Optikai mérések műszeres analitikusok számára

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

A SZIVÁRVÁNY.
Analitika gyakorlat 12. évfolyam
Fénytan.
A NÉGY FŐELEM Tűz,víz,levegő és föld.
Hősugárzás Gépszerkezettan és Mechanika Tanszék.
Készitette:Bota Tamás Czumbel István
Miért láthatjuk a tárgyakat?
Multimédiás segédanyag
A hőterjedés alapesetei
Árnyalás – a felületi pontok színe A tárgyak felületi pontjainak színezése A fényviszonyok szerint.
Refraktált hullámok. Vizsgáljunk meg egy két homogén rétegből álló modelt. Legyen a hullámterjedési sebesség az alsó rétegben nagyobb, mint a felsőben.
Egy pontból széttartó sugarakat újra összegyűjteni egy pontba
Fénytan. Modellek Videók Fotók Optikai lencsék Fénytörés (3) Fénytörés (2) Fénytörés (1) Tükörképek Fényvisszaverődés A fény terjedése (2) A fény terjedése.
Műszeres analitika vegyipari területre
Fény törés film.
Optikai szálak Nagy Szilvia.
KISÉRLETI FIZIKA II REZGÉS, HULLÁMTAN
Statisztikus fizika Optika
Fizika 4. Mechanikai hullámok Hullámok.
Ma sok mindenre fény derül! (Optika)
Hullámok visszaverődése
Fénytan.
Hullámjelenségek mechanikus hullámokkal a gyakorlatban
Fény és hangjelenségek
Fényszórás (sztatikus és dinamikus) Ülepítés gravitációs erőtérben
Ülepítés gravitációs erőtérben Fényszórás (sztatikus és dinamikus)
Lézerspektroszkópia Előadók: Kubinyi Miklós Grofcsik András
Fény terjedése.
Készítette: Fábián Henrietta 8.b 2009.
Kubinyi Miklós ) Lézerspektroszkópia Kubinyi Miklós )
Fénytörés. A fénytörés törvénye Lom svetla. Zákon lomu svetla.
Az asztalon levő papírlapra húzz egy egyenest! Helyezz a papírlapra egy üveglapot úgy, hogy eltakarja az egyenes középső részét! Ha felülről nézzük az.
Nyitókép TÜKRÖK.
-fényvisszaverődés -fénytörés -leképező eszközök
Hullámmozgás.
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
A fény hullámjelenségei
Fénypolarizáció Fénysarkítás.
Árnyalás – a felületi pontok színe A tárgyak felületi pontjainak színezése A fényviszonyok szerint.
Készítette:Kelemen Luca
FIZIKA Fénytani alapfogalmak
Árnyalás – a felületi pontok színe A tárgyak felületi pontjainak színezése A fényviszonyok szerint.
Optomechatronika II. Vékonyrétegek - bevonatok
FÉNY ÉS ELEKTROMOSSÁG.
INTERAKTÍV KÁBELTELEVÍZIÓS HÁLÓZATOK II.
MECHANIKAI HULLÁMOK A 11.B-nek.
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Elektromágneses hullámok
Részecske vagyok vagy hullám? Miért kék az ég és miért zöld a fű?
TÁMOP /1-2F Drogismereti laboratóriumi gyakorlatok – II/14. évfolyam Illóolajok minőségét jellemző fizikai és kémiai mutatószámok és.
Mechanikai hullámok.
Fényforrások Azokat a testeket, melyek fényt bocsátanak ki, fényforrásoknak nevezzük. A legjelentősebb fényforrásunk a Nap. Más fényforrások: zseblámpa,
A hullám szó hallatán, mindenkinek eszébe jut valamilyen természeti jelenség. Sokan közülünk a víz felületén terjedő hullámokra gondolnak, amelyek egyes.
Fényvisszaverődés síktükörről
A fény törése és a lencsék
Részecske vagyok vagy hullám? Miért kék az ég és miért zöld a f ű ?
FÉNYTAN A fény tulajdonságai.
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Molekula-spektroszkópiai módszerek
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Fizika 2i Optika I. 12. előadás.
Közönséges (a) és lineárisan poláros (b) fény (Niggli P. után)
Nulla és két méter között…
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Optikai mérések Nagy Katalin
Készítette: Porkoláb Tamás
Előadás másolata:

