A szennyvíztisztítás hulladékai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szennyvíztisztítás biokinetikai problémái a gyakorlatban.
Advertisements

Szelektív hulladékgyűjtés
A LÉGKÖRI NYOMANYAGOK FORRÁSAI ÉS NYELŐI
Kommunális szennyvíziszapból tápanyag gazdálkodásra alkalmas termék
Biogáz–előállítás, vidéki jövedelem-termelés
A hulladéktörvény hatása a pályázati forrásokból megvalósult hulladékgazdálkodási projektekre április Köztisztasági Egyesülés.
PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC)
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Hologén Környezetvédelmi Kft. Kovács Miklós November 24. A szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása.
Technológiai alapfolyamatok
Környezettechnika Modellezés Biowin-nel Koncsos Tamás BME VKKT.
Vízminőségi jellemzők
Kémiai szennyvíztisztítás
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
BIOBÁNYÁSZAT Thiobacillus ferrooxidans.
Komposztálás és energetikai célú hasznosítás
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök
Továbbfeldolgozási eljárások és technológiák
Kassai Zsófia Technológus mérnök Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
KÖRNYEZETVÉDELEM A HULLADÉK.
Iszapok sűrítése A (gravitációs) ülepítéssel nyert iszapok szárazanyag tartalma általában csekély ( co~ 5% ? ). Az iszapok további felhasználása, deponálása,
A talajtermékenység növelésének új, lehetőségei napjainkban Dr. Biró Borbála 1, P. Angerer Ildikó 1 Magyar Tudományos Akadémia, Talajtani és Agrokémiai.
Az anaerob rothasztók ellenőrzése és biokémiai jellemzése
A szennyvízkezelésben keletkező iszapok, mint hulladékok hasznosítása
Biogáz Tervezet Herkulesfalva március 01..
Hulladékokkal kapcsolatos környezeti problémák
A szennyvíztisztítás harmadik fokozata
Szennyvíztisztítás Melicz Zoltán Egyetemi adjunktus
KÉMIAI KEZELÉS ALKALMAZÁSA A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSBAN
A szennyvíztisztítás hulladékai
Technológiai alapfolyamatok
KÖRNYEZETTECHNIKA.
Koaguláció. Kolloid részecske és elektrosztatikus mezője Nyírási sík (shear plane): ezen belül a víz a részecskével együtt mozog Zéta-potenciál: a nyírási.
Koaguláció.
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
B I O F A R M Integrált ökogazdálkodási K+F EU programok, állatbarát lovarda és regionális nagytestű állatkórház
A talajsavanyodás és kezelése
Nitrifikáció vizsgálata talajban
OECD GUIDELINE FOR THE TESTING OF CHEMICALS Soil Microorganisms: Carbon Transformation Test OECD ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOK TESZTELÉSÉRE Talaj Mikroorganizmusok:
Vízfelhasználás minőségi követelményei
A Rétköz környezetvédelme
Energia-visszaforgatás élelmiszeripari szennyvizekből
Talajszennyezés.
Vízszennyezés.
II. RÉSZ OLAJSZENNYEZÉSEK.
Bioremediáció Technológiai eljárás, mely biológiai rendszereket használ a környezet megtisztítására a (toxikus) hulladékoktól Fogalmak: biodegradáció,
Szerkesztette: Babay-Bognár Krisztina. Szennyvíztisztítás A fő szennyező források az ipar, a mezőgazdaság, valamint a lakosság. Forrás:
A Duna partján történt események röviden! Pillman Nikolett Schäffer Ivett.
Komposztálási alapismeretek
Előadó: Kiss Gábor mb. szennyvíz szolgáltatási üzemmérnökség vezető
Iszapszerű hulladékok kezelése és biogáz hasznosítás 1-2. előadás
PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC)
PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC)
A hulladékok fajtái és jellemzői
Komposztáló tervezése
Iszapszerű hulladékok kezelése és biogáz hasznosítás 1-2. előadás
A hulladékok környezeti problémái
A biológiai és a kémiai szennyvíztisztítás szimbiózisa
BME Környezettechnika Szennyvíztisztítás membrántechnológiával MBR technológia MÉRETEZÉSEK Serény József.
VAS- ÉS MANGÁNTALANÍTÁS
Biogáz (másodlagos feldolgozás). Alapanyag: minden természetes eredetű szervesanyag (trágya, zöld növényi részek, hulladék, állati eredetű szennyvíz iszap)
Biológiai szennyvíztisztítás Dr. Lakatos Gyula intézetigazgató NSZFI Környezetvédelmi Továbbképzési Konferenciája NSZFI,
A szennyvíztisztítás harmadik fokozata. A szennyvíztisztítás különböző fokozatai 1.I. vagy Mechanikai fokozat –Rács –Homokfogó –Előülepítő 2.II. vagy.
Biogáz (másodlagos feldolgozás). Alapanyag: minden természetes eredetű szervesanyag (trágya, zöld növényi részek, hulladék, állati eredetű szennyvíz.
Agrár-környezetgazdálkodás Állattenyésztés környezeti hatásai.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Próbaüzem tapasztalatai, gazdasági megfontolások
Ökológiai szempontok a szennyvíztisztításban
NÖVÉNYI TÁPANYAGOT TARTALMAZÓ SZENNYVIZEK
Előadás másolata:

