Könyvtárhasználati ismeretek az informatika érettségihez

A könyvtár fogalma Az elnevezés az ókorból származik: bibliothek = könyvek tára A könyvtár olyan intézmény, amely a könyveket, folyóiratokat és más dokumentumokat gyűjti, rendszerezi és az olvasók rendelkezésére bocsájtja. A könyvtár gyűjtő, megőrző, feltáró, szolgáltató intézmény, amellyel segíti a kultúra fennmaradását. A könyvtár dokumentumok tárolására és közreadására szolgáló intézmény. Az írásbeliség kialakulásával és fejlődésével együtt járt a dokumentumtárak létrejötte. Az első könyvtárak a királyi udvarok és az oktatást is végző templomok mellett alakultak ki. A könyvtár lehet: nyilvános, korlátozottan nyilvános és zárt.

A könyvtár típusai hagyományos vagy elektronikus A könyvtárak nem függetlenek egymástól, a különböző könyvtártípusok egységes rendszert alkotnak. Működésük rendjét jogszabály rögzíti. Lehet: hagyományos vagy elektronikus nemzeti könyvtár Neumann-ház szakkönyvtárak Miskolci Egyetem digitális könyvtár felsőoktatási könyvtárak Magyar Elektronikus Könyvtár-OSZK közművelődési könyvtárak iskolai könyvtárak egyházi könyvtárak

Nemzeti könyvtárunk az Országos Széchényi Könyvtár, röviden OSZK Nemzeti könyvtárunk az Országos Széchényi Könyvtár, röviden OSZK. 1802-ben főként magán könyvtárából alapította gróf Széchényi Ferenc. 1985-től a Budavári Palotában működik. Feladata minden magyar vagy magyar vonatkozású dokumentum gyűjtése a teljesség igényével, valamint a külföldön magyar nyelven megjelent vagy az országra vonatkozó idegen nyelvű dokumentumok gyűjtése. Kötelespéldány joggal rendelkezik. Szakkönyvtárak: Speciális gyűjtőkörű könyvtárak, egy-egy szakmai terület vagy tudományág szakirodalmi és információs igényeinek kielégítése a feladata: OPKM, MTA könyvtára, FSZEK stb. Felsőoktatási könyvtárak: Az adott oktatási intézmény oktató-nevelő és tudományos tevékenységének a kiszolgálása a feladata. Szakkönyvtári és közművelődési igényeket is kielégít: ME, KLTE, JATE, ELTE stb. Közművelődési könyvtárak feladata, hogy mindenki számára biztosítsák a könyvekhez, információkhoz való hozzáférést. Lakossági igényeket elégít ki: községi, városi, megyei könyvtárak. Pl. II. Rákóczi F. Megyei Könyvtár Iskolai könyvtárak: Általános és középfokú oktatási intézményekben működnek és az ott folyó oktató-nevelő munkát segítik. Nyitva tartása igazodik az iskola rendjéhez, nincs beiratkozási díj, késedelmi díj, iskolai szünetekben zárva tart. Korlátozottan nyilvánosak, csak az ott dolgozók, tanulók használhatják. Falvakban közművelődési feladatot is ellát. Egyházi könyvtárak: Csak külön engedéllyel látogathatóak, muzeális értékűek: pl. Debreceni Ref. Koll. Könyvtára, Pannonhalmi Bencés Főapátság könyvtára

Elektronikus könyvtár fogalma Az elektronikus könyvtár olyan könyvtár, amely kizárólag elektronikus dokumentumokat gyűjt, rendez, feltár, tárol és általában hálózaton (interneten) keresztül az olvasók rendelkezésére bocsát. Az elektronikus könyvtárat gyakran virtuális könyvtárnak nevezik, mivel a dokumentumok digitális formában vannak jelen, és csak online módon érhetők el. A könyveket elektronikus formában tölthetjük le, és a monitoron vagy e-book olvasón olvashatjuk, esetleg ki is nyomtathatjuk. Az elektronikus könyvtárak nagy segítséget nyújtanak a fogyatékkal élők és a látásukban korlátozottak számára is: pl. Világhalló elektronikus könyvtár, mek.oszk.hu, www.dia.hu

A könyvtár szolgáltatásai Beiratkozás Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, helyben használata Fénymásolás, nyomtatás Internet használat biztosítása Előjegyzés a könyvtár állományában meglévő, de kölcsönzés alatt lévő dokumentumokra A könyvtárban nem található művek könyvtárközi útján történő kölcsönzése Irodalomkutatás, témafigyelés, bibliográfia és szakirodalmi tájékoztatás Adatbázisok használata, online katalógus használat Egyéb: on-line szolgáltatás

