1. Balladák

előadásmódja szaggatott sok benne a párbeszéd és a monológ A ballada olyan kitalált történetet beszél el, amelynek végén a főhős elbukik (tragikus vég). Műfaji jellemzői: tömör előadásmódja szaggatott sok benne a párbeszéd és a monológ formája verses

Az idõmértékes verselés Az időmértékes verselés ritmusát a hosszú és a rövid szótagok szabályos váltakozása adja. Hosszú a szótag, ha hosszú a magánhangzója. Jele: — Rövid a szótag, ha rövid magánhangzójához 0 vagy 1 mássalhangzó kapcsolódik. Jele: U

Az időmértékes verselés alapegysége a versláb. (A versláb egy 2 - 3 szótagból álló hangcsoport szabályos ismétlődése.) A leggyakoribb verslábak: U — jambus — U trocheus — U U daktilus U U — anapestus — — spondeus U U pirrichius

Beszédalakzatokhoz: inverzió: Szokatlan szórend. (Bizony, az ötszáz Ötszáz, bizony, dalolva ment velszi bárd dalolva  Lángsírba velszi bárd. ment a lángsírba.)

Epikai fogalmakhoz: Téma: a beszéd vagy írás tárgya. Pl.: Fekete István: Vuk  egy kisróka élete Motívum: olyan szereplők, helyzetek, történések, amelyek több irodalmi műben megtalálhatók. Pl.: népmesékben: három próba a legkisebb fiú győzelme

2. Toldi

A mottó (jelige) egy más szerzőtől származó idézet, amely hangulatilag-tartalmilag előkészíti a művet. tk. 81. Az elbeszélő költemény versben írt hosszabb elbeszélés. Cselekménye, főhőse és több mellékszereplője van, változó helyszíneken játszódik. tk. 86. (A cselekmény az események összefüggő láncolata, tudatos alkotói munka eredménye. Annyiféle cselekmény van, ahány irodalmi alkotás.) De vannak állandó jellemzői is: • szerkezeti jellegű • térben és időben zajlik.

Epikai kifejezõeszközök A cselekményszerkezet a művet alkotó elemek kiválasztása, elrendezése. A művet alkotó elemek: 1. kép, 2.konfliktus, 3.helyzet, 4.epizód, 5.késleltetés, 6.fordulat, 7.tabló, 8.motívum A kép a cselekmény helyszínének a bemutatása. A konfliktus az ellentétes erők, érdekek összeütközése. A helyzet azoknak a körülményeknek az összessége, amelyek a főhőst elhatározásra, cselekvésre kényszerítik.

Az epizód kerek kis történet, amely nem tartozik a cselekmény fő vonalába, de szerves része az egésznek. Általában új jellemvonással gazdagítja a hős alakját. A fordulat a cselekmény csomópontja, a hős életének váratlan változása, mely életútját két szakaszra bontja. A tabló nagyarányú, mozgalmas jelenet, amely nagy csoport szereplőt mozgat. A késleltetés lassítja a cselekmény menetét azzal, hogy váratlan bonyodalmat iktat be.

Lírai kifejezõeszközök A metonímia két fogalom felcserélése egymással ok-okozati térbeli anyagbeli időbeli A szinekdoché a rész és az egész felcserélése. Az allegória megszemélyesítések és metaforák sorozata (jelöltjük ugyanaz a dolog). Egy vagy több versszakon is végighúzódhat. egyezés alapján.

A jellemzés A jellemzés a szereplők leírása, bemutatása. Módjai: 1. Narráció: Az író közvetlenül közli hőse tulajdonságait. Az író közli szereplője cselekedeteit viselkedését beszédét gondolatait környezetét más szereplő véleményét róla.

A szereplő lehet. ♠ főszereplő: végig jelen van a műben A szereplő lehet ♠ főszereplő: végig jelen van a műben ♠ mellékszereplő: többször feltűnik ♠ epizódszereplő: csak egyszer jelenik meg

A mû elemzése Az első három és az utolsó két ének drámai menetű: egy-egy fél nap alatt lejátszódó bukást (dél  este) és az elbukásból való felemelkedést (hajnal  dél) rajzolja meg. Ezekben a cselekmény tere is egységes: a Toldi-birtok és a bajvívás színhelye. A középső énekek szimmetrikus építkezése lassúbb, epikus haladású. Mind térben (a nádas, a Toldi-ház, Pest), mind időben (7 nap) széthúzottabb. A cselekmény tere is a főszereplő helyzetét tükrözi: ♠ a történet elejének helyszínei tanácstalanságát; ♠ Nagyfaluból elindulva sorsának gyökeres átala- kulását: társadalmi felemelkedését.