Sugárzó fűtőrendszerek elemzése magas épületekben Magyar Energia Szimpózium – MESZ 2016 Derzsi István, Szlovák Műszaki Egyetem, Pozsony
Bevezető – aktuális problematika A magas épületek fűtőrendszerei többnyire bonyolult, terjedelmes fűtőhálózatok, melyek több alrendszerből állnak A méretezési állapot csupán néhány napig áll fenn, az év nagy részében az átmeneti időszak a domináns ↔ negatív hatás a rendszer hidraulikai stabilitására Az épületek utólagos hőszigetelése és az ablakok cseréje jelentősen csökkenti a hőigényt ↔ az optimális üzemeltetéshez elengedhetetlen az épületek komplex felújátása a rendszer hidraulikai beszabályozásával A felmérések alapján elmondható: Beszabályozószelepek ↔ gyakoriak a rossz előbeállítások, a rossz elhelyezés és az olcsó megoldások Keringető szivattyúk ↔ magas üzemköltségek a régi típusú szivattyúknál A szabályozó- és beszabályozószelepek, valamint a keringető szivattyúk optimalizálásával jelentős megtakarításokat érhetünk el a különböző üzemmódokban V súvislosti so zvyšovaním cien palív a energií veľmi aktuálne optimálne nastavenie prevádzky a riadenia vykurovacích sústav. Cieľ optimalizácie je dosiahnuť maximálnu hospodárnosť pri využívaní tepelného zdroja a súčasnom akceptovaní požiadaviek na tepelnú pohodu a energetickú efektívnosť prevádzky celej vykurovacej sústavy.
Referenciaépület– Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara, C szárny toronyépülete (23 emelet) Távolsági hőellátás→ primér hőcserélő-állomás a B szárnyban (HŐ B) → szekundér hőcserélő-állomás a C szárnyban(HŐ C) A magasépület és a hőcserélő-állomások elhelyezkedése A fűtőrendszer műszaki leírása
2011 – az épület hőszigetelése és az ablakok cseréje, valamint a fűtőrendszer részleges felújátása Fűtőrendszer – alacsony hőmérsékletű melegvizes fűtőrendszer Az új méretezési fűtési hőlépcső: 50/40°C Mennyezeti sugárzó fűtőrendszer és hűtőrendszer: CRITTALL rendszer (felújítás nélkül) Fűtőcsövek anyaga: varratnélküli acélcső - DN15 (megerősített fal) Nyomásszintek → 1. nyomásszint (1-től a 11. emeletig) → 2. nyomásszint (12-től a 23. emeletig) A fűtőrendszer műszaki leírása
Az osztó-gyűjtő kapcsolási rajzaOsztó-gyűjtő berendezés Felújított osztó-gyűjtő berendezések – hidraulikus váltón keresztül vannak a hőcserélő állomásra kötve 4 főkör – négy zónára osztja az épületet (két ÉK-i és két DNY-i zónára) Szabályozás – háromjáratú keverőszelepek (ekvitermikus szabályozás) Keringető szivattyú – Grundfos UPS F – 3. fokozat A fűtőrendszer műszaki leírása
A magasépület alagsorának alaprajza és az egyes zónák elhelyezkedése Az egyes főkörök négy felszállóágra osztódnak A felszállóágakon Danfoss MSV-BD típusú kézi beszabályozószelepek vannak elhelyezve A mennyezetfűtési körök előtt kézi szelepek vannak beépítve A fűtőrendszer műszaki leírása A fűtőrendszer fizikai modellje – 1. nyomásszint
Ultrahangos áramlásmérő és a számlálóberendezés Mérési módszerek
Hőlépcső a 2. főkörön a mért értékek alapjánHőlépcső az 1. főkörön a mért értékek alapján Északkeleti oldal: Δθ = 36,5/32,5°CDélnyugati oldal: Δθ = 36,5/34°C Az 1-es és 2-es főkör teljesítményének összehasonlítása egy referencianapon 25% Mérési eredmények bemutatása 50/ 40°C
A Grundfos UPS F szivattyú munkadiagrammja Q ÁTL = 9,8 m 3 /h H = 7,4 m P = 430 W Mérési eredmények bemutatása
Referenciahelységek és érzékelők elhelyezkedése PMV – várható átlagos hőérzet meghatározása a referenciahelységben A referenciahelységben elhelyezett érzékelőkkel az alábbi értékeket mértük: θ window – ablak felületi hőmérséklete [°C] θ crittal – mennyezeti sugárzó fűtőrendszer felületi hőmérséklete [°C] θ interier – belső levegőhőmérséklet [°C] ϕ rh – relatív páratartalom [%] PMV értékek meghatározása
PMV értékek a külső hőmérséklet függvényében az egyes referenciahelységekben PMV értékek meghatározása
A sugárzó mennyezeti fűtőrendszer modellje Excelben Helyi szabályozószelepek beépítése (helység vagy zóna szabályozás) – a térfogatáram szabályozása a belső hőmérséklet függvényében (változó térfogatáramú rendszer) Fűtőrendszer modellje – a térfogatáram-változások hatásait vizsgálja A fűtőrendszer matematikai modellje
A külső hőnyereségek ábrázolása (2013. november – április) A legjelentősebb belső hőnyereségek: személyek által termelt hő (70-85W/fő – STN ), számítógép által termelt hő (≈80W/PC) A legjelentősebb külső hőnyereségek: szoláris hőnyereségek (a mért értékek alapján határozzuk meg) Külső és belső hőnyereségek a referenciahelységben
Méretezési és valós hőigények ábrázolása A külső hőnyereségek jelentősen befolyásolják a referenciahelység valós hőigényét – az átmeneti időszakban akár 0 alá is csökkenhet a hőigény (gyors változások) A belső hőnyereségek függetlenek a külső levegőhőmérséklettől – átlagos hőnyereség: 150 W/helység (1 személy + 1 számítógép) Külső és belső hőnyereségek a referenciahelységben
Grundfos Magna F proporcionális üzemmódban A helyi szabályozás hatására folyamatosan változik a rendszer jelleggörbéje Szabályozható szivattyúval megtakarítások érhetőek el Különböző üzemmódok: állandó görbe, állandó nyomáskülönbség, proporcionális szabályozási mód Helyi szabályozás hatása a szivattyúra
Éves felvett elektromos energia a nappali időszakokban (7:00-tól 17:00-ig) a különböző üzemmódokban (a mért értékek alapján számolva) Meglévő keringető szivattyú: UPS F Vizsgált alternatíva: Magna F A vizsgált időszak csak a nappali időszakot érinti (7:00-17:00) Helyi szabályozás hatása a szivattyúra
Méretezési (50/40°C) és valós hőlépcső (36,5/34°C) közötti nagy különbség ↔ túlméretezett fűtőrendszer Magas PMV értékek, magas hőnyereségek az átmeneti időszakban ↔ belső komfort hiánya Helyi szabályozószelepek és zónaszabályozás vizsgálata ↔ belső levegőhőmérséklet csökkentése a tömegáram szabályozásával (gyorsabb reakció a külső hőnyereségekre) Kvalitatív szabályozás hatással van a keringető szivattyúkra ↔ a szabályozható szivattyúkkal további megtérülések érhetők el További javaslatok: ▪ kényszerített szellőztetés – résbefúvók alkalmazása ▪ alfa hőátadási tényező növelése – gyorsabb hőátadás, gyorsabb reakció a külső és belső változásokra Zárszó és javaslatok
Köszönöm a figyelmet!