A kiegyezés tartalma

Dualista államszer-vezet  Ferenc József jogai  Hadsereg  Delegációk-döntés  Előszentesítési jog

A Dualista államszervezet Magyarország visszanyerte önkormányzatát  Helyreállt az ogy. hatásköre, a felelős kormányzati rendszer  Az uralkodó Bécsben uralkodott  de a kormány Pesten kormányzott  Összekötő kapcsok:  Ausztria és Magyarország élén közös az uralkodó  Közös a külügy, hadügy és e kettő fedezése erejéig a pénzügy  A közös minisztériumok költségvetését az ún. delegációk ellenőrzik, tagjaikat a két parlament jelöli ki egyenlő arányban A kiegyezés, a birodalom egyik felében az osztrák-német, a másikban a magyar vezetőrétegek hegemóniáját megvalósító kompromisszum kétpólusú birodalommá alakította a monarchiát, de elismerte a birodalmi érdekek elsődlegességét.

Az Andrássy-kormány… … és eskütétele

Gazdasági kiegyezés Gazdasági kiegyezés  Teljes gazdasági egység jött létre  Közös pénzrendszer, vám- és kereskedelmi szövetség  tízévenként újra tárgyalták….  A kvóta, a közös költségek viselésének aránya  Magyarország – 30%, Ausztria – 70 %.  Leszögezték, hogy Magyarországot a birodalom államadósságai nem terhelik, méltányossági alapon részt vállal belőle (évi 29 millió Ft). A gazdasági kiegyezés a birodalom két fele között az előző év-századok alatt kialakult munkamegosztásra alapozott. A dualizmus évei alatt a magyar gazdaság elkezdett felzárkózni a lajtántúli területekhez. Gazdasági kiegyezés

A horvát kiegyezés A kiegyezés fogadtatása  Lajtán-túl  Cseh vélemény  „ausztroszláv” koncepció bukása  dualizmus  trializmus  osztrák-német, cseho. német, magyar vétó Lajtán-innen  Magyarország soknemzetiségű ország  A legnagyobb nemzetiséggel meg kell egyezni Horvát-magyar kiegyezés Horvát igény: pusztán perszonálunió  magyar elzárkózás  Elismerik politikai nemzetként  Beligazgatási autonómia  „nehéz szülés volt” Horvát elutasítás lényege: trializmusra törekedtek (mint a csehek) A horvát kiegyezés

A nemzetiségi törvény Alapállás - soknemzetiségű ország  Sürgető a kérdés megoldása (lásd a szabharc.)  1868 XLIV. nemzetiségi törvény  A területi egység és az „egy politikai nemzet” elvét szem előtt tartva Széleskörű nyelvhasználat   oktatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás    alsó- és közép szinten   egyesület és pénzalap létrehozása   Területi autonómiát biztosított       nemzetiségek többre vágytak  a magyar liberális tv a maximumot adta

Mérleg Az önállóságot csökkentő tényezők  A közös minisztériumok székhelye Bécs, hivatalos nyelve német  A delegációk jogköre sokban meghatározatlan maradt  A hadsereg vezérlete, a hadüzenet joga felségjog  Szüneteltették a széles nádori jogkört  Hatálytalanították a nemzetőrségről szóló törvényt  A gazdasági kiegyezés tízévenkénti megújítása során, ha Ausztria és Magyarország nem tud megegyezni, a döntés az uralkodóé  A kormány köteles volt minden törvényjavaslatot a parlamenti bemutatás előtt jóváhagyatni az uralkodóval  Az uralkodó kezébe „nagy hatalom” összpontosult

A kiegyezés hiányosságai  Nem gondoskodtak a változó külső és belső feltételekhez való alkalmazkodás lehetőségeiről. Ennek következtében lehetetlenné vált:  Hogy Magyarország tényleges érdekeinek megfelelően reagáljon az európai hatalmi helyzet átalakulására  Hogy a magyar politika utat találjon az együtt élő népekkel való megegyezéshez. Deák az immár rögzült nemzetközi viszonyok közepette a liberális Magyarország megvalósításának lehetőségét a dinasztiával kötendő megegyezésben látta. A kiegyezés működő kompromisszumot és tartós stabilitást eredményezett, ugyanakkor az általa létrehozott új rendszer képtelennek bizonyult a változó igényeknek megfelelő önkorrekcióra.