Tájékozódás a könyvtárban Szabadpolc Olvasóterem Hírlapolvasó Multimédia övezet Zárt raktár A könyvtár felépítése lehet: zárt raktár, szabadpolcos rendszer és vegyes Zárt rendszerű könyvtárban az olvasó és a dokumentumok közötti kapocs a katalógus, a számítógépes rendszer és a tájékoztató könyvtáros. Pl. OSZK Szabadpolcos rendszerű előnye, hogy az olvasó közvetlen kapcsolatba kerül a dokumentumokkal, szabadon válogathat. Vegyes, amikor az értékesebb állomány kerül zárt raktárba.

A könyvtárban található dokumentumok összességét állománynak nevezzük. A könyvtár állományát két csoportra osztjuk: Kölcsönözhető állomány Helyben használható állomány (szabadpolcon) (kézikönyvtár, zárt raktár) A, Szépirodalom Ismeretközlő irodalom enciklopédia regény, dráma szakkönyvek lexikon verses kötet ismeretterjesztő könyvek szótár antológia tankönyv adattár mese, novella stb. segédkönyv atlasz B, Szórakoztató irodalom audióvizuális dok. egyéb: pl. értékes könyv Szépirodalom: azok az alkotások, amelyekben egy téma feldolgozása művészi színvonalú. Szórakoztató irodalom: kikapcsolódást nyújtó, de sem különösebb tárgyi ismereteket, sem művészi élményt nem adó könyvek.

Könyvtári terek Szabadpolcos rendszer: a kölcsönözhető dokumentumok tere Olvasóterem: a helyben olvasás tere Katalógusterem: könyvtári állományban való keresés Kölcsönző pult: kölcsönzés biztosítása Zenei részleg, videó téka: zenehallgatás tere Számítógépterem: internet használat biztosítása Kutatószoba Fénymásoló, kiállítási tér Hírlapolvasó Nyelvi részleg: idegen nyelvű könyvek tere Helyismereti részleg: helyi szerzők művei, helyi kiadványok Gyermekkönyvtári részleg: gyermek és ifjúsági könyvek, foglalkozások tere

Raktári rend Raktári rend: a tárolás megvalósítása valamilyen elv alapján: nagyság szerint, szerzők szerint, téma szerint. A könyvek raktári helyét számokkal és betűkkel határozzuk meg. Ez a jelzet a könyveken és a katalógus cédulán is megtalálható. Szépirodalmi műveket a könyvek szerzője vagy címe szerint rakjuk sorrendbe. A Cutter szám vagy betűrendi jel egy betűből és egy kétjegyű számból áll. Több szerző esetében az első szerző nevét, ennek hiányában, vagy ha 3-nál több szerző van a cím első szavát vesszük alapul. /Charles A. Cutter könyvtártud. foglalkozó amerikai szakember. / A betű mindig a szerző vagy cím kezdőbetűjére, a szám pedig az azon belüli betűrendi helyre utal. Pl. Madách M 10, Mikszáth M 67, Arany A 76

Az ismeretközlő szakirodalomnál a Cutter szám mellett a téma megjelölése is fontos, mivel legtöbbször ennek alapján keressük a könyvet. A szakrendi jel, egy háromjegyű számból áll, ami a dokumentum tartalmát fejezi ki. Ennek alapja egy, a tizedes számrendszerre épülő, a tudományokat számok segítségével osztályokba soroló rendszer az ETO. A betűrendi jel és a szakrendi jel együtt alkotja a raktári jelzetet. Ez biztosítja, hogy a könyv mindig megtalálható legyen illetve a helyére kerüljön vissza. Természetesen a könyvek mellet a többi dokumentum is kap jelzetet, ami alapján sorrendbe rendezzük. Pl. videó=V, Tankönyv-brosúra=B, stb. A könyvtárakban emellett különböző tájékoztató feliratok, választó lapok segítenek a tájékozódásban. Pl: Obádovics: Matematika 510 O10

Az ETO 10 főosztálya 0 Általános művek 1 Filozófia 2 Vallás 3 Társadalomtudományok 4 Üres főosztály – nyelvészet 5 Természettudomány 6 Alkalmazott tudomány 7 Művészet, sport, zene 8 Nyelvészet, irodalom 9 Történelem, földrajz Ezek a főosztályok további osztályokra, alosztályokra bonthatók és így alakul ki a háromjegyű szám. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) nemzetközi könyvtári osztályozórendszer, amely az ismeretterjesztő és szakdokumentumokat a tartalmuk szerint csoportosítja, és osztályokba rendezi. Az ETO-t két belga tudós, Henry la Fontaine (1853–1943) és Paul Otlet (1868–1944) fejlesztette ki a Dewey-féle tizedes osztályozásból. Előnyei egyetemesség, egyértelműség, nemzetköziség, bővíthetőség. Ma a világon kb. 50 országban használják.

