AZ AVANTGÁRD (francia avant garde: előőrs) azoknak a XX. századi irányzatoknak a közös neve, amelyek a művészi forma radikális megújítására törekedtek különböző módon – többségüket azonban nemcsak a művészet, hanem az élet megújításának vágya is vezette. Fontosabb mozgalmak: kubizmus, futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus, szürrealizmus, konstruktivizmus Azért jelentkezett, mert a művészet már nem tudta ellátni korábban betöltött funkcióit. A társadalomban leginkább a morális bomlást veszik észre, ezért valami radikálisan új után vágyódnak, amely megújulást eredményez az emberi életben is. Babits így reagált arra a vádra, miszerint az avantgárd kevesebb újat, kevesebb értéket hozott létre, mint amennyit lerombolt: "A művészet sohasem vethet el valamilyen formát úgy, hogy magával az elvetés tényével ismét forma ne támadjon."

1. KUBIZMUS Picasso Avignoni Kisasszonyok című képével jelentkezik 1906-ban Alapelvét Braque fogalmazta meg: „A festészet célja, hogy megszerkesszen egy addig nem létezett képi valóságot." A kubizmus mértani formák alkalmazásával jeleníti meg a látható dolgokat, a kép a látvány töredékeiből áll össze Képviselői: Picasso (1881-1973): Guernica (1937); Braque (1882-1963): Zenei formák (1913); Léger (1881-1955) : A lépcső (1913); Juan Gris (1887-1927): Kávéházi csomag (1914) szimultanizmus

KUBIZMUS

2. FUTURIZMUS az olasz jövő szóból származik a stílusirányzat elnevezése Marinetti: Futurista kiáltvány, 1909 harsány, vastag ecsetvonásokkal dolgozik, nem törekszik aprólékos lélekábrázolásra. Célratörő, propagandista és programszerű, mint egy plakát szétrombolt mondatszerkezet, eltörölt központozás a veszély, erő, dinamizmus, háború diadala Umberto Boccioni (1882-1916): Egy kerékpáros dinamizmusa (1911), Az izmok dinamizmusa (1913)

FUTURIZMUS

3. EXPRESSZIONIZMUS a kifejezés szóból származik a neve 1905 és 1920 között bontakozott ki Németországban eszméjük a szeretet és a testvériség erős háborúellenesség uralkodó érzelmei a csalódottság, kétségbeesés, undor Die Brücke, Die Aktion Kandinszkij: A kék lovas (1907 – festmény); Emil Nolde: Próféta (1912 – fametszet); Ernst Barlach: Éneklő (1914 – szobor)

EXPRESSZIONIZMUS

4. DADAIZMUS 1919-ben adja ki a dadaizmus kiáltványát Tristan Tzara Svájc a szülőhazája, menekült művészek hozzák létre Polgárpukkasztás Minden eszményt, célt, hitet tagadnak, s azt hirdetik, hogy mindent meg kell semmisíteni, végül a dadát is Kabaréelőadások Képzőművészet: Marcel Duchamp (1887-1968): Palackszárító (1914)

5. SZÜRREALIZMUS A szürrealisták a dadaizmust folytatják, de a dadával szemben már megtalálják az új létrehozásának a módszerét. Céljuk szintetizálni az avantgárd mozgalmakat. 1924-től datáljuk nevében a realizmus felettiség jelenik meg "Szép, mit a varrógép és az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon.„ automatikus írás álmok, fantázia kiemelt jelentősége Az embernek a valódi belső világát a freudi tudatalattiban kell keresni, az elfojtott vágyak, ösztönök felszabadítása a cél. Ennek eszköze a szabad asszociáció, az önműködő írás, a kötetlen intuíció. Ezt elősegítik az alkohol, és a különböző narkotikumok. Gyakori eszköze a fekete humor és a groteszk. Salvador Dali (1904-1989): Lángoló zsiráf (1935), A forradalom előérzete (1936); Chagall (1889-1985): Alkonyat (1944); Juan Miró (1893-1983): Éjszakai madár (1939); Chiricco (1888-1978): Gladiátorok (1927).

SZÜRREALIZMUS

6. KONSTRUKTIVIZMUS az iparművészet és az építészet területén hozott változást Funkcionalizmus természetes alakok egyáltalán nincsenek, szigorúan mértani formákból építkeznek. Funkcionalista irányzat, a festészet mellett az építészetre és a belsőépítészetre is hatott, teljesen leegyszerűsödött formákat akartak adni a hétköznapi használati tárgyaknak is