Nyelvi szintek: hangtan 1. rész

A beszéd Beszéd közben a hangképző szervek állandóan mozognak, a hangok képzése folyamatos.

A beszédhangok A hang a beszéd legkisebb, tovább nem osztható egysége. Az emberi testnek azokat a szerveit, amelyek a beszéd hangjait létrehozzák vagy módosítják, együttesen beszélőszerveknek nevezzük.  A beszédhangok képzésével és jellegének leírásával a nyelvészet egyik ága, a fonetika foglakozik.

A BESZÉD

A hangok képzése több mozzanatból áll, s ezek együtt határozzák meg a hangok milyenségét. A beszéd hangjait  általában kilégzéssel képezzük.

A beszélőszervek 1 A levegő a tüdőből elindulva a légcsőn keresztül a gégefőnél találkozik a hangszalagokkal, melyeket a két kannaporc állít a hangképzéshez éppen szükséges helyzetbe. 

A beszélőszervek 2 A toldalékcső  mint rezonátor módosítja  a gégefőben  keletkező hangot,  zörejt  hoz létre (a mássalhangzók képzésekor), vagyis hangforrásként működik.

A beszélőszervek 3 A garat a gége folytatása, a száj- és orrüreg pedig a garat folytatása. A garat- és orrüreg rezonátorként működik.

A beszélőszervek 4 A szájüregnek több része van: a tulajdonképpeni szájüreg (a fogak mögött) és a pitvar (a fogak előtt). Ez előbbihez tartozik az ajak, a fogak, a szájpadlás és a nyelv.

Az egyes beszédhangok képzésekor a beszélőszervek egy része passzív, más része aktív.

A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése A nyelvészeti hagyomány szerint a hangokat két nagy csoportra szokás osztani: magánhangzókra és mássalhangzókra.

Ezeknek a hangoknak a magyar elnevezése azon a közkeletű, de már rég meghaladott (de a hangokat jelölő betűk neve által megerősített) felfogáson alapul, hogy a magánhangzók magukban is hangoztathatók, míg a mássalhangzókat csak egy magánhangzóval együtt tudjuk kimondani.

Ez természetesen nem igaz, hiszen pl Ez természetesen nem igaz, hiszen pl. a réshangok (s, z), az orrhangú zárhang (m) vagy a pergőhangok (r) magukban is hangoztathatók.

Miért nem könnyű a szétválasztásuk? Azért, mert a valóságban a magánhangzók és a mássalhangzók nem válnak szét, ugyanabban a hangcsatornában keletkeznek:

A magánhangzók képzése A kiáramló levegő megrezegteti a zárállásban lévő hangszalagokat, és a levegő más akadályba nem ütközve távozik. A magánhangzók tehát tiszta zönge hangok.

Elnevezésük a nyelv vízszintes mozgása alapján Ha a nyelv elülső része hangképzéskor magasabban van a hátulsónál, akkor magas vagy elöl képzett hangok keletkeznek. (palatális) Ha viszont a nyelv hátulsó része emelkedik magasabbra, akkor mély vagy hátul képzett hangok keletkeznek. (veláris)

A nyelv függőleges mozgása alapján alsó középső felső nyelvállású magánhangzókat különböztetünk meg: Pl. a, o, u Mondja ki hangosan a szót. és figyelje meg a nyelvállást! unoka: (felső-középső-alsó)

Az ajakállás szerint A magánhangzók létrejöhetnek az ajkak kerekítésével vagy széles ajaknyílással, ajakréssel ejtjük ki őket. (Pl. ü: ajakkerekítéses- í: ajakréses)

a kiejtés időtartama szerint A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak. Fontos: az o - ó, a – á, e – é nemcsak időtartam szerint hangpárok (fonémák), más képzési mozzanatban is eltérnek egymástól. o-ó: nyílt-zárt a-á: ajakműködés és nyelvállás, e-é.: nyílt-zárt (A jelenségnek hangtörténeti oka van, a nyelvtörténeti fejezetben részletesebben tárgyaljuk.)

