Bevándorlás és/vagy elvándorlás Magyarország nemzetközi összehasonlításban Hárs Ágnes, Kopint-Tárki MIGRÁCIÓ - és társadalmi-gazdasági összefüggései MTA KRTK vándorszeminárium Pécs, április 28.

vázlat menekültválság - újrafogalmazandó kérdések migráció - fogalmak és használatuk K-NY migráció – a munkaerő szabad áramlása az elvándorlás dinamikája – a külföldön élők arányának a változása emigráció, munkapiac, gazdasági kilátások ellensúlyozza-e a bevándorlás az elvándorlást? elvándorlás és/vagy bevándorlás a menekültválság hatása és lehetősége

újrafogalmazandóak-e a kérdések A menekültválság hatására a migráció definícióját és korábban ismert összefüggéseit újra kell-e értékelni és súlyozni. Megváltoztatja, felülírja-e a menekültválság a migráció gazdasági hasznosságát, a migráció és a munkaerőpiac korábban ismert mechanizmusait, Két kérdést vizsgálunk: a bevándorlást és az elvándorlást - és munkapiaci hatását A menekültválság szempontjából megkíséreljük újragondolni a tudásunkat korábbi kutatások, stilizált tények alapján

migráció - fogalmak és használatuk migráns – általános és értékmentes (im/emigráns) befogadó és küldő ország – szabályozott-e, ki szabályozza vendégmunkás - „gazdasági migráns” gazdasági célból útra kelő migráns családegyesítés/humanitárius (nemzetközi jog szabályozza) hatvanas-hetvenes évek gazdasági booming időszak - olajválságig – Gastarbeiter program (Németo) – gyarmatokról visszaáramlás (Fro. UK, Hollandia, Belgium, stb.) kategóriák likvidek, egyik lezárása másikat növeli K/Ny migráció Euópában a rendszerváltástól – (hasonlóbbak, ez fontos) EU - szabad áramlás - vs. 3. országok – szabályozás és szűrés humanitárius ok: – menedékkérő – menekült, oltalmazott, védelem alatt áll

K-NY migráció – a munkaerő szabad áramlása Rendszerváltást követően a mobilitást akadályozó adminisztratív korlátok fokozatos leépülése ment végbe Európa K-Ny régiója között – más régiókhoz képest könnyebbé vált a migráció – csökkentek a migrációval járó anyagi és nem anyagi jellegű (engedély, idő, stb) terhek – ez ösztönözte az Európán belüli mozgást A szabad mozgás lehetősége valójában a migráció révén a klasszikus Harris–Todaro-modell szerinti határok nélküli munkaerő-allokáció szabadságát jelentette az európai egységes munkapiacon (magasabb bérek és jobb munkalehetőségek) 2004 után EU bővülés – K-Ny közötti fokozatosan szabad munkaerő áramlás

az elvándorlás dinamikája – a külföldön élők arányának a változása Az EU–15 országokban élő EU–8 + 2 állampolgárok aránya az állampolgárságuknak megfelelő ország népességében (január 1-re vonatkozó értékek) Forrás: Saját számítások az egyes országokban élő külföldi népesség állampolgárság szerinti Eurostat-adatok alapján, a hiányzó adatok kiegészítve.

az elvándorlás dinamikája – a külföldön élők arányának a változása Jól elkülöníthető időszakokra osztható az elmúlt másfél évtized K-Ny vándorlása: az EU–8 országok uniós csatlakozást megelőző időszakára (2004 előtt), a válságig tartó kezdeti gyors migrációs évekre (2004– 2008), a válságra (2008–2010) a német és az osztrák munkapiac megnyitásának időszakára (2010 után). A gyors növekedést a válság rövid időre megtörte, de a folyamatok tartósnak tűnnek, az egyes időszakokban országonként különböző intenzitású volt az elvándorlás (ábra)

az elvándorlás dinamikája – a külföldön élők arányának a változása Az EU–15-ben élő EU–8 + 2 állampolgárok arányának éves változása az állampolgárságuknak megfelelő ország népességében, január 1-re vonatkozó értékek Forrás: Saját számítások az egyes országokban élő külföldi népesség állampolgárság szerinti Eurostat-adatok alapján, a hiányzó adatok kiegészítve.

migráció, munkapiac, gazdasági kilátások K-NY migrációt alapvetően munkavállalási cél motiválta magas munkavállalási hajlandóság és aktivitási ráta A kivándorlást alakító tényezők az országok közötti gazdasági különbségek alapján az elérhető bérnyereség a kelet-európai kedvezőtlen munkapiaci helyzet (a munkanélküliség szintje) gazdasági kilátások (GDP alakulás) + országspecifikus sajátosságok alakították. (ábra)

migráció, munkapiac, gazdasági kilátások Szlovákia Lengyelország LettországLitvánia

migráció, munkapiac, gazdasági kilátások Magyarország Románia Bulgária

migráció, munkapiac, gazdasági kilátások Az erőteljes migráció kedvező gazdasági környezetben - strukturális hiányokat teremthet a munkapiacon, hatása függ az elvándorlás szerkezetétől, a migránsok szelekciójától. a javuló gazdasági és munkapiaci változásokat visszavándorlás követheti, a hiányzó munkaerőt a visszavándorlás és a bevándorlás ellensúlyozhatja (különösen a balti országok esetében lenne erre szükség, ahol stabilan intenzív volt az elvándorlás) Románia és Bulgária kedvezőtlen munkapiaci helyzete a 2007-es EU-csatlakozásukat megelőzően is gyors elvándorlást indított el, ami azonban nem járt együtt a gazdaság érezhető javulásával: a GDP növekedése stagnált, az elvándorlás aránya folyamatos nőtt Magyarország – újabb migrációja Románia és Bulgária modelljéhez áll közelebb, a stagnáló gazdasági és a kedvezőtlen munkapiaci kilátások (+egyéb országspecifikus tényezők) mellett gyorsan növekvő az elvándorlás