A szennyvíztisztítás hulladékai

A hulladékok fontosabb típusai Szilárd hulladékok Rácsszemét Homok Zsír és olaj Nyersiszap Fölös eleveniszap Vegyszeres iszap

2. Folyékony hulladékok Az iszapkezelés csurgalékvizei szűrőegységek (beleértve a biofiltereket is!) öblítővizei

Követelmények a végleges iszapelhelyezéssel kapcsolatban Kis víztartalom (térfogatcsökkentési igény) Kismértékű biológiai bonthatóság Fertőzőképesség csökkentése, megszüntetése A további felhasználhatóság szempontjai

Az iszapkezelés alapvető megoldásai Víztelenítés Stabilizálás

A víztelenítés alapvető műszaki megoldásai Hagyományos eljárások Sűrítés (ülepítés) – lényegében speciális ülepítő, 3-5% szárazanyag tartalomig Iszapvíztelenítés iszapágyakon (10-15 % szárazanyag tartalom, nagy területigény, hosszú idő, dréncsövezés)

Gépi víztelenítés Iszapvíztelenítés vakuum- dobszűrőkkel elérhető szárazanyag tartalom: 16-18% Iszapvíztelenítés szalagos szűrőpréssel elérhető szárazanyag tartalom: 20-22%

Iszapszárítás Iszapvíztelenítés centrifugával (folyamatos működtetés) elérhető szárazanyag tartalom: 27-30% az iszapvíz KOI értéke több tízezer mg/L is lehet iszapvíztelenítés keretes szűrőpréssel elérhető szárazanyag tartalom: 36-40% tapasztalatok szerint ez gépi víztelenítéssel elérhető maximum Iszapszárítás

Iszapkondícionálás A megfelelő mértékű iszapvíztelenítés csak abban az esetben biztosítható, ha az iszaphoz adalékanyagokat keverünk Szervetlen vegyszerek (vas(III)-sók és mészhidrát) Szerves polimerek (elsősorban kationos polielektrolitok) A megfelelő elkeverés fontossága

Iszapstabilizálás Alkalmazható műszaki megoldások Cél: a biológiailag bontható szerves anyagok mennyiségének drasztikus csökkentése Alkalmazható műszaki megoldások Aerob iszapstabilizáció Anaerob iszapstabilizáció Komposztálás Vegyszeres (kémiai) iszapstabilizáció Hőkezelés

Aerob iszapstabilizáció Az aerob iszapstabilizáció lényegében hosszú ideig tartó levegőztetés, azaz az iszap biológiai lebontása Az aerob iszapstabilizáció alapvető folyamatai: Az iszap hidrolízise és sejtszaporodás A hidrolizált iszap és az elpusztult sejtek biológiai lebontása

Az aerob iszapstabilizálás minimális időtartama 15 nap, amennyiben a közeg hőmérséklete nem kisebb 15 ºC-nál. Kisebb hőmérsékletek esetén 15 napnál lényegesen hosszabb stabilizációs időtartam is szükséges lehet. Az aerob iszapstabilizálás során mind a szerves anyagok, mind a nitrogén-vegyületek oxidációjára (nitrifikáció) sor kerül. A fajlagos oxigén-igény: 1,5-2,0 kg O2/kg szerves anyag A patogén mikroorganizmusok egyedszámának csökkentése nem biztosítható megfelelő mértékben

