Európai bevándorlás: Kik jönnek, honnan és miért? Szanyi Miklós MTA KRTK Világgazdasági Intézet

Háttér A kutatás 2015 őszén az MTA koordinálásával végzett migrációs kutatás részeként történt. Az egyes régiókkal foglalkozó háttértanulmányokat a következő kollégák készítették: Biederman Zsuzsánna (Szub-Szaharai Afrika) Szigetvári Tamás (Észak Afrika és Közel-Kelet) Novák Tamás (Nyugat-Balkán) Wagner Péter (Közép-Kelet)

Az Európába irányuló migráció hosszú távú okai Ma jellemző formáiban is legalább két évtizede zajló folyamat, amely felgyorsult Európa szempontjából fontos térségek: Nyugat-Balkán, Észak-Afrika, Szubszaharai Afrika, Közel- és Közép Kelet Migráció okai: demográfiai okok (Közel-Kelet: 1950-ben 100 millió, 2010-ben 350 millió, 2050-ben 700 millió,Szubszaharai Afrika: 2010-ben 900 millió fő, 2050-ben 2 milliárd fő, munkaképes korú lakosság lélekszámának hirtelen emelkedése, elégtelen munkahelyteremtés), éghajlati okok (elsivatagosodás, víz- és élelmiszerhiány), politikai okok (bel- és külpolitikai stabilitás megbomlása, fegyveres konfliktusok, önállóan életképtelen államok jelenléte) Fegyveres konfliktusok által szétrombolt gazdasági kapacitások nem épülnek újjá 2007/9-es gazdasági válság és recesszió: a dekonjunktúra hatására csökkent a kereslet, beruházások és jövedelmek a kibocsátó országokban, a helyi gazdaság válsága miatt a külföldön foglalkoztatottak hazautalásainak szerepe megnőtt KUMULATÍV VÁLSÁG: számos kibocsátó országban a katonai, politikai és gazdasági stabilitás felbomlása egyidejűleg jelentkezik, egymásra épül a migrációt kiváltó okok szorosan összefüggenek, együttes kezelésük szükséges

Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten Demográfia, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Népesség: 2050-ig megduplázódik (700 millióra nő). Fiatal népesség: nagy migrációs hajlam Oktatás: fiatalok oktatása széleskörűen biztosított, de az oktatás minősége nemzetközi összehasonlításban nem élenjáró Etnikai konfiktus: - izraeli-arab (palesztin menekültek) - kurdok (török, arab, perzsa többségi országban) Vallási konfliktus: - szunniták és síiták - radikális és mérsékelt szunnitá k

2. Gazdasági trendek Többnyire alsó-közép jövedelmű országok Elmúlt évtizedek gazdasági növekedése nem fenntartható Alacsony versenyképesség, függés olajjövedelmektől Klímaváltozás hatásai (pl. vízhiány, szárazság) csökkenti a gazdasági potenciált, ez konfliktusforrás lehet a térségben 3. Politikai, társadalmi folyamatok Autoriter rezsimek csökkenő legitimitása Növekvő egyenlőtlenség és korrupció Arab tavaszt követő kaotikus belpolitikai helyzet számos országban (Szíria, Líbia, Libanon, Irak, Jemen) 4.Migrációs trendek, kilátások Politikai és gazdasági kivándorlásra ösztönző tényezők középtávon is fennmaradnak

Migrációt befolyásoló tényezők Afganisztánban A NATO csapatai fokozatosan kivonulnak, január elsejétől már csak mintegy NATO-katona Afganisztánban, akik nem harcolnak, hanem mentorálnak Idősebb afgánokban él a szovjet kivonulás emléke, ami után az akkori ellenállás jelentősen megerősödött, és a Nadzsibullah-rezsim összeomlott, az afgán közvélemény ezúttal is hasonló forgatókönyvtől tart 2015 első félévében az afgán biztonsági erők minden eddiginél jelentősebb veszteségeket szenvedtek Afgán gazdaság növekvő problémákkal küzd, a NATO-kivonulás katasztrofális eredményekkel járt: A katonai szervezet volt Afganisztán legnagyobb „megrendelője”: Kabul lakosságának pl. 90 százaléka részesült valamilyen jövedelemben a fővárosban található bázis, létesítmény működése révén az 1919 óta szinte folyamatos polgárháborús állapotok lerombolták még azokat a szerény fejlettségi eredményeket is, amelyeket addig elért az ország.

Migrációt befolyásoló tényezők Pakisztánban és Irán tranzitország- szerepe Pakisztán mesterségesen jött létre több etnikai közösség egy országban történő egyesítésével, a közös nemzeti öntudat gyenge Pakisztán leginkább egy fejlődő világbeli országra emlékeztet (az egy főre jutó GDP 1270 USD/fő, a lakosság 12 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, a fekete és szürkegazdaság a GDP százalékát adja, és a lakosság alig két százaléka adózik) A többségében szunnita vallású Pakisztánban az elmúlt két évtizedben jelentősen megerősödött a (nemcsak) vallási intolerancia, amelynek következtében a síita és ahmadiyya közösségnek a tagjait-vezetőit rendszeresen érik – halálos áldozattal is járó – támadások Iránban jelenleg mintegy 2-3 millió afgán menekült él, fele regisztráltan, fele illegálisan: a menekültstátusz elismeréséhez szükséges igazolást évente kell megújítani 2003 óta, de 2007 óta nem adnak ki újat az iráni hatóságok, ráadásul Irán nyomást gyakorol az afgán férfiakra: a Szíriában folytatott háborújához afgán síita hazara etnikumú katonákat toboroz Irán egyre inkább megnehezíti az afgán menekültek maradását

