Lóránt Károly: Az EU energiapolitikája és a TTIP ENERGIAPOLITIKAI HÉTFŐ ESTÉK 2017.01.09 2018.01.09.

Unió energiapolitikájának céljai (EUMSZ 194. cikk) a) az energiapiac működésének biztosítása, b) az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül, c) az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása; és d) az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében állapítja meg az említett célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket.

Ezek az intézkedések nem befolyásolhatják a tagállamok jogát az energiaforrások kiaknázására vonatkozó feltételek meghatározására, továbbá nem befolyásolhatják a tagállamok különböző energiaforrások közötti választását és energiaellátásuk általános szerkezetét – a 192. cikk (2) bekezdésének c) pontját nem érintve – 192.2c) A Tanács a Bizottság javaslata alapján, valamint az Európai Parlamenttel, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően egyhangúlag eljárva előírhatja, hogy az első (192.1) albekezdésben említett területeken a rendes jogalkotási eljárást kell alkalmazni.

192.1 Az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy az Uniónak milyen lépéseket kell tennie a 191. cikkben említett célok elérése érdekében. A 191. cikk az Unió környezetpolitikájáról szól A 170-172, a transzeurópai hálózatokról szóló cikkeket is figyelembe kell venni

EU energiapolitikai céljai az egyes időszakokban 2007-ben elfogadott célok 2020-ra: 1990-hez képest az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra növelése az energiahatékonyság 20%-os növelése 2011-ben elfogadott célok belső energiapiac: nagykereskedelmi energiapiacok egyesítése energiaellátás biztonságának növelése, egymás közötti hálózatok kiépítése, hálózati hozzáférés minimális készletek (90 napi import, 61 napi belső fogyasztás) 2013-ban elfogadott 2030-ra vonatkozó célok: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 40%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest a megújuló energiaforrások arányának 27%-ra emelése 27%-os energia megtakarítás a hagyományos fogyasztási trendekhez képest

Energiabiztonsági akcióterv 1. Az energiaellátás diverzifikálását szolgáló infrastruktúra fejlesztése 2. Külső kapcsolatok, egy integrált energiapiac kiépítése Dél-Európában 3. A biztonságos ellátás elérése, különösen a földgáz terén 4. Energiahatékonyság növelése 5. Az unió belső energiaforrásainak jobb felhasználása

1. Az energiaellátás diverzifikálását szolgáló infrastruktúra fejlesztése 1. A jelenleg még izolált energiapiacok összekötése 2. Déli gázfolyosó kiépítése a Kaszpi tenger térségéből és a Közel-Keletről származó gáz számára 3. A földgáz cseppfolyósítás elterjesztése az EU piacain 4. Gáz és villanyáram összeköttetés biztosítása a dél-mediterrán térséggel 5. Észak-déli villamos energia folyosó közép és dél-Európa összekapcsolására 6. Villamoshálózat építése északnyugat- Európában az északi tengeri szélenergia kihasználására 2013-ban az EU gázimportjának 39%-a Oroszországból, 33% Norvégiából és 22%-a Észak-Afrikából származott.

Elsődleges energiafogyasztás (mtoe) megoszlása 2015   Kőolaj Földgáz Szén Nukleáris energia Vizi energia Megújulók Össz. Észak Amerika 37,1 31,5 15,3 7,7 5,4 3,0 100,0 Közép- és Dél-Amerika 46,2 22,5 5,3 0,7 21,9 3,5 Európai Unió 36,8 22,2 16,1 11,9 4,7 8,3 Közel-Kelet 48,1 49,9 1,2 0,1 Afrika 42,1 28,0 22,3 0,6 6,2 0,9 Ázsia és Óceánia 27,3 11,5 50,9 1,7 6,6 2,0 Orosz Föderáció 21,4 52,8 13,3 5,8 - Francia ország 31,8 14,7 3,6 41,4 5,1 3,3 Németország 34,4 20,9 24,4 6,5 1,4 12,5 Dánia 47,5 16,8 10,5 25,2 Magyarország 32,8 37,3 10,0 16,7 0,2 3,1 Világ 32,9 23,8 29,2 4,4 6,8 2,8

Felállított villamos energia termelő kapacitások (GW) Megoszlás (%)   2014 Országonként Kumulált Kína 1 223,4 21,5 USA 1 110,0 19,5 40,9 Japán 311,4 5,5 46,4 India 270,1 4,7 51,1 Oroszország 226,4 4,0 55,1 Németország 181,1 3,2 58,3 Kanada 145,8 2,6 60,9 Brazília 128,7 2,3 63,1 Franciaország 126,0 2,2 65,3 Olaszország 113,8 2,0 67,3 Világ 5 699 100,0

Energiaimport a főbb származási országokból (az adott termék összes importjának százalékában, %)   Solid fuels 2004 2014 Russia 18,0 29,0 Colombia 12,0 21,2 United States 7,2 20,5 South Africa 25,2 9,9 Crude oil 32,5 30,4 Norway 18,7 13,1 Nigeria 2,6 9,1 Saudi Arabia 11,3 8,9 Natural gas 43,6 37,5 24,3 31,6 Algeria 17,9 12,3 Qatar 1,4 6,9

