Alapvető fogalmak és tények a bevándorlás megértéséhez

A nemzetközi migráció meghatározása Államhatár átlépésével történik mi a helyzet a belső migrációval? Hosszabb tartózkodásra irányul (legalább 3 hónap vagy egy év) mi a helyzet a diákokkal? A letelepedés szándékával történik mi a helyzet a munkavállalókkal?

Miért vándorolnak az emberek? Taszító és vonzó hatások („push” és „pull” faktorok) Munkavállalás, munkaerőpiac (keresleti-kínálati egyenlőtlenség, duális munkaerőpiac) Család, háztartás eltartása Migrációs hálózatok, intézmények Történeti, politikai, gazdasági kapcsolatok az országok között

Gyakran használt fogalmak Vándorlás, kivándorlás, bevándorlás (migráció, emigráció, immigráció) Önkéntes vs. kényszermigráció Gazdasági migráns vs. menekült Reguláris vs. irreguláris (legális vs. illegális) migráció Migráns munkavállaló vs. vendégmunkás

Gyakran használt fogalmak Külföldi vs. külföldön született Migráns hátterű ‘Flow’ és ‘stock’ adatok Vándorlási különbözet

„Push” és „pull” hatások

Globális egyenlőtlenségek

Határok - költségek

A duális munkaerőpiac

A háztartási gazdaság differenciálása

Hálózatok, intézményesülés

A bevándorlás és menekültügy jogi háttere

Magyarországnak minden menekülőt be kellene fogadnia.

Az összes illegális bevándorlót vissza kellene küldeni oda, ahonnan jött.

Mindenkinek joga van oda menni és ott letelepedni, ahol akar.

KÉT DÖNTŐ SZEMPONT ©Gyulai Gábor

TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE

TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE 1. Nem veszély

TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE 1. Nem veszély 2. Nem teher

TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE 1. Nem veszély 2. Nem teher

TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE 1. Nem veszély 2. Nem teher 3. „Hozzáadott érték”

TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE 1. Nem veszély 2. Nem teher 3. „Hozzáadott érték”

EMBERI JOGI SZEMPONTOK TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE HUMANITÁRIUS, EMBERI JOGI SZEMPONTOK 1. Nem veszély 2. Nem teher 3. „Hozzáadott érték”

EMBERI JOGI SZEMPONTOK TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE HUMANITÁRIUS, EMBERI JOGI SZEMPONTOK 1. Nem veszély Definíciónak megfelel 2. Nem teher 3. „Hozzáadott érték”

EMBERI JOGI SZEMPONTOK TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE HUMANITÁRIUS, EMBERI JOGI SZEMPONTOK 1. Nem veszély Definíciónak megfelel 2. Nem teher 3. „Hozzáadott érték”

EMBERI JOGI SZEMPONTOK TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE HUMANITÁRIUS, EMBERI JOGI SZEMPONTOK 1. Nem veszély Definíciónak megfelel 2. Nem teher 3. „Hozzáadott érték” Nemzetközi védelem

EMBERI JOGI SZEMPONTOK TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE HUMANITÁRIUS, EMBERI JOGI SZEMPONTOK 1. Nem veszély Definíciónak megfelel 2. Nem teher 3. „Hozzáadott érték” Nemzetközi védelem

A migrációs politikai érvek és állásfoglalások mögötti paradigmák Morális szempontok (felelősségvállalás, reciprocitás, arányosság) Nemzetközi jogi szempontok (szuverenitás korlátozása) Geostratégiai szempontok (EU, szomszédságpolitika) Gazdasági, haszonelvű szempontok

Alapvető emberi jog-e a bevándorlás? Az egyes államok határain belül mindenkinek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani. (13/1.cikk) Mindenkinek joga van bármely országot, így sajátját is elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni. (13/2.cikk) Mindenkinek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és azt élvezni. (14.cikk)

Jogszabályi háttér – az EU bevándorláspolitikája Közös vízumpolitika – Schengen A huzamosan tartózkodók jogállásának egységes szabályozása A családegyesítés keretszabályainak egységes szabályozása A visszatérés (kiutasítás) feltételeinek egységes szabályozása Bizonyos munkavállalói csoportok tartózkodási feltételeinek egységes szabályozása (magasan képzettek, szezonális munkavállalók, egységes engedélyeztetés) Közös menekültügyi rendszer

Az EU menekültügyi rendszere Irányelvek (direktívák): Befogadás, Eljárási követelmények, Kvalifikáció, Ideiglenes védelem, Családegyesítés,Visszatérés át kell ültetni a nemzeti jogba minimális követelmények, eltérés pozitív irányba lehetséges Eurodac: menedékkérők biometrikus azonosítóinak nyilvántartása Schengeni határok szabad átjárhatósága, DE nincs tartózkodási jog más tagállamban Menekültek „terhe” a fogadó államon - Dublin III Európai Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap Európai Menekültügyi Támogató Iroda

Jogszabályi háttér – az ENSZ menekültügyi egyezménye 1951. évi Genfi Konvenció – 5 üldözési ok: faji, vallási, nemzeti, politikai, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás 1967 Protokoll a menekültstátuszról (Genfi Konvenció kiegészítése) 1954 Hontalanok helyzetére vonatkozó New Yorki Egyezmény

Az 1951-es Genfi Egyezmény 1. cikke alapján menekült, aki „faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai nézetei miatti üldöztetéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerint országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldöztetéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni, vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud, vagy az üldöztetéstől való félelmében nem kíván oda visszatérni”.

Az Alaptörvény XIV. cikke szerint (1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás. (2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. (3) Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet - kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

Menekültek a világban UNHCR adatok (2013): a világban élő menekültek száma 16,7 millió (+33,3 millió belső menekült) (IOM: migránsok száma 235 millió) Legtöbb menekültet befogadó országok: Pakisztán 1 600 000 fő Irán 857 000 fő Libanon 857 000 fő Jordánia 642 000 fő Törökország 610 000 fő