Magyar-román gazdasági kapcsolatok Bogár Ferenc gazdasági tanácsos

Románia főbb gazdasági mutatói   2002 2004 2006 2007 2008 I-VIII. A GDP értéke Mrd EUR 48,5 60,8 97,3 121,3 A GDP növekedése % 5,1 8,5 7,7 6,0 8,8 Egy főre jutó GDP EUR/fő 2.235 2.801 4.482 5.720 Az infláció 17,8 9,3 4,87 6,57 7,3 Munkanélküliség 8,1 6,2 5,4 4,1 3,9 Az export értéke 14,675 18,935 25,850 29.380 22.637 Az import értéke 18,881 26,281 40,746 50.883 37.216 Folyó fizetési mérleg egyenlege -1,62 -4,4 -9,97 -16,87 -11,7 FDI import 1,2 9,1 7,1 6,4 Költségvetés egyenlege GDP %-a -2,7 -1,2 -1,7 -2,33 -1,6

2008 I. – VIII. a magyar export 2.435,7 MEUR, az import 1.026,7 MEUR Kereskedelmi kapcsolatok 2008 I. – VIII. a magyar export 2.435,7 MEUR, az import 1.026,7 MEUR

Kereskedelmi kapcsolatok A külkereskedelmi forgalom árufőcsoportonként, MEUR   EXPORT IMPORT 2004 2005 2006 2007 2008 I-VIII. hó I-VIII.hó Élelmiszer, ital, dohány 162 183,2 196,2 529,2 443,6 64,1 40 41,8 72,6 30.3 Nyers- anyagok 22,9 24,6 30,3 35,7 68,2 54,8 37,5 54,4 64,9 61,2 Energia- hordozók 49,6 92,5 115,9 129,2 111,2 36,6 85,5 91,4 121,6 132,5 Feldolgozott termékek 696 901,5 1164,2 1286,2 1.020,6 416,9 463,6 740,5 709,1 425,1 Gépek, Berende-zések 485,6 667,9 882,6 1106,7 791,1 158 263,6 439,8 552,6 377,6 Összesen 1.416,1 1.869,7 2.389,2 3087,0 2.435,7 730,3 890,2 1.367,9 1520,8 1.026,7 2007-re Románia 6. export partnerünk lett, szinte azonos Ausztriával, és a növekedés dinamikája 21 % a 2-höz képest

Románia a magyar tőkeexport egyik legkedvezőbb célterülete Kiknek: A kis- és középvállalkozások számára: a környező országok (magyarlakta területei) – előnyös földrajzi elhelyezkedés, a regionális sajátosságok ismerete, közös anyanyelv. Hazai nagyvállalatok számára: Közép-Kelet-Európa – „regionális multivá” alakulás. Miért: Kedvező adózás, (még) alacsonyabb költségek, Dinamikusan fejlődő gazdaság, jelentős beruházások, Bővülő lakossági fogyasztás, Az EU tagság következményei: korlátozások lebontása, szabályozások egységesítése A magyar kis- és középvállalkozások – Magyarország előnyös földrajzi elhelyezkedésének, a regionális sajátosságok ismeretének, bizonyos esetekben a közös anyanyelvnek köszönhetően – a környező országokban a nyugati befektetőknél jobb esélyekkel indulhatnak a kedvező befektetési lehetőségekért folytatott versenyben. A kis- és középvállalkozások hatékonyabban tárják föl a gyakran csak lokális piaci lehetőségeket, s a nagyvállalatoknál könnyebben küzdik le a piacra lépés nem gazdasági jellegű akadályait. Az elmúlt évek magyar tőkeexportjában jelentős részt tettek ki a jellemzően kis- és középvállalkozások által Románia és Szlovákia magyarlakta részein végrehajtott beruházások. A hazai piac – kis mérete, illetve fokozatos telítődése következtében – egyes hazai nagyvállalatok számára egyre kevésbé biztosít megfelelő növekedési lehetőségeket. Ezek a vállalatok közép-kelet-európai felvásárlások, esetleg zöldmezős beruházások révén egyfajta „regionális multikká” alakul(hat)nak. Az elmúlt évek magyar tőkeexportja meghatározó részben néhány ilyen nagyvállalat (pl. MOL, OTP Bank) regionális terjeszkedésének köszönhető. A hazai vállalatok külföldi befektetéseinek további irányát a földrajzilag távolabb eső, fejletlenebb, de épp ezért a tőkeerősebb nyugati befektetők által még kevésbé feltárt piacok kiaknázása jelentheti. Ezek közül ki kell emelni Oroszországot (és általában a volt szovjet tagállamokat) és az ázsiai piacokat (különösen Kínát, Indiát és az ún. kis tigriseket), amelyek hosszabb távon rendkívüli növekedési potenciállal rendelkeznek, jóllehet egy részük egyelőre még kockázatos befektetési terepnek számít. Az elmúlt években csak néhány ilyen befektetés történt (pl. a Richter oroszországi befektetései). A következő években a magyar tőkeexport egyik fő irányát az a tendencia határozhatja meg, hogy a magas élőmunka-igényű, alacsony hozzáadott értéket előállító, összeszerelő jellegű termelési tevékenységek fokozatosan az alacsonyabb bérszínvonalú, jelentős szakképzetlen (esetenként szakképzett) munkaerő-tartalékkal rendelkező kelet-európai vagy távol-keleti országokba helyeződnek át. Ez a tendencia egyelőre csak a Magyarországon megtelepedett multinacionális vállalatokat jellemzi, de a hazai bérek felzárkózása feltehetően a hazai vállalatokat is hamarosan erre fogja kényszeríteni.

