A színes képek ábrázolása

A szín A szín egy érzet, amely az agy reakciója a fényre. Az elektromágneses sugárzás emberi szem által látható tartományba eső részére érzékeny a szem retinája

A szín A különböző hullámhosszú fényekre a retina másként reagál, ez okozza a különböző színüket. Háromfajta érzékelő sejtet lehet megkülönböztetni, melyek érzékenysége a vörös, a zöld és a kék színeknél a legerősebb. E három szín, a vörös, zöld és kék összetevők egymáshoz képesti intenzitása adja a színérzetet.

Összeadó színkeverés. Ha monokromatikus (egyszínű) fénysugarakat összekeverünk, az eredmény egy kevert színű fénynyaláb lesz, amelyben az emberi érzékelés számára az egyes komponensek nem választhatók szét. Az ilyen fajta színkeverést összeadó színkeverésnek nevezik.

Összeadó színkeverés. Találkozunk vele televízió-nézéskor, vagy bármiféle színes kijelzős elektronikai készülékek használatakor.

Összeadó színkeverés. Az összeadó színkeverés alapszínei a vörös, a zöld és a kék, ezeket különböző arányban keverve minden színt megkaphatunk.

Kivonó színkeverés Felületen való visszaverődéskor, szóródáskor a felület a fénynyaláb bizonyos hullámhosszúságú összetevőit elnyelheti, kivonhatja, ezért látjuk a fehér fénnyel megvilágított tárgyakat színesnek. Azt a fajta színkeverést, amikor nem színek összeadásával, hanem színösszetevők kivonásával kapunk új színt, kivonó színkeverésnek nevezzük. Legkézenfekvőbb példája a festészet, vagy nyomtatás, amikor különböző színű festékek keverésével érjük el a kívánt színhatást.

Kivonó színkeverés Ilyenkor a színes felület színének azt látjuk, ami a megvilágító fehér fény spektrumából megmarad, a többi elnyelődik. A kivonó színkeverés ideális alapszínei a magenta, sárga és a cián, de a nyomdatechnikában a tökéletesebb fekete elérése érdekében feketét is használnak

RGB színtér Ábrázoljuk három alapszín intenzitását egy térbeli derékszögű koordinátarendszerben! Az így kapott modell az RGB színteret adja.

RGB színtér Egy adott színre az összetevőinek intenzitásainak megadásával hivatkozhatunk. Például: R:80, G200, B:130

HSB színtér A három alapszín helyett másik három adattal azonosíthatók az egyes színek. Ezt a színmodellt használja pl. a Photoshop is.   a színezet (Hue – H),   telítettség (Saturation – S)   világosság (B – Brightness)

HLS színtér   a színezet (Hue – H),   fényesség (L – Luminescence)   telítettség (Saturation – S) Ezt a színmodellt használják az Microsoft Office-ban (Word, PowerPoint),illetve a Paint-ben is.

Látás az agyban Színesség Fényesség

Irodalomjegyzék