Optikai mérések műszeres analitikusok számára Refraktometria a szóbeli vizsga 4. tételéhez http://tp1957.atw.hu/mal_o_1.ppt Állapot: végleges Frissítés: 2015. 09. 21.

rádió mikro IR látható UV röntgen gamma kozmikus Emlékeztető - a fény A fény helye az elektromágneses sugárzások népes családjában: frekvencia, energia rádió mikro IR látható UV röntgen gamma kozmikus hullámhossz Minőségi jellemzők: frekvencia, f vagy , 1/s = Hz terjedési sebesség, v vagy c, m/s hullámhossz, , m. Az elektromágneses sugárzások kettős természete: hullám és részecske.

A fény színe A közönséges (természetes) fény fehér: benne van a szivárvány minden színe. Fehérnek látjuk a lámpák vagy a monitor fényét is, mivel azokban is megtalálható minden szín, bár más arányban. http://i.publiclab.org/system/images/photos/000/002/273/original/SunlightSpectrumGraph.jpg http://micro.magnet.fsu.edu/primer/techniques/fluorescence/images/fluorosourcesfigure4.jpg http://bealecorner.org/best/measure/cf-spectrum/spectrum-9-07a.png

A fény – anyag kölcsönhatások A fényintenzitás (I0) másik homogén közeg határához érve két részre oszlik: IR I0 1. közeg egyik része visszaverődik a felszínről (IR)   felszín másik része behatol az anyagba IA  2. közeg IT A közegbe bejutó fényintenzitás is két részre oszlik: – egy része elnyelődik a közegben (IA), – másik része átjut az anyagon (IT). A fényintenzitások összefüggése: I0 = IR + IA + IT

A Fermat-elv A fénysugár* egy tetszőleges optikai rendszerben mindig olyan pályát követ, amelyen a kezdő és végpontok közötti terjedési idő a lehető legkisebb érték. Ez érvényesül a fénytörés és a visszaverődés esetén is. *Más elektromágneses sugárzások is. felszín Pierre de Fermat (1601-1665)

A Fermat-elv - ellenőrizzük! A fénysugár egy tetszőleges optikai rendszerben mindig olyan pályát követ, amelyen a kezdő és végpontok közötti terjedési idő a lehető legkisebb érték. Visszaverődéskor a fény ugyanabban a közegben marad, tehát a sebesség állandó. Ezért a legrövidebb idejű út = legrövidebb út (egyenes) 1. közeg visszavert sugár beeső sugár  ’ felszín 2. közeg a visszavert sugár tükörképe

A fény törése - a jelenség Képek

A törésmutató (refractive index, RI) Egy hányados, mérték nélküli szám: Ez a Snellius - Descartes törvény, ami a Fermat-elvvel összhangban van: az optikailag sűrűbb 2. közegben, ahol a fény lassab- ban megy, rövidebb az útja. 1. közeg beeső sugár  felszín 2. közeg  megtört sugár René Descartes (1596-1650)

Néhány anyag törésmutatója vákuum 1,000 ZrSiO4 1,9 levegő 1,0003 ZnS 2,3 víz 1,333 gyémánt 2,419 MgF2 1,384 TiO2 2,6 üvegek 1,5..1,9 Sb2S3 3,2 Al2O3 1,66 GaAs 3,5 Forrás: http://amk.uni-obuda.hu/opto/4_Optika_files/OK_04.pdf

