Busexpo 2017. Költségmegosztók (sharing economy) terjedése a hazai közforgalmú közlekedésben Dr. Szeri István KTI Közlekedéstudományi Intézet Non Profit Kft. személyközlekedési igazgató

Mi is az a költségmegosztás? A „sharing economy” vagy „collaborative economy” (közösségi gazdaság, vagy megosztásalapú gazdaság.

- kihasználatlan kapacitásokra épül, Jellemzői: - megosztáson alapul, - kihasználatlan kapacitásokra épül, - a kereslet-kínálat azonnali találkozása, - informatikai technológiai megoldásokon keresztül érhető el, - fontos eleme a benne szereplők kölcsönös egymás értékelése, - tehát bizalmi jellegű, - közösségi élményt nyújt, - fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vesz.

Közlekedési költségmegosztás: A mobilitás igény a szállás igény után a közösségi gazdaság siker ágazata. A legismertebb vállalkozások: Uber, Lyft, a BlaBlaCar, Wunder, Zipcar, Waze, a hazaiak közül a fentieken túl az Oszkár telekocsi .

Az üzleti modellről: alapja az ún. C2C (consumer-to-consumer), a szolgáltatást nyújtók és igénybevevők egy tőlük független digitális platformon keresztül lépnek kapcsolatba egymással, tehát a platform, közvetítő tevékenységet nyújt (pl. Oszkár,Uber, Wunder, BlaBlaCar).

A megosztás típusai: - Hosszú távú autómegosztás (car sharing, carpooling, telekocsi): a hosszabb távra utazó útitársat keres. Az eredeti cél nem profitszerzés lenne, hanem a költségek megosztása. (Oszkár, BlaBlaCar). - Rövid távú autómegosztás (ride sharing): rövid távú, jellemzően városon belüli ez nyereségérdekelt.(pl.Uber). - On-demand autóbérlés: autóbérlés, amely során a bárki által használható és lerakható autókat biztosítanak eseti használatra.(Bp.)

EU a társadalmi költségek és a fogyasztók szempontjából előnyösnek minősíti,mert: - innovatív növekedési lehetőségeket kínál - fogyasztójogi, adójogi és munkajogi kérdéseket vet fel, melyeket a mindenkori szabályozóknak figyelembe kell venniük, ma még az eltérő nemzeti szabályozások jogbizonytalanságot eredményeznek, és gátolják a megosztásalapú gazdaság fejlődését .

Fő célok: tisztességtelen versenyhez, - a megosztásalapú gazdaság keresztül kínált szolgáltatásai ne vezessenek adókikerüléshez, tisztességtelen versenyhez, ne sértsenek jogszabályokat, szabályozókat, ne illessék meg őket a pozitív diszkriminációk a hagyományos gazdasági tevékenységekkel szemben, valamint a kaucionális,biztosítási,tevékenység engedélyezése stb..ugyanúgy vonatkozzanak rájuk, mint az összes többi gazdasági ágazatra.

A magyar szabályozásról: 176/2015. (VII. 7.) Korm. Rendelet a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról melynek hatálya kiterjed többek között: - a személytaxi-szolgáltatást és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatást folytató vállalkozásra, - a díj ellenében személyt szállító személygépkocsi vezetőjére, c) a személyszállító szolgáltatást igénybe vevőre (az utasra).

Mi is az a személygépkocsis személyszállítás? a személygépkocsival ellenérték fejében végzett közúti személyszállítás, amely a rendelet feltételei szerint, egyéb szolgáltatás részeként kiegészítő szolgáltatásként, vagy a fő szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódóan végezhető.

A feltételek: tevékenységi engedély melyet a hatóság akkor adhat ki ha a vállalkozás igazolja, a) szakmai irányítójának személyes megbízhatóságát, b) szakmai irányítójának szakmai alkalmasságát és c) megfelelő pénzügyi teljesítőképességét d) Személygépkocsi műszaki feltételei e) az önfoglalkoztató,vagy alkalmazott végzettség feltételei stb..

Mi van jórész ebből meg a hazai közlekedési költségmegosztóknak? kb. 10%-ékuk rendelkezik tevékenységi engedéllyel, jórészt nem felelnek meg a feltételeknek sem, - nem vállalkozásként működnek, nincs adószámuk(így nem is adóznak), ugyanakkor díj ellenében fuvaroznak(számlát,nyugtát nem adnak), nincs kauciójuk,nincs utas biztosításuk, tehát(tisztelet a kivételnek) a szürke és fekete gazdaságban dolgoznak jó részük hivatásszerűen.

Röviden egy KTI kutatásról: a felmérés 4 hétig tartott, kizárólagosan a belföldi forgalmat vizsgáltuk és csak a legnépszerűbb digitális szolgáltatónál az Oszkárnál. a megyeszékhelyek és Budapest desztinációban, a felkínált férőhelyeket, és az elszállított utasok számát (fő), a felkínált gépjárművet, rögzítettük, meghatározásra került a kihasználtság (%), illetve a „szolgáltatói” díjbevétel (Ft).

A számok: felkínált férőhelyek száma: 107 461 hely, elszállított utasok száma: 64 538 fő, kihasználtsági ráta: 60%, költségmegosztói(fuvarozói) bevétel: 149 566 556 Ft, Ebből csak péntek és vasárnap: felkínált férőhelyek száma : 44 667 hely elszállított utasok száma: 29 146 fő kihasználtsági ráta: 65% költségmegosztói(fuvarozói) bevétel: 67 824 847 Ft

Leginkább érintett városok: 6000 főt meghaladó, 60%-nál nagyobb kiszanáltsággal 10 millió Ft-ot meghaladó bevétellel, Szeged, Miskolc, Pécs, Nyíregyháza, Debrecen és Budapest relációban 1000 főt meghaladó utasszámot tapasztaltunk Győr, Szekszárd, Kaposvár, Szombathely, Zalaegerszeg és Budapest viszonylatokon, ahol 50-os kihasználtsággal és 1-3 millió Ft-os bevétellel bonyolódnak az utazások.

Miért ezek a városok? egyetemi városok, sok a fiatal , nagy a mobilitási igény, ár érzékenyek, az eljutási idő fontos szempont, (gyorsforgalmi utak autópályák) kialakulnak a bizalmi viszonyok a költségmegosztók a közforgalmi szolgáltatók díjtételének 50 %-át kérik el. - de nem fizetnek sem áfát, sem szja-t,sem egyéb illetékeket.

A károkról: demoralizálják a legális vállalkozásokat, nem fizetnek adót, költségvetési adókiesés, nincsenek utasjogok, nincsenek helytállások,kaució,biztosítás stb. gerjesztik a szürke és fekete gazdaságot, elveszik a bevételt a hivatásfuvarozóktól, így a közösségi ráfordítások nőnek, nem jogkövetők, nincsenek minőségi elvárások, és minőségi szintek meghatározva stb..

A káros hatások megszüntetése: csak adminisztratív eszközökkel nehezen visszaszoríthatók, ugyanakkor szabályozni kell a költségmegosztókat, és a digitális szolgáltatókat, végeredményben piaci igényt szolgálnak ki, mégha szabálytalanul is, de sűrűbb és hatékony ellenőrzés kell! versenyképessé kell tenni a hivatásfuvarozókat, a) áfa és egyéb adók,illetékek csökkentésével, b) viteldíjcsökkentéssel, c) a személyközlekedés távolsági fuvarozásának liberalizációjával stb..

Köszönöm a figyelmüket