Zászló/Hi-no-Maru – a Nap eredete A felkelő Nap országa=Nippon Japán Zászló/Hi-no-Maru – a Nap eredete A felkelő Nap országa=Nippon

Japán Ter: 377 ezer km2 Népesség: 126,6 millió fő (2010) Népsűrűség: 337 fő/ km2 Államforma: alkotmányos monarchia - császárság Akihito császár (1989-től) Hirohito (a japán császári család 124. egyenesági leszármazott) és Nagako császárné 6 gyereke közül a legidősebb Alkotmány 1947-ben lépett életbe, a Parlament a törvényhozó

Főváros - Tokió Japán fővárosában több ember él, mint hazánkban. Tokió a Föld legnagyobb kiterjedésű városa. Észak-déli átmérője több, mint 100 km. Felhőkarcolók alacsony épületekkel váltakoznak + magasvasutak, betonoszlopokon nyugvó gyorsforgalmi utak Tokióban csak a kerületeknek, körzeteknek és a nagyobb utaknak van nevük (sem utcanév, sem utcaszám nincs)

Szigetország – védett és elkülönült 4 fő sziget+több ezer kisebb (az istenek ékkövekkel díszített lándzsájáról lepergett vízcseppekből keletkeztek) 2400km hosszan

Természetföldrajza ¾-e Pacifikus hegységrendszer Vulkánosság (200 vulkán, 40 működik), földrengések (évente 1500 földrengés) Keskeny parti síkság Folyók rövidek, bővizűek Éghajlat: mérsékelt - nedves kont. - szubtr. Monszun Tagolt partvidék Fuji 3776m

Építészet – földrengés-biztos házak Városok – rugalmas vasbeton falvak – egyemeletes faházak 1923 tokiói rengésben 143000 ember halt meg

v Eltolható fatáblák, padlón párnázott szalmagyékény (tatami) többcélú helyiségek, egyszerű bútorzat a cipőt le kell venni Díszítés – faltekercs, ikebana Teaceremónia

Népesség Pár éve népességcsökkenés. Egyre többen tartoznak az idősebb korosztályba. A várható élettartam a Földön az egyik legmagasabb, a férfiaknál 78,8, a nőknél 85,62 év, (Okinawa szigetén 110-120 éves, idős emberekkel) A népesség kiöregedésével az aktív munkaerő csökken és a fiatalokra nehezedő szociális terhek megnőnek. Megoldást jelentene más kultúrák népeinek beengedése. De japánok kultúrája még ma is nagyon zárt, hagyományőrző. Külföldi munkavállalók - koreaiak, kínaiak, filippínók, brazilok (nyugati bevándorlók száma elenyésző.) Az idősebb korosztályt jellemzi még az erőteljesebb vallásosság, főleg a shintoista szemlélet („Isten a természet minden formájában jelen van”, nincsenek hittételek), de vannak buddhisták és keresztények is.

Népesség Eredete: Ázsia felől – északról ill. D-Kína felől vagy a déli tengerek felől (?) Őslakói – ajnuk (szőrösek) csak Hokkaido É-i Erős a koreai kultúra hatása Sosem volt gyarmat XVII. századig császárság Utána a hadsereg parancsnoka – sogun átvette a hatalmat, a császárság névleges Kettős uralkodóház, mindkét pozíció öröklődött Kyotó – császári Tokió – soguni „főváros” Sogunság – feudális rendszer, elzárkózás +katonai nemesség - szamurájok

1868-ig csak kikötőkbe mehetett be idegen hajó, teljes elszigeteltség 1868-ban amerikai hadihajók kényszerítették ki a nyitást (segítettek a császárnak cserébe leverni a sogunt) Japán ipari fejlődése ebben az un. Meidzsi-korszakban indult el Masuhito császár – a Mendzsinek nevezett „felvilágosult” császár alatt – polgári fejlődés - erős állami szerep - jobbágy felszabadítás – szabad költözés - egységes nemzeti piac, Központi Állami Bank - 1880-től kötelező elemi oktatás, (nyugati oktatók) (Angliát megelőzve) Olyan modell, ahol nincs szabadversenyes piacgazdaság, hanem az állam határozza meg a gazdasági fejlődés irányvonalait. A mai vállalatok nagy részét ekkor alapították meg. 

Gyors fejlődés USA kiselejtezett textilgépeit a császár kiosztotta a falvakba – a bedolgozó rsz. alapja Olcsón termelt A nemzeti jövedelem 60%-a élelmiszer- és textiliparból, de fejleszti a nehézipart (1905-ban legyőzi saját flottával az oroszokat) A két vh. között háborús fejlesztés – kohászat, gépipar, vegyipar Fe és C miatt Korea, Mandzsúria gyarmatosítása – gátlástalan kizsákmányolás II. vh teljes csőd, elveszti gyarmatait, ipara 1/3-a elpusztult Hiroshima, Nagasaki

Energiahordozók, ásványkincsek E kevés, gyenge feketeszén kőolaj, földgáz jelentéktelen mennyiség Vízenergia – bővizű, nagy esésű folyók Atomenergia (teljes vertikum) – Fukushima ?? Ércek nem elegendőek! 2011 március 11.

