína Könnyen lehatárolható: Indokínai-félsziget: hegyek Indonéz-szigetvilág: szigetek (Fülöp-szk: néha 3. külön terület) Kb. Kína fele 4,5 mió km2 ~ 600 mió fő 2

Erősen heterogén Délkelet-Ázsia Heterogén kultúrrégió: Országméretek (terület, népesség, népsűrűség) Antropológiai, etnikai, nyelvi, vallási összetétel Gyarmatosító hovatartozása Gazdasági fejlettség (NIC1, NIC2) 3

Eltérő országméretek Szingapúr 3,7 mó 683 5352 Fülöp-szigetek 87 mó Népesség 2007 Terület Népsűrűség 2007 Szingapúr 3,7 mó 683 5352 Fülöp-szigetek 87 mó 300 e 290 Vietnam 85 mó 332 e 260 Thaiföld 67 mó 513 e 130 Indonézia 224 mó (VR4.) 1,9 mó 120 Malajzia 28 mó 330 e 90 Kambodzsa 16 mó 181 e Mianmar 55 mó 677 e 80 Brunei 400 ezer 5765 70 Kelet-Timor 1 mó 15 e 66 Laosz 6 mó 237 e 25 Délkelet-Ázsia 573 mó 4,5 mó 4

Antropológiai, etnikai, nyelvi és vallási sokszínűség Heterogén antropológiai összetétel Veddo-ausztraloid őslakosság Ma már mongoloid többség Fülöp-szk: filippínók (europid spanyolok és mongoloidok leszármazottai) Kulturális hatások sok irányból: indiai, kínai, arab-iszlám hatás Buddhizmus: D-Ázsiából  Indiához közelebbi államokban: Mianmar (egykori Burma), Thaiföld, Vietnam, Laosz, Kambodzsa (államvallás) Iszlám: arab kereskedők hatására  Malajzia, Indonézia (világ legnagyobb muszlim közössége), Brunei (államvallás) Katolikus vallás: spanyol és portugál gyarmatosítók  Fülöp-szigetek, Kelet-Timor Taoizmus: kínai bevándorlók  Kínai közösségekben: Vietnam, Szingapúr, Malajzia Ateizmus: kommunizmus  Vietnam 5

Sokféle politikai–gazdasági hatás Szinte az összes eu-i gyarmatosító Hollandok: Indonézia (Holland-Kelet-India: 1. átfogó nagy bir.  indonéz nemzettudat) Angolok Stratégiailag fontos helyek: Brunei, Malajzia, Szingapúr + Indiához közel: Mianmar (Burma) Franciák: Kambodzsa, Laosz, Vietnam 1950-es évek: indokínai vereség függetlenség Spanyolok, USA: Fülöp-szigetek (spanyol hatás: antropológia, vallás  filippínók) Portugálok: Kelet-Timor (Indonéziától vált el  további szeparatista mozgalmak) Szabad: Thaiföld II. vh.: Japán invázió Ma: kelet-ázsiai gazdasági befolyás + politikai szálak: ASEAN Japán dinamikus erőtere, japán gazdaság követése (ázsiai modell) Kínaiak jelenléte (Szingapúr, Vietnám, gazdasági elit: Malajzia) 6

Újonnan iparosodó országok (Newly Industrialized Countries, NIC) Kezdetek: importhelyettesítő iparosítás Később: exportorientált iparfejlesztés Japán által bemutatott ún. „ázsiai modell” követése Állami beruházáspolitika fontossága Eleinte alacsony árú és hozzáadott értékű, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett világba Tőkefelhalmozás alapja: alacsony bérek + szorgalom Világpiacra irányuló export, korszakai: Textilipar Előmunkaigényes tömegáruk Szakképzettség, K+F, nehézipart igénylő termékek Japán működőtőke-kivitel NIC1 és NIC2 országcsoport 7

Szingapúr, mint DK-ázsiai NIC1-ország 4 ország tartozik a NIC1-csoportba DK-Ázsia: Szingapúr + Kelet-Ázsia: Dél-Korea, Tajvan (Hongkong) Előnyös közlekedésföldrajzi és geostratégiai helyzet Fejlettebb infrastruktúra: gyarmatosítók építették ki Szingapúr, Hongkong: angolok Dél-Korea, Tajvan: japánok 1990-es évek már fejlett országok, ők is tőkexportőrök Szingapúr 1965-ös függetlenedés: még lakosság ¾-e albérletben élt 1980-as évek: már elektronikára szakosodott ipari exportőr Később világ legforgalmasabb konténerkikötője Ázsia pénzügyi központja Exportbevétel: Szingapúr (700 km2) ≈ Oroszo. (16 mió km2) 8

NIC2-országok Csak DK-ázsiai országok: Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Thaiföld Gazdagabb természeti erőforrások (mint Japánban)  tőkefelhalmozás Kőolaj Ércek: bauxit, ón Trópusi erdők: fa (korábban kaucsuk is) Folyótorkolatoknál: termékeny síkságok NIC1-hez képest is olcsóbb munkabér Japán vállalatok áttelepültek NIC1-ből NIC2-be Munkaigényes termékek vagy alkatrészek gyártása Még elszigetelődött országok Vietnám: kommunista pártállami rendszer, 1970-es évek: USA elleni háború, 1990-es évek: elveszítette hátországát  jövőben NIC3 lehet (?) Mianmar: sokáig elzárkózás politikája, de várhatóan beilleszkedik 9

Gazdasági fejlődés szakaszai a Távol-Keleten A kivitel bővítésének fő tényezői 1960’ 1970’ 1980’ 1990’ Tőkekivitel, új kut eredmények (gyártási eljárások, szabadalmak, innovációk) Japán Nagy szaktudást igénylő csúcstechnológiai termékek (pl.: számítógépek és alkatrészeik, szórakoztató elektronika, gépk, gyógysz) Tajvan Szingapúr Hongkong Dél-Korea Beruházás- és nyersanyagigényes nehézipari termékek (pl.: vegyi áruk, acél, hajók) Tajvan Szingapúr Hongkong Dél-Korea Malájzia Thaiföld Indonézia Fülöp-szk Sok olcsó munkaerőt kívánó egyszerű iparcikkek (pl.: szövetek, konfekcióáruk, játékok) Malájzia Thaiföld Indonézia Fülöp-szk. Vietnám 10