A Cinquecento építészete és festészete

Azon diakockákon, amelyeken a „Ø” jelzés Figyelem! Azon diakockákon, amelyeken a „Ø” jelzés szerepel, a kép nem képezi a számonkérés részét, csak az emlékanyag teljességét segítik láttatni. A fogalmak azonban, melyek a szöveg-dobozokban szerepelnek, kérdésként felbukkanhatnak!

Építészeti anyag: 4 építész 5 Alkotása Andrea Palladio: Négy könyv az építészetről című traktátusának fedlapja

Donato BRAMANTE: Tempietto. Tükörfordításban ‘Templomocska’ A San Pietro in Montorio udvarán /az olasz név nem kell/, emlékkápolnát emelnek azon a helyen, ahol a hagyo- mány szerint Péter apostolt keresztre feszítették. 1502- ben készül el. Lépcsős talapzaton áll egy kripta fölött, belső átmérője mindössze 5 m. Előképe a Vitruvius által is leírt Római Vesta- körtemplom Vasari szerint:„antik és korszerű elemek együtt”  a kupolát és a körbefutó erkélyt érti az utóbbi alatt

Ø Róma, a Vesta- szüzek körtemploma Kr. u. I. szd A Vesta- szüzek eredetileg a házi tűzhely őrzőiből lett papnők

Giulio Romano: Mantova, Palazzo del Té Giulio Romano 1524- ben megy Mantovába, a Gonzaga főúri család meghívására, hogy uralkodói nyaralójukat megtervezze és felépítse. Nyitott loggiák, széles udvarok, változatos tagoltságú homlokzat  letisztult, egyszerű, mégis színpadias hatást kelt. Vasari „hóbortos találmányok”- nak nevezte Romano újításait.

Ø A Palazzo del Té előudvara a vizesárkon átívelő híd mögül nézve. A loggia = pillérekre vagy oszlopokra támaszkodó, nyitott árkádos folyosó vagy galéria

Giulio Romano: Mantova Palazzo del Te Sala dei Giganti ‘A Gigászok csarnoka’ 1534 A jelenet a mitológia azon történetét ábrázolja, amikor a Gigászok az Olümposz hegyét megostromolják, majd Zeusz visszalöki őket az alvilágba

Ø A látszat- architektúra egyik első megjelenése!!

Ø Antonio da Sangallo Montepulciano Madonna di San Biaggo Már a kortársak is kiemelik a környezetébe nagyszerűen illeszkedő alakítását, az antik arány- és formarendszer olyan használatát, aminek célja a természet és az ember alkotásai között minél teljesebb harmónia elérése.

Ø Centrális (középpontos) elrendezés, görög kereszt alaprajz

Ø Antonio da Sangallo : Poggio da Caiano, Firenze mellett: az újabb villaépítkezési ízlés: körbefutó emeleti terasz, alatta árnyélot adó, árkádíves tornác A kapuzat hangsúlyos kiemelése!

Ø Az Antonio da Sangallo által tervezett villa fogadóterme. Sangallo- nak csak a nevét kell megjegyezni, részt vesz majd a római Szent Péter székesegyház reneszánsz kiépítésének tervezésében Ø

Andrea Palladio Velence, San Giorgio Maggiore 1565 körül ‘Nagy Szent György’ bazilika  a hosszanti térelrendezés és a középtér kupolával kombinációja az újítás Palladio az észak- itáliai építőmesterek legjelentősebb képviselője 1570- ben adja ki fontos elméleti összefoglaló művét, a „Négy könyv az építészetről” című traktátust. Ebben az antik- görög római formakincset és arányrendszereket dolgozza fel újra, fontos!: a római Vitruvius építész nyomán

Ø 1 Palladio: Vincenza, Basilica Ma a közkönyvtár épülete Az építészről elnevezett Palladio motívumot itt látjuk: háromosztatú nyíláskeret, melynek középső nagyméretű boltívét oldalt egy- egy kis ión oszlop tartja (1) 1 Ø

Palladio: Villa Rotonda /Vincenza közelében/ 1565. A villaépület mind a négy oldalán az antik görög templomokat idéző kapuzat, középpontos elrendezés, kupolával megfejelve.

Ø Palladio felmérései Róma műemlékeiről, jobb oldalt a Panteon metszete A szerkezeti elvek taglalása ugyanolyan fontos, mint a formakincs bemutatása

Palladio: Vincenza, Teatro Olimpico, a szkéné előképe az ókor görögségének teátrum- típusa  all’ antica típusú színház Ø

Pietro Lombardo: Velence Santa Maria di Miracoli 1490 körül A mértani alapformák harmonikus összeállítása itt egy lenyűgöző szerkezeti tisztaság létrejöttét eredményezi

Festészeti ANYAG: 3 FestŐ 4 Alkotása Michelangelo Buonarrotti: Zakariás próféta alakja a Sixtus- kápolna menyezetén

Sixtus-kápolna, Vatikán Ø

A Sixtus- kápolna belső képe a menyezet kifestése előtt. A kápolna még IV. Sixtus pápa ideje alatt épült, benne a festészet történetének egyik legjelentősebb remekművét találjuk A kápolna freskódíszének megrendelése mögötti eszme: az üdvtörténet itt Róma városának felvirá- goztatására is utal  1 Az előkép Augustus császár uralma, mely örök várossá emelte Rómát, ahol most az „új pontifex maximus” (római főpap) uralkodik, az egyháznak a próféták által megjövendölt legfőbb vezetője  ő II. Gyula pápa, aki a menyezetfreskók elkészítésével megbízza Michelangelót Michelangelo 1505- ben érkezik Rómába, Giuliano da Sangallo ajánlására hívják.