A Brewster-szög A Brewster-szög az a beesési szög (), amelynél a vissza- vert és a megtört sugár éppen merőleges egymásra (1815). A Brewster-szög a törésmutatóból számítható:  +  = 90⁰  = arc tg n 1. közeg visszavert sugár beeső sugár  ’ felszín 90⁰ 2. közeg  megtört sugár Sir David Brewster (1781 – 1868)

A Brewster-szög a gyakorlatban A Brewster-szög jelentősége: ennél a beesési szögnél a visszavert fény teljesen síkban polarizált, síkja a beesési síkra merőleges. Számítsuk ki a Brewster-szöget az üvegre! n ≈ 1,5 →  = arc tg n ≈ 57⁰

A fény visszaverődése különböző felületekről Pl. üveg, fém (később ld. a különbséget); a következőkben erről lesz szó. Szórt (diffúz) visszaverődés Pl. papírlap A fény minden irányban szóródik.

A visszaverődés törvényei A visszaverődés törvényei (sima, tükröző felületről): A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a visszavert fénysugár azonos síkban van. A beesési szög () és a visszaverődési szög (') egyenlő:  = '. Eukleidész (i. e. 300 körül)

A fényvisszaverődés aránya A teljes energia visszavert hányada (R) függ az anyag n törés-mutatójától (Fresnel, 1821) és a beesési szögtől. Értéke 0⁰ beesési szögnél (merőleges beesés): A képletben n1 és n2 felcserélhető. Hány % fényt tükröz vissza a víz (n = 1,333)? Százalékosan: 2,04 % Augustin Fresnel (1788-1827)

A fényvisszaverődés aránya számolás Hány % fényt tükröz vissza 0⁰ beesési szögnél (merőleges beesés): a) az üveg (n = 1,54) 4,52 % b) a vízben lévő üveg (ld. az előbbiekben)? 0,52 % Hány % fényt enged át egy üveglap merőlegesen? Az üveglap mindkét oldalán van visszaverődés, tehát kétszer 4,52 % verődik vissza, így megmarad az eredeti 100 %-ból: 100 – 2·4,52 = 90,96 ≈ 91 %

A kettőstörés - a jelenség A fény két részre oszlik: Forrás: http://www.fotohaz.hu/fotoarena/showphoto.php?photo=72122&size=big&password=&sort=1&cat=3787

Néhány kettőstörő anyag A nem szabályos rendszerben kristályosodó anyagok anizotrópok, így többé - kevésbé mind kettőstörőek; bennük a fény két, egymásra merőleges síkban polarizált fénysugárra bomlik: a rendes (ordinárius o) és a rendellenes (extraordinárius eo) sugárra. Képlet Anyag no neo SiO2 kvarc 1,544 1,553 TiO2 rutil 2,616 2,903 ZrSiO4 cirkon 1,923 1,968 H2O jég 1,309 1,310 Forrás: http://amk.uni-obuda.hu/opto/4_Optika_files/OK_04.pdf

A fénytörés befolyásoló tényezői Mivel a fénytörés fény – anyag kölcsönhatás, a törésmutató mindkettő jellemzőitől függ: – a fény hullámhosszától (színétől), – az anyagi minőségtől, – a hőmérséklettől (T nő n csökken), – a nyomástól (főképp gázok esetén; nyomás nő → n nő), – a fény irányától (kettőstörés) – több komponens esetén az összetételtől. Ábra: http://www.mozaweb.hu/course/feny/jpg_big/f153.gif

A teljes visszaverődés, határszög Tekintsük meg a fordított esetet! A fény az optikailag sűrűbb közegből megy az optikailag ritkább közegbe: Növeljük a beesési szöget! A sugármenet ugyanolyan egyenes szakaszokból tevődik össze, csak az irány fordított. A határszöghöz (H) 90° törési szög tartozik (vastag piros vonal). Ennél nagyobb szög esetén a fény 100%-ban visszaverődik. optikailag ritkább közeg (pl. levegő) optikailag sűrűbb közeg (pl. üveg) H