Dokumentumok A dokumentum szó a latin docere igéből származik, jelentése: tanítani, okítani. Dokumentum minden információt tartalmazó tárgy: könyv, folyóirat, kutatási jelentés, hangszalag, CD, CD-ROM, dia, levél, kódex, plakát stb. A könyvtártudomány szempontjából a dokumentum információt tartalmazó anyagi objektum , amely az információ tárolására, átadására, és közlésére szolgál. Önálló szellemi termék.

A dokumentum csoportosítása Kéziratos dokumentum: ide soroljuk a ténylegesen kézírással előállított dokumentumokat. Pl. levél, kódex, oklevél Nyomtatott dokumentum: hagyományosan papírra készül, egyféle technológiával, nagy nyilvánosság számára készülnek. Pl.: könyv, időszaki kiadványok, plakát, kotta, térkép stb. Nem nyomtatott dokumentum: megjelenítésükhöz általában valamilyen segédeszköz szükséges audió(hangzó): pl. lemez, kazetta, vizuális(látható): pl. dia,fotó,némafilm audió vizuális: pl. film, CD, DVD, Elektronikus dokumentumok: technikai eszközök segítségével érzékelhető adatok, dokumentumok. Előnye: lehet online vagy offline elérhető, egy időben akárhányan megtekinthetik, egy dok. több helyen, több címen elérhető, online dokumentum nyomtatható, másolható. Pl.: multimédia lemez, mágnesszalag, kazetta, pendrájv, memóriakártya stb.

A könyv részei Borító: kötéstábla, gerinc – tartalmazza a könyv címét, szerzőjét, kiadóját. Könyvtest: védőlap, előzéklap, címlap, oldalak, mellékletek – a könyv belső oldalai. Címoldal: szerző, szerkesztő neve, mű címe, kiadó, kiadás helye, éve. A címoldal hátoldalán: közreműködők, fotós, illusztrátor, fordító, felelős kiadó, ISBN szám. Tartalmi szempontból a könyv részei: előszó, utószó, bevezetés, a könyv szövege, fejezetei, felhasznált művek jegyzéke, névmutató, tárgymutató, mellékletek, tartalomjegyzék, függelék.

Időszaki kiadványok Típus szerint: hírlapok: napilapok, hetilapok folyóiratok: havonta, kéthavonta, félévente egyéb: évkönyv, névtár, címtár, sorozat Téma szerint: tudományos, ismeretterjesztő, szórakoztató, művészeti, irodalmi, gyermek stb. Napilap: a gyors tájékoztatás leghatékonyabb írásos eszköze pl. Észak-Magyarország, Népszabadság Hetilap: nem általános tartalmúak, hanem valamilyen témára specializálódnak pl. HVG, Élet és Irodalom, Rubikon Folyóirat: szakmai, tudományos, szórakoztató pl. Természet világa, National Geographic, Ezermester

Katalógus A katalógus görög eredetű szó, eredeti jelentése: felsorolás. Kallimakhos (kr.e.310-240) – első katalógus készítője, alfabetikus sorrend, műfaji szempont szerinti osztályozás Egy adott könyvtár állományát tárja fel, megmondja, hogy meg van-e az adott dokumentum a könyvtárban. A katalógus a bibliográfiai leírások rendezett halmaza. Lehetővé teszi a könyvek azonosítását és visszakeresését a könyvtárban. A katalógus cédula egy adott mű bibliográfiai leírását, a dokumentum legfontosabb adatait tartalmazza. A katalógus fiókokban osztólapok tagolják a cédulákat, amelyek segítik az eligazodást. A katalógus cédulákon aláhúzással vagy kiemeléssel jelzik, hogy mi szerint kerültek a cédulák besorolásra. A fiókból a cédulát sohasem szabad kivenni!