A magánhangzók valós képzési helye a szájüregben

A mai magyar nyelv hangállománya elöl (magas) hátul (mély) réses kerekítéses réses i í ü ű u ú felső é ö ő o ó köz. e a als. á lega. a magánhangzók rendszere

A magánhangzók egyszerűsített rendszere

A hangok egymásra hatása A magánhangzók törvényei: a hangrend és az illeszkedés

A magánhangzótörvények A magyar nyelv jellegzetes hangépítési szabálya a hangrendi harmónia. Így szavaink egy része csak magas (teniszütő), csak mély (autó) vagy ún. vegyes hangrendű (disznó).

A magánhangzók egymásra hatása A hangrend Ősi szókészletben: magánhangzóharmónia-törvénye magas: fehér, idő, gyümölcs, szeret mély: alma, udvar, álom, mos Később (jövevényszavak hatása): vegyes: béka, csikó, sofőr, fotel

Az illeszkedés törvénye: szavainkban a kétalakú toldalékok hangrendben illeszkednek a szótőhöz. azonban kapussal ajtóban harangoznak

Hiátustörvény Ha a szavakban két magánhangzó kerül egymás mellé, gyakran egy ejtéskönnyítő j hangot toldunk be, pl. dió . (Hiátus = ’hézag, űr’.)

Érdekesség: Íjhoz, hídon: kivételnek látszik, pedig nem az. Történeti oka van: a mai magas í hangnak megvolt a mély hangrendű (hátulképzett) párja.

Feladat

Milyen hangrendűek a következő népdal szavai? Pengetik ez ablakat Lopják el a ludakat Szorítsd pajtás e nyakát Meg ne gágintsa magát, Meg kell fizesd árát. (moldvai csángó népdal)

Milyen hangrendűek az alábbi szólások szavai? Cseréptálhoz fakanál illik. Majd ha fagy, hó lesz nagy. Holnapután kiskedden, borjúnyúzó pénteken. Minél magasabb a fehérnép topánkájának a sarka, annál hamarabb hanyatt esik. Többet ér egy nap száz holdvilágnál.

Feladat Fogalmazzon szabályt az alábbi sorozatok alapján a vegyes hangrendű szavak illeszkedésére!

leányról, bíróság, virággal kosztümben, sofőrrel, botütővel kávéban, kocsiban, Athénben-Athénban pozitívan-pozitíven, oxigénban-oxigénben fotelban-fotelben, Ágnessal-Ágnessel (Az ingadozások esetén a nyelvművelés a mély változatot részesíti Előnyben az e hang igen nagy terheltsége miatt.)

Fogalmazzon meg szabályt az összetett szavak illeszkedésére! Feladat Fogalmazzon meg szabályt az összetett szavak illeszkedésére!

had+sereg+ben, év+járat+tal, szem+üveg+gel fér+fi+nak* (férfi+nek) (*az eredeti szótő férfiú volt, tehát vegyes hangrendű, értelemszerűen mély hangrendű toldalékot kapott.)

A mássalhangzók képzése 1 A mássalhangzók képzésekor akadály képződik a gégefőben vagy a szájüregben. Létrejöhet tiszta zörejhang: ilyenkor zöngétlen mássalhangzó keletkezik, amikor pedig a zörejhez zönge is társul, zöngés mássalhangzó keletkezik.

A mássalhangzók képzése 2 Képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a szájüregben akadályba ütközik (kivétel a h hang). Akadályt képezhetnek az ajkak, a fogak, a szájpadlás és a nyelv. A mássalhangzókat korábban emiatt akadályhangoknak is nevezték.

A mássalhangzók rendszere 1 A mássalhangzók a hangszalagok állásától függően lehetnek zöngések vagy zöngétlenek.

A zöngés és zöngétlen hangok

Vége az első résznek