Migrációt befolyásoló tényezők a Nyugat- Balkánon (1)A Nyugat-Balkán gazdasági folyamatainak hosszú távú kedvezőtlen adottságai (tőkehiány, munkanélküliség); (2)Az európaizációval kapcsolatos nehézségek, s ezekhez kötődően a belpolitikai konfliktusok (alapvetően az EU-tagság perspektívájának gyengesége); (3)A demográfiai folyamatokhoz kötődő gazdasági problémák és erősödő politikai kockázatok; (4)Működésképtelen állami struktúrák (failed states) a térségben (Bosznia-Hercegovina, Koszovó). A jelenlegi migrációs szintek az egyes nyugat-balkáni országokból a közeljövőben (3-5 éves távlatban) elkerülhetetlenül fennmaradnak, sőt előre nem látható térségbeli politikai események bekövetkezése esetén jelentősen felerősödhetnek egy-egy ország esetében.

Kockázatok Hirtelen migrációs hullámokat kiváltható tényezők (a folyamatosan meglévő viszonylag jelentős migráción túlmenően): Az albán (és a koszovói) lakosság életszínvonala rendkívül lassan növekszik, vagy éppen stagnál + a demográfiai folyamatok - a térség etnikai összetételének változása növekvő térségen belüli kockázatokkal párosul, ami Macedónia északnyugati részeire is kiterjed. Bosznia-Hercegovina államiságának problémái az elmúlt néhány évben (alapvetően 2006-tól kezdődően) egyre erősödő mértékben érzékelhetőek. Az ország esetleges darabokra hullásának esélye az egy évtizeddel ezelőtti helyzettel összevetve számottevő. Szerbia esetében a kockázatot az esetleges belpolitikai feszültségek növelhetik alapvetően. A szerb belpolitika esetleges változása pedig közvetlen fenyegetést jelenten mind Albánia, mind pedig Koszovó szemszögéből.

Migrációt befolyásoló tényezők Afrikában Szubszaharai Afrikából évtizedek óta indulnak menekültek Európa felé, azonban 2011-ig (az Arab Tavasz kezdete) az észak-afrikai rezsimek többé-kevésbé képesek voltak útját állni a menekültáradatnak A Kaddáfi-rezsim bukása után a törzsek milíciákat alapítottak: Nyugat- és Közép-Líbiában 2012 közepe óta gyakorlatilag nincs központi hatalom A csempészhálózatok működését nem akadályozzák, az 1700 kilométeres líbiai tengerpart gyakorlatilag ellenőrizetlen A szubszaharai afrikai országok kivándorlásra ösztönző tényezői: – a jó líbiai munkalehetőségek szűkülése és a fekete-ellenes rasszizmus megerősödése továbbűzi a fekete-afrikaiakat – nincs lehetőség a tisztességes megélhetésre a származási országban – politikai instabilitás (polgárháborúk, bukott államok, krónikus vészhelyzetek) vagy elnyomó rezsimek a kibocsátó országban – változó klíma, elsivatagosodás, természeti katasztrófák – rendkívül dinamikusan növekvő fiatal (a lakosság egyharmada 20 és 24 év közötti, UNFPA, 2012) népesség, jelenleg 900 millió, 2050-re várhatóan kétmilliárd, 2100-ra 3,8 milliárd fő lesz – ez hatalmas nyomást gyakorol a kibocsátó országokra (élelmezés, alapvető szolgáltatások, iskoláztatás, munkalehetőségek biztosítása)

Adatok forrása Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Információs Rendszere (MIR) január 1-je és augusztus 31-e között regisztráltak (243 nap) főből álló adatbázis Tartalmazza: – Főbb demográfiai adatok: életkor, nem, állampolgárság, születési hely – Regisztráció időpontja – Menekültügyi eljárás állása

Regisztráltak korfája

Regisztráltak állampolgársága

Regisztráltak nemi megoszlása

Az UNHCR által nyilvántartott szír menekültek megoszlása befogadó országok szerint

Regisztrálók számának változása állampolgárság szerint

Az elmúlt fél év változásai A bevándorlás mértéke nagyságrendekkel nőtt az EU 15 országokban is Nagyságrendekkel nőtt az ezzel összefüggő idegenrendészeti, logisztikai feladat és ennek költségei Szükséges a menedékesek beilleszkedését támogató intézményrendszer bővítése Kulturális összeütközések és ezek társadalmi és politikai hatásai egyre jelentősebbek Törés az EU tagországok menekültügyi politikájában Bizonyítékok a bevándorlás és a terrorizmus összefüggésére

Megoldásra váró kérdések A migráció hosszabb ideje fennálló és a jövőben is tartósan fennmaradó kedvezőtlen ökológiai, demográfiai és politikai folyamatok következménye. A migráció több évtizede a fejlett országok fontos gazdasági erőforrása – fokozatos elvándorlás vs. exodus (eltérő hatások kibocsátó és befogadó oldalon is – új helyzet). Elhúzódó és kumulatív válság az EU-ban is (recesszió, Euro-válság, terrorizmus – Schengen?) Külső hatalmak szerepe (USA, Oroszország, Törökország, Irán, Szaud-Arábia) Gazdasági, társadalmi, politikai újjáépítés lehetőségei