A faluföldrajz Dr. Kozma Gábor.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
TELEPÜLÉS ÉS LAKOSSÁG RENDSZEREZÉSE
Advertisements

A városi tömegközlekedés I.
A városok fejlődése és szerkezete
Az urbanizáció és városaink
Falutipológia, falumorfológia
Vidéki települések fejlődésének jellemzői, falutipológia
A Dél-alföldi régió népessége, népesedési folyamatai
Települések A városok.
Területfejlesztés és turizmus II.
A jurtától a háromosztatú parasztházig
város, mezőváros, falu, tanya
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
Készítette: Papp Anita
Urbanizáció a fejlődő országokban
A magyar városok szerkezetének átalakulása a rendszerváltozás után
3. A magyar települések arculata, jellegzetessége
Településhálózatunk, a falvak és a tanyák
TELEPÜLÉSHÁLOZATUNK. FALVAK ÉS A TANYÁK
Az urbanizáció és városaink. Mitől város egy település?  magasabb a lélekszáma és a népsűrűsége  szerepköre összetettebb  infrastruktúrája fejlettebb.
Az Urbanizáció És Városaink Tankönyv:
A falvak és a tanyák TK.:85-88.old. Atl.:20-21.old.
Az urbanizáció és városaink
KEZDÉS!!!!!!.
A Falvak és a Tanyák Tk.:85-88.o. Atlasz:20-21.o.
Az urbanizáció és városaink
Településhálózatunk. A Falvak és tanyák
Településhálózatunk a falvak és a tanyák.
Magyarország településtörténete I.
Közigazgatási urbanisztika Alapozás
MTA Regionális Kutatások Központja Az államhatárok hatása a városok fejlődésére a Kárpát-medencében Hardi Tamás tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.
A Szatmári határmenti térség társadalmi-gazdasági jellemzői Nagy Egon Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, RO.
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
Településföldrajz: A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág. Település: Egy embercsoport.
Településföldrajz: A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág. Település: Egy embercsoport.
Az Észak-Alföldi régió bemutatása
A faluhálózat földrajzi jellemzői Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás.
A vállalkozások számára elérhető támogatások
A Berettyóújfalui Kistérség bemutatása
Településszerkezet, Humán erőforrás Korompai Attila – TFTE 2012 május 31. Budapest.
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
Budapest – új világváros
A települések és a városodás folyamata
Citynet térségi központok hálózati együttműködése az osztrák – magyar határrégióban Vissi Anrás – NYDRFÜ KHT / Sopron MRTT Szeged október 26.
A Föld népességének kultúrföldrajzi megoszlása
Regionális gazdaságtan 7.
1. Előadás A településföldrajz tárgya, alapfogalmai
A TERMÉSZET ÉS A TÁRSADALOM KÖLCSÖNHATÁSAI
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015,
Vidéki települések fejlődésének jellemzői Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz.
A településhierarchia és a településhálózat
A települések általános kérdései
A legősibb települések
A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Globális problémák Globális problémák.
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
A POLISZOK KIALAKULÁSA
Az urbanizáció (urbs, urbis)
Digitális témahét.
I. generáció II. generáció III. generáció IV. generáció
9. TELEPÜLÉSEK.
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
6. A NÉPESSÉG FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA.
1. A TÁRSADALMI FÖLDRAJZ TÁRGYA ÉS FELOSZTÁSA.
Gazdasági–funkcionális városfogalom
Magyarország – falvak (községek) városok
Közgazdászpalánta verseny
Települések belső szerkezete, telekárakra épülő modellek
Készítette: Koleszár Gábor
Előadás másolata:

A faluföldrajz Dr. Kozma Gábor

A. , A falvak általános bemutatása I. A definíció 1. alapok: 2 A., A falvak általános bemutatása I. A definíció 1. alapok: 2. olyan kis lélekszámú település, amely a., nem rendelkezik központi funkcióval, fejletlen az intézményhálózata b., laza, földszintes beépítésű, népsűrűségük nem éri el a 200 fő/km2-t c., kommunális és infrastrukturális ellátottságuk a városokhoz képest elmaradottabb 3. OECD: 150 fő/km2 a határ II. A falvak mérete 1. nincs egységes „szabályozás” 2. jelentős különbségek országok között és országokon belül

Óriásváros 10 millió fő felett Világváros 1 – 10 millió fő Regionális nagyváros 500 ezer – 1 millió fő Nagyváros 100 – 500 ezer fő Középváros 20 – 100 ezer fő Kisváros 10 – 20 ezer fő Óriásfalu 5 – 10 ezer fő Nagyfalu 2 – 5 ezer fő Kisfalu 500 – 2 ezer fő Aprófalu 200 – 500 fő Törpefalu 200 fő alatt

B., A falvak gazdasági szerepköre I. Mezőgazdaság II. Ipari falvak III. Lakófunkció IV. Szolgáltatás 1. nyaraló- és üdülőfalvak 2. múzeumfalvak – pl. Hollókő 3. közlekedésre specializálódott falvak

C. , A falvak alaprajz szerinti osztályozása I C., A falvak alaprajz szerinti osztályozása I. Szabálytalan alaprajzú falvak 1. halmazfalu a., jellegzetesség b., kialakulása 2. kétbeltelkes halmazfalu a., kialakulása b., fejlődése c., település-szerkezeti elemek

A halmazfalu Mezőtárkány - 1869

II. Átmeneti falvak – pl. körfalu 1. jellegzetesség 2 II. Átmeneti falvak – pl. körfalu 1. jellegzetesség 2. előfordulás fő helyei 3. fejlődése → halmazfalu kialakulása

III. Szabályos alaprajzú falvak 1. szalagtelkes falvak a., orsós utcájú falvak b., útifalu c., sorfalu 2. sakktábla alaprajzú falu

Többutcás szalagtelkes falu

Csorvás (Békés megye)