Mire jó a teljes visszaverődés? Gyakorlati alkalmazások: fény vezetése átlátszó szálban (fénykábel: orvosi, adat), visszaverő prizma, hármasszöglet, „macskaszem” (ld. alább), fordító prizma (ld. később), ezen az elven működik a törésmutató mérése is. Felfedezés: 13. század Vitello Magyarázat: Kepler 1611 Kapcsolat a határ- szög és a törés- mutató között: William Hyde Wollaston1802

A törésmutató mérése - refraktométerek távcső okulár x fonálkereszt Abbe refraktométer skála távcső tartókar Amici prizmák termosztálható mérőprizma lehajtható segédprizma tükör Antal Ákos (BME, Finommechanikai, Optikai Tanszék): Törésmutató és diszperzió mérése refraktométerrel

Az Amici-prizmák működése Az Abbe-féle refraktométer Amici-féle prizmapárja a) egyenes állásban (a diszperziók összeadódnak) b) ellentétes állásban (a két diszperzió kiegyenlíti egymást) Az Amici-féle prizmák úgy vannak összeállítva különböző törésmutatójú üvegekből, hogy a felbontott fény bizonyos hullámhosszúságú része (amire készítették a prizmát) változatlan irányban megy tovább, így nem látjuk a szivárványszíneket. Antal Ákos (BME, Finommechanikai, Optikai Tanszék): Törésmutató és diszperzió mérése refraktométerrel

A refraktométerek működése

Abbe refraktométerek

Mire jó a törésmutató mérése? Minőségi vizsgálat Lehet anyagokat azonosítani: pl. a gyémántot a hamistól (üveg) megkülönböztetni. Mennyiségi vizsgálat Lehet oldatok koncentrációját meghatározni: pl. sólé, szörp. konc., % n 1,333 5 10 1,340 1,350 Cél-refraktométerek pl. cukorra (üdítő, szörp mérése), közvetlen % skála

A prizma fénytörése A prizmán áthaladva a fény kétszer törik meg: a be- és a kilépéskor. Elnevezések:  eltérítési szög (az irányváltás mértéke)  törőszög (csúcsszög)

A prizmák alkalmazásai 1. Fényfelbontás Tükrözés (90⁰): Fordítás (180⁰): Sugárosztó Sugárkeverő (fordított sugármenet) féligáteresztő réteg

Speciális prizmák Kettős Amici-prizma: Ez az elrendezés általában két korona- és egy flintüvegből áll. Ennek az az előnye, hogy a diszperziója nagyobb, és a sugarat, melyre kalibrálták, nem tolja el. Használnak öt prizmából (két flint- és három koronaüvegből) állót is. Továbbiak: Rochon-, Wollaston-, Sénarmont- és Nomarski-prizma Nicol-prizma (ld. következő fejezet: Polarimetria) Ábrák: , http://de.wikipedia.org/wiki/Datei:Rochon_Prisma_DE.svg

Gyakorló számítási feladatok Számítsa ki a Brewster-szöget, amikor a fény a) levegőből vízbe lép, b) levegőből üvegbe lép, c) vízből üvegbe lép! Hány % fényt tükröz vissza 0⁰ beesési szögnél a) a gyémánt, b) a magnézium-fluorid, c) az alumínium-oxid? Hány % a fényáteresztése egy a) plexi küvettának, b) üveg küvettának üresen és vízzel? Mennyi a határszög a) üvegből levegőbe, b) üvegből vízbe? törésmutatók levegő 1,0003 víz 1,3329 üveg 1,543 53,12⁰ 57,05⁰ 49,17⁰ 16,94% 2,59% 6,15% gyémánt 2,4 MgF2 1,384 Al2O3 1,66 85,4 / 91,8% 83,0 / 90,1 % plexi 1,49 40,41⁰ 59,75⁰