borításbecslés a kvadrátban az adott faj egyedei függőleges vetületeinek összege hány % %→pi →Shannon diverzitási index (alapvetően nem a borítást, hanem az egyedszámot alkalmazták a Shannon diverzitás számításához) Ezt a kvadrátot (=mintavételi négyzet) kell felvételezni páronként (madzag/zsineg + szög/hurkapálca)

A kvadrát mérete: 2 * 2 m, beosztása: 40cm

E=H/ln(S), ahol S a fajok száma Diverzitás=sokféleség Shannon diverzitási index: H=Σ-pi*log2(pi), ahol pi az i-dik faj relatív gyakorisága A Shannon diverzitáshoz tartozó egyenletesség: E=H/ln(S), ahol S a fajok száma Latin név Magyar név Borítottság Pi (adott fajgyakoriság) (=fajborítottság/összes borítottság) Achillea collina mezei cickafark 35 % 0,233 Elymus (Agropyron) repens közönséges tarackbúza 2 % 0,013

A fajösszetétel hasonlóságának vizsgálata Jaccard és Sorensen index összevetés egy másik (vagy az összes) kvadrát adataival (a kvadrátokat felvételező pár említésével) - prezencia-abszencia (0,1), nem veszi figyelembe a borítási viszonyokat c: közös fajok száma (azon fajok száma, amelyek minden kvadrátban előfordultak) A: átlagos fajszám (az összes kvadrátra) B: fajszám a saját kvadrátban Jaccard-index: Sorensen-index:

LAI becslés I : lombozat alatt mért fényintenzitás Io: lombozat felett mért (beeső) fényintenzitás k (0.2-0.8): a lombozatra jellemző levélszögeloszlás A becslés során k=0.5 I/Io=e-k*LAI (I/Io=1/(ek*LAI)) ln(I/Io)=-k*LAI ← ezt kell használni - a k értékét egységesen 0.6-nek vesszük

Fajszámtelítési görbe LINEA (egyenes mentén elhelyezkedő mikrokvadrátok) 20 m-es zsineg mentén 20cm-ként feljegyezve az előforduló fajokat A fajszámtelítési görbe a sorban lévő mikrovadrátokban előforduló új fajok kumulatív görbéje (az addig elért fajszám + az addig elő nem fordult fajok száma)

Fajok asszociáltságának (kapcsoltság, hajlam az együttes előfordulásra) vizsgálata - 2m*2m-es (40 cm-es osztású) négyzetrács ami 5x5 kisebb kvadrátot eredményez

Fajok asszociáltságának vizsgálata Az egyes esetek TAPASZTALT gyakorisága 1. táblázat A faj B faj + - a b, a+b /P(B)/ c d c+d /P(B) a+c /P(A) b+d /P(A) a+b+c+d=N Az A faj előfordulási valószínűségét (P(A)) a tapasztalt gyakoriságok (a,b,c,d) alapján P(A)=(a+b)/N adja. Továbbá P(A)=1-P(A)

A korrelációs együttható kiszámítása a különböző esetekre! Ha bc>=ad és d>=a r=(ad-bc)/((a+b)*(a+c)) (P(AB)*P(AB))/((P(B)*P(A)) Ha bc>ad és a>d r=(ad-bc)/((b+d)*(c+d)) (P(AB)*P(AB))/((P(B)*P(A)) Ha ad>=bc és b>c r=(ad-bc)/((a+b)*(b+d)) (P(AB)*P(AB))/((P(B)*P(A)) Ha ad>bc és c>=b r=(ad-bc)/((a+c)*(c+d)) (P(AB)*P(AB))/((P(B)*P(A))

a1= (a+b)(a+c)/N P(B)*P(A) b1= (a+b)(b+d)/N P(B)*P(A) Az egyes esetek VÁRHATÓ gyakoriságának számítása 2. táblázat A faj B faj + - a1 b1 c1 d1 A Chi-négyzet próba, a C értékének vizsgálata: →Excel → statisztikai táblázat→ (ha adott szabadságfoknál a C értéke a megadott küszöbnél nagyobb, akkor a számított korreláció statisztikailag szignifikánsnak tekinthető.) a1= (a+b)(a+c)/N P(B)*P(A) b1= (a+b)(b+d)/N P(B)*P(A) c1= (a+c)(c+d)/N P(A)*P(B) d1=(b+d)(c+d)/N P(A)*P(B) Tj=a,b,c,d Vj=a1,b1,c1,d1

Szabadságfok A kapott C-t (a Chi-négyzet próba értéke) (n-1)*(m-1) szabadságfok mellett értékeljük. (n=a kontingencia-tábla sorainak száma, m=a tábla oszlopainak száma) Az Excel program Chitest függvénye a szignifikancia-szintet adja.

Látens hőáram: (párolgás) Felszín – légkör kölcsönhatások Szenzibilis hőáram: Látens hőáram: (párolgás) Ezeket tudjuk: r: a sűrűség (1,2 kg m-3), cp: a levegő hőkapacitása (1005 J kg-1 K-1), k: von Kármán féle állandó (0,4), g: pszichrometrikus állandó (0,65 mbar/°C) Ezeket mérjük: u1, u2: a szélsebesség T1, T2: a hőmérséklet, e1, e2: gőznyomás Ezeket megbecsüljük: z1, z2:a két szint felszín feletti magassága, d: kiszorítási rétegvastagság, (növényzet magasságának 60%-a)

Hogy lesz ebből gőznyomás? Felszín – légkör kölcsönhatások pszichrométer Hogy lesz ebből gőznyomás? aktuális gőznyomás: Tnedv T e es(Tw) Magnus-Tetens formula: adott hőmérsékletre a telítési gőznyomás értéke