Perugino: Kulcsátadás 1482. Botticelli: Krisztus megkísértése 1482. Az 1400- as évek /Quattrocento/ jeles festői a kápolna oldalfalát ekkorra már kifestették, két jelenetet mutatunk ebből. Perugino és Botticelli nevét kell csak megjegyezni itt, mint az előd- alkotókét. Perugino képének elhelyezkedése az előző diakockán: (1)- el jelölve

A kápolna összképe az oltár felé Michelangelo 1509- ben mutatja be az első freskószakaszt, a középen lévő, oltár fölötti Utolsó Ítélet jelenettel csak 1541- ben készül el

1 A kápolna összképe a keleti oldali bejárat felé, (1)- el jelölve Botticelli oldalfreskója

A mennyezetfreskó teljes ikonográfiai programja:

Amit a Sixtus- kápolna Michelangelo- féle freskóiról tudni kell: A középponti, legnagyobb méretű, téglalap alakú képmezőkben az ószövetségi Teremtés (Genezis) könyvének jeleneteit látjuk: a világ teremtésétől az ember teremtésén és a bűnbeesésen át az özönvíz és Noé történetéig. Ez a 3 fő egység. A nagyméretű, oldalsó képmezőket egészében kitöltő alakok: a hét próféta és az öt szibilla (ókori jós, akik megjövendölték Krisztus eljöttét). Michelangelo a nőalakokat is férfimodellek alapján mintázta meg! Az alakok a bejárattól (nyugati oldal) a keleti oldal (oltárkép) felé haladva egyre nagyobb méretűek. A fényes (ablakokhoz közelebb eső) és árnyékos pontok elosztása tudatos el- rendezésen alapult, az egyes jeleneteket szándékosan helyezte pl. a fénytele-nebb sarkokba. Michelangelo a hatalmas kifestendő felülethez építészként és szobrászként is viszonyult: itt említhetjük az oltár Utolsó Ítéletének a határoló- vonalát, mely a két Mózes- féle törvénytáblára emlékeztet  Megjelennek ugyanakkor az ókor mítoszai is: erre utalnak a nagyméretű, mezítelen ifjak alakjai (ignudi, elhelyezésüket ld. 25. dk.), valamint Khárón, az alvilág határfolyójának révésze (feje kinagyítva ld. 33. diakocka)

Sixtus- kápolna, jelenetek a középmezőből: A bűnbeesés és a kiűzetés

A Sixtus kápolna menyezetfreskói: oldalsó nagy alakok: a szibillák és a próféták: A delphoi- i szibilla (baloldalt) és Jeremiás próféta

Ugyanott. medallion- jelenet: Antiokhosz Epiphanesz kizuhan a szekeréből és az ignudi  Ø

Az Utolsó Ítélet „a testek hatalmas tengerében félelmetes vihar tombol”, ír róla Goethe A hatalmas, tagolatlan képfelülettel zseniálisan bírkózik meg Mich. Azt a pillanatot látjuk, midőn az igazak a Mennybe emelkednek, a kárhozottak pedig aláhullnak a pokolra. Mich. gondolati koncepciójának középpontjában: a Dies Irae, avagy a Harag Napja tragédiájának bemutatása.

A Michelangelo- féle Utolsó- Ítélet Krisztus- képe: az apollói szépségeszmény jegyében fogant Krisztus- portré. (szakálltalan ifjú) Mozdulatában, gesztusában viszont a haragvó istenkép megnyilvánulását látjuk,melytől Mária is hátrahőköl

Részlet az Utolsó Ítéletből: a Pokol

Kháron ladikja Ø

Giorgione dal Castelfranco: A három filozófus. 1509.

Giorgione A vihar 1505.

Angelo Bronzino: Vénusz és Ámor 1545. Mitológiai szimbolika!

Ø Bronzino: Toledói Eleonóra 1545. Kristálytiszta, hideg színekben pompázó portré az Aragóniai- ház hercegnőjéről Ø

Bronzino: Andrea Doria, a velencei hajóhad tehetséges vezérének portréja Megjelenítés, mint Neptunusz, a tenger istene! 1555.

Művészeti Szakgimnázium 2016. Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Művészeti Szakgimnázium 2016. A diakockákon felhasznált képanyag egy része A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténet Tanszékének oktatási segédanyagából származik. A jogtulajdonos: Jernyei Kiss János és Wehli Tünde professzorok.