Anaerob iszapstabilizálás (rothasztás) Az alkalmazott hőmérséklet-tartományok alapján a következő műszaki megoldások lehetségesek: „Hideg” rothasztás Mezofil rothasztás (32-36 ºC) Termofil rothasztás (50-55 ºC) Hideg rothasztás: földmedencék Mezofil és termofil: fűthető zárt betontornyok

Mikrobiológiai lebontás – savtermelés Alapvető folyamatok Hidrolízis Mikrobiológiai lebontás – savtermelés További mikrobiológiai folyamatok – metántermelés CH3-COOH → CH4 + CO2 CO2 + 4H2 → CH4 + 2H2O A pillanatnyi pH jelentősége Az optimális pH tartomány : 6,8 – 7,2 Az optimális pH tartomány biztosításához szükséges lúgosság: 2.000 g/m3 Ha szükséges a pH és pufferkapacitás szabályozás, az mésztej adagolásával biztosítható

A kívánatosnál kisebb pH hatása: Felborul a savtermelés és a metántermelés egyensúlya Túl sok sav termelődik Csökken, esetleg megszűnik a metántermelés Rothasztók üzemeltetése Nem fűtött roszhasztók Fűtött rothasztók A keverés jelentősége A rothasztás szempontjából a 94-96%-os víztartalmú iszap a legkedvezőbb

Komposztálás Víztelenített iszap és egyéb szerves anyag tartalmú hulladék keverése Prizmák kialakítása Mikrobiológiai folyamatok (30, majd 60-70 ºC) Időszakos átforgatás Két-három hónapos pihentetés Humusz-szerű anyag kialakulása

Vegyszeres iszapstabilizálás A mikroorganizmusok tevékenységét pH szabályozással csökkentjük, illetve megszüntetjük. Alkalmazott megoldás: mésztej, mészhidrát szuszpenzió adagolásával a pH értékét 10,0-hez közeli értékre állítjuk be. Az aerob és anaerob kezeléssel szemben ebben az esetben a biológiailag bontható szerves anyag nem csökken számottevően, ezért fennáll annak a veszélye, hogy a stabilizálás csak időszakos

A vegyszeresen stabilizált iszapban a pH esetleges csökkenése következtében a biológiai folyamatok ismételten megindulhatnak. A vegyszeres stabilizálás kedvező hatást fejt ki a patogén mikroorganizmusok egyedszám csökkentése szempontjából

Hőstabilizálás A mikroorganizmusok tevékenységét a hőmérséklet szabályozásával csökkentjük, illetve megszüntetjük Az iszapban a 60-80 ºC hőmérsékletet célszerű kialakítani a megfelelő hatás eléréséhez A vegyszeres stabilizáláshoz hasonlóan a biológiailag bontható szerves anyagok mennyisége nem csökken számottevő mértékben, de a patogén mikroorganizmusok egyedszáma csaknem zérusra redukálódik

Szennyvíziszap elhelyezése és hasznosítása Elhelyezésre és hasznosításra csak víztelenített és stabilizált iszap kerülhet Kémiai iszapkezelést követően csak az elhelyezés következhet, stabilizálásra is sor került Termikus iszapkezelést követően mind a stabilizálási, mind a víztelenítési követelmények teljesülnek

Az egyszerű elhelyezést az EU rendelkezések nem támogatják A hasznosítás feltételeit kell megteremteni Elsősorban a mezőgazdasági felhasználásra kerülhet sor A mezőgazdasági hasznosításnak szigorú feltételei vannak Fertőző anyagokat nem tartalmazhat Mikroszennyező anyagokat (elsősorban nehézfémeket) csak a megadott határértékeknél kisebb mennyiségben tartalmazhat

A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának előnyei Csak olyan kultúráknál alkalmazható, melyek nem kerülnek közvetlen emberi fogyasztásra A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának előnyei Szerves anyag tartalma miatt kedvező a talaj számára, a talaj-szerkezetet javítja N és P tartalma miatt műtrágyát helyettesíthet Szerves anyag tartalma a növények számára is kedvező Biztonságos iszapelhelyezés

Problémák az iszap mezőgazdasági hasznosításakor Rendszeres és szigorú iszapvizsgálat Hatósági engedélyek beszerzése a felhasználáshoz Befogadó intézmény és nyilatkozat Tartós szerződések Használat esetén rendszeres és szigorú talajvizsgálat Megfelelő szárazanyag és tápanyag tartalom szükséges Kihordhatóság a termőföldre