ellensúlyozza-e a bevándorlás az elvándorlást? A rendszerváltást követő időszak gazdasági növekedési várakozásai erősítették a régió országainak migránsokat vonzó képességét. Kelet-Európai - országok többségében a bevándorló népesség aránya alacsony. Népszámlálás 2011 szerint (2000 előtt etnikai és történeti átrendeződés / 2000 utáni bevándorlás reálisabb) (ábra) Észak- és Nyugat-Európa – régi bevándorló országok a bevándorlás országonként különböző arányú, de minden országban számottevő tartós migráns népesség akkumulálódott Dél-Európa – új bevándorló országok közelmúltban változott gyorsan növekvő bevándorlás

bevándorlás – régiók szerint Külföldi állampolgárok aránya a teljes népességben, az összes és a 2000 után érkezettek bevándorlása az EU országaiba, 2011 (százalék) Forrás: Saját számítások az egyes országok évi népszámlálás adatai alapján. Nyugat-EurópaMediterránKelet-Európa

bevándorlás és/vagy elvándorlás Külföldi állampolgárok 2000 utáni bevándorlása és a hazai népesség elvándorlása az EU–8-ban és az új EU bevándorló országokban, 2011 Forrás: Saját számítások az egyes országok évi népszámlálás adatai alapján.

bevándorlás és/vagy elvándorlás az elvándorlás mértéke a kelet-európai országok többségében számottevő volt és gyorsan növekedett. A jelentős mértékű elvándorlás a hazai munkapiacokon hiányt és hazai bérek emelkedését eredményezheti (újabban jelek – lengyel, balti o. vizsgálatok),elvi lehetőség, hogy a bevándorlás kompenzálja az elvándorlást – de nincs érzékelhető bevándorlás. A folyamatok együtt járása egyértelműnek látszik: azokba a kelet- európai országokba vándoroltak be komolyabb mértékben, ahol egyébként nem volt elvándorlás (Szlovénia és Csehország Az új befogadó országok egyértelmű képet mutatnak: 2000 után az országok mindegyikébe jelentős volt a bevándorlás, és az elvándorlás megállt. A folyamatok nem egyidejűek, a bevándorlás a migrációs transzformációval indult meg, és időlegesen vissza is fordulhat, amennyiben a gazdasági feltételek változnak.

Bevándorlás, elvándorlás, népességfogyás Forrás: EUROSTAT online adatbázis

A menekültválság hatása munkapiaci teljesítés ha a migráció jelentősen csökkenne, és a menekültek helyettesítenék a migráció résztvevőit, akkor volumenben a menekültek nem okoznának nehézséget. A munkapiaci hatás függ a komplementer/kompetitív karaktertől. Nagy a bizonytalanság. Amennyiben a kvalifikált munkakínálat növekedne, az a migráció komplementer jellegét erősíti és a várható munkapiaci hatás hosszabb távon kedvezőbb lehet. A kvalifikálatlanabb csoport beáramlása az egyébként is kedvezőtlen munkapiaci mutatók mellett nagyobb kockázatot jelenthet – korai és hatékony integrációs programmal csökkenthető. A bevándorlók csoportjainak munkapiaci integrációja eltérő ütemű, a menekültek 5 év után kezdenek felzárkózni (eljárás ideje is hosszú), 10 év után integrálódnak. (ábra)

A menekültválság hatása a migránsok lassan alkalmazkodó munkapiaci teljesítése EU LFS (2008 ad hoc modul a migránsok és közvetlen családtagjaik migrációs helyzetének vizsgálatáról Foglalkoztatási ráta bevándorló kategóriák és a tartózkodás időtartama szerint, EU 2008

A menekültválság hatása és lehetősége Menekültek sikeres integrálódásának nettó gazdásági haszna (a GDP %-ában) – a menekültek gazdasági növekedésre hatásának és az új menekültek és a munkanélküliek költségének nettó értéke Forrás: Integrating refugees: A long-term, worthwhile investment.DIW Economic Bulletin

A menekültválság hatása és lehetősége A menekültek kiszolgáltatott helyzetéből fakadó munkavállalási kényszere erős – alacsonyabb béreket, kedvezőtlenebb feltételeket is elfogadnak, ez az alacsony státusú népességgel szemben a komplementer hatás érvényesülésének az esélyét csökkenti és rontja a munkapiaci helyzetüket. A menekültek szelekciója, önszelekciója nem munkapiaci, de feltehetően motiváltak – integrációs programok A bevándorlás mértékének kritikus határa nem ismert. Következtetések – a jelenlegi mértékű migrációra vonatkoznak – azt nem tudjuk, milyen mértékű migrációra érvényes a komplementer hatásban rejlő növekedési előny (Collier) Nem gazdasági és nem munkapiaci korlátok a közgazdasági korlátok előtt jelentkeznek.