A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások Készítette: Magyar Gyöngyi

F O H C H C O C F H C C H H F F H O H N N O H

1972: Stockholmi Konferencia ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről (UN Conference on the Human Environment) Nemzetközi szinten elfogadták az emberhez méltó környezethez való jogot Kísérlet a szemléleti különbségek áthidalására

1979: Genfi Egyezmény ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Első éghajlati világkonferencia Nagy távolságra jutó, országhatáron átterjedő légszennyezés Nemzetközi környezetvédelmi egyezmény Európában és Észak-Amerikában jelentősen csökkent a SO2 és egyéb légszennyező anyagok kibocsátása Magyarország az Egyezményt 1980. szeptember 22-én ratifikálta

1984: Genfi Jegyzőkönyv EMEP: „levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére szolgáló európai együttműködési program” Emisszió csökkentési programok haladását mérni 100 mérőállomás Európában Magyarország a Jegyzőkönyvet 1985. május 8-án ratifikálta

1988: Szófiai Jegyzőkönyv Nitrogén-oxidok kibocsátásának vagy azok országhatárokon átterjedő áramlásának csökkentése 1994. év végén nem fogják túllépni az 1987. évi szintet. Magyarország 1987. évi NOX kibocsátása 265 kt volt, ennek szinten tartását vállaltuk (tényleges kibocsátásunk 1994-ben 183 kt volt). Elérhető legjobb technika alkalmazásának igénye A levegő minőségének javulásában azonban nem sikerült áttörést elérni nagyvárosok belterületein a gépjárműforgalom miatt gyakran fordul elő szmog

1988: Toronto Éghajlat változási Kormányközi Testület (IPCC) megalakulása Világmeteorológiai Szervezet (WMO) az Egyesült Nemzetek Környezeti Programjával (UNEP) közösen hozta létre Csökkenteni kell a légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyiségét 3 munkacsoport és egy leltárkészítő egység Nem folytat kutatásokat Összefogó jelentések: 1990, 1995, 2001, 2007, 2014

1990: Genf Második éghajlati világkonferencia Az előző konferencia óta a melegedés becsült mértéke nőtt Intézkedések kellenek az ÜHG csökkentésére Éghajlatváltozás közös probléma Különböző fejlettségű országok közös, de különböző mértékű felelősségvállalása Fenntartható fejlődés elve, kutatások szükségessége Igény az Éghajlatváltozás Keretegyezményre

1992: Rio de Janeiro ENSZ Konferencia a Környezetről és Fejlődésről (UN Conference on the Environment and Development) Éghajlatváltozási Keretegyezmény aláírása Célkitűzések: ÜHG légköri koncentrációjának stabilizálása Környezettudatos nevelés Tájékoztatás támogatása Éghajlatváltozási nemzeti programok kidolgozása Kibocsátási leltár készítése Elővigyázatosság elve

1997: Kiotói Egyezmény ENSZ Klímaváltozási Konvenciójának (United Nations Framework Convention on Climate Change (UNFCCC)) Annex I és Annex II országok Annex I országok vállalták, hogy a 2008-2012 közötti első elszámolási időszakban átlagosan 5,2%-os üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést fognak elérni szén-dioxid egyenértékben kifejezve az 1990-es emissziójukhoz képest A légkör üvegházhatású gázkoncentrációjának stabilizálása  Tartalmazza az úgynevezett “rugalmas mechanizmust”, ami a tagállamoknak megengedi a kibocsátási kvóták kereskedelmét 2005. február 16-án lépett életbe

1999: Göteborgi Jegyzőkönyv 1979-es LRTAP-egyezmény kiegészítése Savasodás, eutrofizáció, talajközei ózon csökkentése Kibocsátási határértékek: SO2, NOx, NH3, VOC 2005. május 17-én lépett hatályba Módosítás (2012): koromkibocsátás, kibocsátási határértékek, új előírások 2020-ig

2000: Hága/COP6 2005: Montreál Teljes kudarc Fejlett országok fejlődő országok Európai Unió USA 2005: Montreál Hatályba lépett a Kiotói Jegyzőkönyv EU ETS (2007-ig)

2007: Bali 2008: Poznan 2009: Koppenhága Bali Útiterv: Trópusi erdők irtásának megállítása Globális emisszió csökkentése 2050-ig a 2000-es szint felére EU ETS (2012-ig) Nincs előrelépés az új klímaegyezmény és az emisszió csökkentésével kapcsolatban Kudarc: nincs új klímapaktum, ami felváltaná a K. J-et Rövid és hosszú távú támogatások nyújtása

2009

2010: Cancun/COP16 2011: Durban/COP17 Zöld Klíma Alap 2 °C-ban maximalizálják a globális felmelegedés mértékét Kyotói Jegyzőkönyv felváltása? Hatályba lépett: 100 milliárd $/év Legnagyobb kibocsátók kötelezése a normák betartására USA, Kína, India továbbra is ellenáll

2013: Doha Kiotói Jegyzőkönyv 2. kötelezettségvállalási időszaka (2014-2020) ellentét a fejlett és a fejlődő országok között Zöld Klímaalap székhelye a dél-koreai Songdo

2015: Párizs Cél: A globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 °C-on belül tartása Országok kibocsátás szabályozási nyilatkozata: Fejlettek esetében abszolút kibocsátás-csökkentés Fejlődők esetében kibocsátás-szabályozás megerősítése Alkalmazkodással kapcsolatos nemzeti szintű célok Támogatások formái: pénzügyi, technológiai együttműködés

2016

Az alábbi videó jól tükrözi az eddig történt eseményeket: Összegzés Az alábbi videó jól tükrözi az eddig történt eseményeket: https://www.youtube.com/watch?v=jnjHQwU2JL0

Köszönöm a figyelmet!

Források http://oecdinsights.org/2016/05/04/carbon-emissions-all-at-sea-why-was-shipping-left-out-of-the-paris- climate-agreement/ https://www.globalcoal.com/coalprices/newcindex.cfm https://www.eia.gov/todayinenergy/detail.php?id=26252 https://www.traveldailynews.com/post/global-airport-industry-hard-at-work-to-reduce-and-eliminate-its-co2- emissions http://www.co2levels.org/?s=aw&gclid=CLazw_eX9tICFU-3GwodSUIF0g http://www.consilium.europa.eu/en/policies/climate-change/international-agreements-climate-action/ http://www.ff3.hu/stock.html