Magyar működőtőke-export Romániába millió euró 2008. I. negyedévében 3,7 MEUR magyarországi befektetés történt Romániában Forrás: MNB

A legnagyobb külföldi befektetők Romániában, 2008 augusztus 31. Sor. Sz. Ország Cégek száma % Jegyzett tőke (e EUR) 1 Hollandia 3.309 2,14 3.775.115,7 18,57 2 Ausztria 5.170 3,35 2.292.876,5 11,28 3 Németország 16.127 11,68 1.954.593,7 9,62 4 Franciaország 5.677 3,68 1.568.016,6 7,72 5 Olaszország 25.854 16,75 862.583,3 4,24 6 Ciprus 3.989 2,58 767.497,2 3,78 7 USA 5.858 3,62 635.749,6 3,13 8 Görögország 4.308 2,79 590.325,4 2,90 9 Nagy-Britannia 3795 2,46 583.508,1 2,87 10 Spanyolország 3.120 2,02 582.887,5 11 Holland Antillák 15 n.a. 455.048,9 2,24 12 Svájc 1.925 1,25 418.295,9 2,06 13 Törökország 10.492 6,80 402.024,4 1,98 14 Luxemburg 705 0,46 322.316,5 1,59 Magyarország 8.833 5,67 341.825,6 1,58

Magyar érdekeltségű cégek Romániában A cégek számának megoszlása A Román Cégbejegyzési Hivatal adatszolgáltatása alapján

Magyar érdekeltségű cégek Romániában A cégek tőkeapportjának megoszlása A Román Cégbejegyzési Hivatal adatszolgáltatása alapján

Perspektivikus befektetési területek Ingatlan beruházás és fejlesztés Infrastruktúra – fejlesztés Építőipar IT&C, elektronika Autóipar Élelmiszeripar Kereskedelem Szolgáltatások

A Kereskedelmi Iroda és az ITDH tőkekivitelt segítő tevékenysége Általános tájékoztatás, figyelemfelkeltés rendezvények, sajtó, honlap, hírlevelek útján Részletes tanácsadás a fogadó ország gazdaságáról, piacáról, befektetési lehetőségekről, cégalapításról Helyszíni segítség a vállalat-alapítási ügymenetben Felvilágosítás a magyarországi és a helyi támogatási, forrás-szerzési lehetőségekről Szoros együttműködés az MFB-vel, EXIMBANK-kal, MEHIB-bel Az induló vállalkozás segítése partner-közvetítéssel, piaci információkkal

Kereskedelemfejlesztési pályázati lehetőségek 2008-ban Az ITDH a kereskedelemfejlesztési támogatások közvetítésével megkönnyíti a kis- és középvállalkozók termékeinek és szolgáltatásainak külpiacra jutását Támogatás igényelhető az alábbi területeken: Külföldi kiállításon magyar termék, szolgáltatás bemutatása Egyes marketing eszközök, komplex marketing tevékenység támogatása Nemzetközi szervezeti tagdíj Külföldi bemutatóterem bérlése Megfelelőség-tanúsítási eljárás költségei

Az ITDH szakmai programjai Romániában, 2008 Kollektív magyar kiállítások: Szent György Expo, Sepsiszentgyörgy, április Agromalim, Arad, szeptember Varadinum Expo, Nagyvárad, szeptember Egyéb jelentős vásári részvétel: Építőipari vásár, Arad, március Építőipari Vásár, Bukarest, április TIB Bukarest, október Indagra, Bukarest, november

Az ITDH szakmai programjai Romániában, 2008 Üzletember-találkozók, szemináriumok: Arad: építőipar, mezőgazdaság Sepsiszentgyörgy: befektetés + építőipar, általános Nagyvárad-Nagybánya: környezetvédelem, általános Marosvásárhely: környezetvédelem, befektetés Csíkszereda: környezetvédelem Arad-Kolozsvár-Vajdahunyad: környezetvédelem

ITDH irodák a szomszédos országokban Újvidék Csáki Mihály Kolozsvár Szepessy Szabolcs Marosvásárhely Lázár Balázs Szabadka Farkas Imre Nagyvárad Szabó Ödön Temesvár Kása Zsolt Belgrád Pozsony Bukarest Zágráb Bécs Csíkszereda Szász Lóránd Sepsiszentgyörgy Deák Gyöngyvér

Elérhetőségeink: Magyar Nagykövetség, Kereskedelmi Iroda Bukarest, Calea Floreasca 60. III. em. Tel.:+40-21-231-2128, Fax: +40-21-231-0106 E-mail: office@itdh.ro ITD Hungary 1061 Budapest, Andrássy út 12. Tel.: +36-1-472-8100, Fax: +36-1-472-8101 Honlap: www.itd.hu E-mail: info@itd.hu