A katalógusok fajtái Betűrendes katalógus vagy leíró katalógus: dokumentumok feldolgozása formai jegyek alapján, tájékoztat egy konkrét műről, összegyűjti egy szerző műveit Cím szerinti katalógus – a mű címe a rendszó Szerzői katalógus – a szerző neve a besorolás alapja Sorozati katalógus – a sorozatcím első szava alapján kerül besorolásra Tárgyi katalógus: a dokumentumokat tartalmuk, témájuk szerint dolgozza fel. Szakkatalógus – ETO szám szerinti rendezés, a dok. tartalmuk szerint rendezi Tárgyszó katalógus – tárgyszó alapján betűrendben rendezik, a tárgyszó a dokumentum tartalmára jellemző. Elektronikus katalógus – a könyvek adatait egy számítógépes adatbázisban tartja nyílván. Rekordok tartalmazzák a dokumentum bibliográfiai leírását. Sokféle szempont szerint kereshetünk, rendezhetünk és lekérdethetünk benne. Egyéb: mese, helyi szerzők, audiovizuális, kotta, videó stb.

Számítógépes katalógus: gyorsabb és több szempontú keresést tesz lehetővé. Interneten keresztül otthonunkból is elérhető – online katalógus. 1990-es években váltja fel a cédulakatalógust, de vannak könyvtárak, ahol a két rendszer még együtt működik. Sem helyhez, sem időhöz nem kötött, bárhonnan, bármikor elérhető, a könyv leírása bármikor bővíthető. Az állományt korszerűbben, nagyobb mélységben tárja fel, az információ gyorsan eljut a felhasználóhoz. Lehetővé teszi több könyvtár katalógusának összekapcsolását: pl. MOKKA – Magyar Országos Közös Katalógus ODR – Országos Dokumentum-ellátási Rendszer Számítógép a könyvtárban: Felgyorsítja a könyvtár teljes működését: beiratkozás, kölcsönzés, feldolgozás, keresés. A könyvtári számítógépesítés adatbázisra épül, hálózatban működnek, összekapcsolja a könyvtárat az egész világgal. Integrált Könyvtári Rendszerek: Amicus, Corvina, Horizon, OLIB, SR LIB, SZIRÉN, Textlib, Tinlib

Katalóguscédula adatai Raktári jelzet szerző neve 572 H 28 Cím illusztrátor kiadás kiadáshelye Hankó Ildikó Emberek / Hankó Ildikó ; rajzolta Lacza Márta. – 2. átdolg. kiad. – Bp.: Móra, 1984. – 63 p. : ill., részben színes ; 17 cm. – (Búvár zsebkönyvek, ISSN 0324-31618) ISBN 963 11 3767 8 kötött: 25.-Ft kötés, ár 572.9 nemzetközi azonosító szám gerincmagasság sorozatcím Antropológia szakjelzet tárgyszó Kiadó kiadás éve terjedelem

SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszer A Szirén Integrált Könyvtári rendszer fejlesztése 1985-ben kezdődött. Egy 2003-ban indult, kiterjedt közös munka eredményeként született meg a nagy nemzetközi könyvtári rendszerekkel egyenrangú, sőt sok tekintetben azokon túlmutató szoftver, amely a korábbi hagyományokat és értékeket megtartva folyamatosan és dinamikusan fejlődik tovább. Jelenleg hét ország 1600 könyvtára használja. A rendszer lényege: ha bármelyik könyvtárban leírnak egy dokumentumot, az azonnal fölkerül a központi szerverre. A Szirén adatbeviteli űrlapján szerverünket közvetlenül elérve, néhány kattintással az összes többi könyvtár azonnal átemelheti a leírást. A rendszer hatalmas előnye, hogy tetszőleges típusú dokumentum (könyv, audiovizuális, hangdokumentum, folyóirat, cikk) analitikákkal, a többkötetes dokumentumok közös adatokkal és kötetleírásokkal egy mozdulattal átvehetők. A rendszer saját központi adatbázisunkon kívül 450 külföldi könyvtárat is közvetlenül elér, tehát ugyancsak a Szirénbe átemelhető pl. a Library of Congress, az Oxford University stb. bármelyik bibliográfiai leírása, megoldva ezzel az idegen nyelvű dokumentumok leírását.

Forrásjelölés Bibliográfiai hivatkozások Könyvről: 75 ÉVES 1992 75 éves a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola. Miskolc, Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, 1992, 9-11. Folyóiratról: BRASKÓ 1986 BRASKÓ Mária – SZLIVKA Gizella: Kétszáz éve született névadónk, Fáy András. In: Avas-déli úttörő. 1986. május 25, 2. Interneten elérhető forrás: http://www.faymisk.eu/index.php[Letöltés dátuma:2017.02.25.]