Gross electricity generation TWh   Total Wind Solar EU 28 3190,7 245,2 83,3 7,7 2,6 Germany 627,8 57,4 36,1 9,1 5,7 France 562,8 15,9 2,8 0,5 United Kingdom 338,9 26,8 0,0 7,9 Italy 279,8 15,2 21,8 5,4 7,8 Spain 278,7 52,0 13,1 18,7 4,7 Denmark 32,2 40,6 Portugal 52,8 12,1 0,3 22,9 0,6 Greece 50,5 3,7 3,8 7,3 7,5 Ireland 26,3 5,1 19,5 Poland 159,1 4,8 Czech Republic 86,0 2,0 2,3 Hungary 29,4 0,7 2,2 Lithuania 4,4 0,1 14,5 1,7

Szélerőmű kapacitáskiegyenlítése víztározóval   Etalon Saját számítás 1 Saját számítás 2 Esés (m) 220 Teljesítmény (MW) 600 Vízhozam (m3/sec) 309 Napi üzem (óra) 5 12 Napi vízmennyiség 5 562 000 13 348 800 Csak leengedési időszak 7 nap 1 7 Tározó méret (m3) 93 441 600 Tározó mérete mélység (m) 27 47 szélesség (m) 500 1000 hosszúság (m) 2000 Tározó térfogat (m3) 13 500 000 94 000 000 EU szélerőmű kapacitás (MW) 145 000 Tárolók száma 242

Uniós energiapolitikák problémái (német tapasztalatok) 1. a szél- és naperőművek időjárástól függő és ezért erősen ingadozó teljesítményeinek kiegyenlítéséhez elengedhetetlenül szükséges villamos energiatárolókra „elfelejtettek gondolni” 2. A kielégítő vizsgálatok és viták nélkül pánikszerűen meghozott törvényi döntés az atomerőművek bezárásáról csökkentette az alapterheléses áramtermelést. 3. Az energiagazdálkodás területén a megtérülése 20-30 év, és ugyanilyen távra biztonságos szabályozással, piaci környezettel kell rendelkezni. A szabályok azonban évente változnak. 4. Az ultra magasfeszültségű hálózat tervezett kiépítése nemcsak drága, de értelmetlen is, mert az ezzel Északról Dél-Németországba szállítandó szélenergia extrém módon ingadozik és újra és újra napokra, sőt hetekre kimarad. 5. A „megújuló energiák „megjelenése előtt évente 10 szer kellett a hálózatokba korrigáló módon beavatkozni, jelenleg évente 3-4 ezerszer. 6. A szélerőművek az idő 20%-ban, a naperőművek 11%-ában adnak áramot. A szélerőmű 14, a naperőmű 28, a szénerőmű 4 centért termel 1 kWh áramot.

Németország 2022-ig bezárja az összes atomerőművét, ami a villamos energia 33%-adta 2050-ig 80% megújulóból fog származni Ez az átalakítás a Fraunhofer Institute becslése szerint 1100 milliárd euróba fog kerülni. A szél és napenergia támogatása 2000 óta 188 milliárd euróba került, ami 4700 euró háztartásonként 30.000 munkahely szűnt meg. Siemens építette korábban az atomerőműveket A tudás is eltűnt, egy egész iparágat vesztettek el Merkel elutasítja azt a francia javaslatot, hogy a nukleárist számolják a megújulók közé. 2007-ben Günter Verheugen ipari biztos a klímaváltozással kapcsolatban, hogy nem kell hisztériát kelteni

Metán hatás számítása 1 MWh szénerőművel 900 kg CO2-t eredményez 1 MWh földgázerőművel 405 kg CO2-t eredményez, de ehhez el kell égetni 147 kg földgázt, ami metán, és ha ennek 4%-a kiszabadul, annak üvegházhatása 86 szoros, így 505 kg CO2-nek felel meg. Tehát a földgázerőmű üvegházhatása összesen 405+505=910 kg CO2 kibocsátásnak felel meg

TTIP 2013-ban kezdődött és már túl vagyunk a 14. fordulón lényeg nem a 3%-os vámok leszállítása, hanem a vámon kívüli akadályok (szabályozások) megszüntetése. emiatt környezetvédők hevesen ellenzik, például azt mondják, hogy az egyes energiafajták azonos kezelése aláássa azokat a preferenciákat, amelyeket az EU nyújt a szél- és napenergiának probléma a független bíróság kérdése is

Közvetlenül az energiát érintő kérdések: jelenleg jelentős mértékben csak kőszenet importál az EU az USA-ból a „palagáz forradalom”, amihez már a palaolaj is társult sok mindent megváltoztatott USA energiaellátása bőséges lett, míg Európa jelentős olaj és gázbehozatalra szorul, főképp Oroszországból EU Bizottság célja az energia diverzifikáció és ennek keretében az amerikai készletekhez való hozzáférés hasonlóképpen piacot látnak az európai energetikai gépek (például szélerőművek) exportja részére

Lesz-e nagy volumenű gáz és olajimport az USA-ból kérdéses, mert kiviteli engedélyezés van (nem sérti-e a nemzeti érdeket, az USA hosszú távú energiabiztonságát), másrészt megvizsgálják az ottani környezeti hatást is de az export gazdaságossága is kérdéses az USA vállalatok számára, mert a gyorsan növekvő ázsiai piacokon az árak magasabbak

Köszönöm a figyelmüket