„Japán csoda” – 1950-től USA támogatása a népi Kína ellen Katonai célra nem költött, költhetett (ma is 1% alatt) Munkaerő képzett, fegyelmezett hajlam az új dolgok befogadására (ipari kémkedés) Legkorszerűbb berendezéseket, műszaki eljárásokat vették át – jó minőségű, rel. olcsó Japán ember takarékos volt a legutóbbi időkig fogyasztás alacsony szinten (élelem 70%-a rizs) Munkamorál – családi kötődés a céghez „Zaibacu” szervezet – patriarchális viszony munkaadó cég és munkavállaló család(!) között (manapság eltűnőben)

A hagyományos iparágakat külföldre telepítették – először a textilipart, majd cement, műtrágyagyártást…, ami környezetszennyező és nagy élőmunka igényű Később a kevésbé gazdaságos ill. nem a legfejlettebb technológiájú iparágakat is Nagy kereskedőházaival behálózza a világot több ezer termékkel foglalkoznak kapcsolat: Ausztrália, D-Amerika, Csendes-óceán térsége, arab világ Ezzel szerzi meg hiányzó nyersanyagokat, energiahordozókat (5 legjelentősebb Japánba szállító ország: Kína (22,2%), Európai Unió (10,7%), Egyesült Államok (10,7%), Ausztrália (6,3%), Szaúd-Arábia (5,3%),

Közlekedés Szűkös természeti erőforrások (nyersanyag, energiahordozók, élelmiszer hiánya jellemzi). Import- és exportorientált gazdálkodást folytat Tengeri kikötői: Yokohoma, Nagoya és Kobe A világ egyik vezetőkereskedelmi flottája Tömegárú fuvarozás Ausztrália, Malajzia, Indonézia felől Fontos a parti hajózás is!

A Shinkansen nagysebességű gyorsvasúthálózat 1964 óta működik A Shinkansen nagysebességű gyorsvasúthálózat 1964 óta működik. A gyorsvonatok gyártói: Nippon Sharyo, Kawasaki Sharyo, Kinki Sharyo, Kisha, Hitachi cégek. A mozdonyok sebessége kezdetben 220 km/h volt, ma 345 km/h A vonatok Honshu és Kyushu szigetek között közlekednek. A mágnesvasúttal elért 581 km/h sebesség világrekordnak számít. Tokaido Shinkansen a világ legforgalmasabb, nagysebességű vasútvonala. (Nehézség a felszín + nyomtáv különbség – állami keskeny, magán széles) Óriási tömeg ingázik!

173 repülőtér A főleg belföldi járatokat fogadó Tokyo-Haneda repülőtér Ázsia második legforgalmasabb (2009) reptere. Tokyóban a Narita repülőtér, Osaka-Kobe-Kyoto körzetében a Kansai repülőtér, Nagoya mellett Chubú reptér fogadja a külföldről érkezőket. szan.

Szigeteit hidakkal és alagutakkal kötötték össze Szigeteit hidakkal és alagutakkal kötötték össze. A japánok a világ leghosszabb (2010) alagútját építették meg: a Seikan-alagutat, Honshu és Hokkaido között, 54 km hosszban (állami keskeny nyomtáv, magán széles)

Ipar általános jellemzői Japán hatalmas ipari kapacitás Óriási összegeket költ kutatásra és fejlesztésre. A legkorszerűbb technológiát alkalmazza A korszerűtlen technológia átadásából is nyereséghez jut, ezeket Kelet- és DK-Ázsiába telepíti ki (kohászat…) Jellegzetességei a gyártó cégek, valamint beszállítóik és disztribútoraik szoros együttműködése az ún. keirecu nevű csoportokban – kimagasló szervezettség

Miniatürizálás Szakképzett munkaerő kevés nyersanyagot felhasználó ágazatok A biotechnológia és a robottechnika Magasfokú K+F-tevékenység. Óriásvállalatok Nippon, Honda, Hitachi, Nissan, Matsushita, Sony, Toshiba, Suzuki, Canon

Vezető ágazata a gépgyártás: autóipar, elektronika, telekommunikáció Importra alapuló minőségi acélgyártás (világ 3.) Hajógyártás Vegyipar – műanyag, műszál Papíripar

Városai, központjai Honshu délkeleti part ipari sáv: az ország termelésének 2/3-a innen Tokyo-Kawasaki-Yokohoma városegyüttes az ipari termelés 1/3-át adja. (Fekoh., hajógy., vegyipar, elektronika….) Technopolisz-program

Nagoya: a Toyota kp.-ja (autóipar), feldolgozóipar és szolgáltatás Osaka-Kyoto-Kobe: vegyipar, elektronika, telekommunikáció Hiroshima és Nagasaki Kitakijusu: gépipar, vegyipar

Sapporo: információs technológia, kiskereskedelem és turizmus, (téli sportok és a rendezvények színhelye) Sapporo - Shinkansen

Szolgáltatások túlsúlya Egyik legfontosabb működőtőke-befektető ország és pénzügyi hitelező Tőkekivitel Latin-Amerika, DK-Ázsia, Afrika országaiba (alapanyagok!) Legfontosabb értékpiaca a Tokiói Értéktőzsde. A banki szektor, a biztosítási rendszerek, közlekedés és a telekommunikáció kimagasló

1990-es évek elején gazdasági recesszió Ennek okai - túl sok lakóház, irodaház épült, ugyanakkor a telekárak és az irodai bérleti árak is megemelkedtek - túl sok részvényt bocsátottak ki ekkor a tőzsdén - magas lett a bankok behajthatatlannak hitt hiteleinek az aránya. A világ egyik legfontosabb működőtőke-befektető országa megélte, hogy 2008-ban a globális pénzügyi válságot követően a japán cégek külföldi beruházásai nem növekedtek, hanem a 2007-es szintre estek vissza.

Gondok: Zsúfoltság (mesterséges szigetek) Környezetszennyezés – víz, levegő Ingázás