Kutató nők, avagy a nők és kisgyermekes anyák karrierlehetőségei a tudományos életben Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Eger, november 20.

Kutatási kérdések (1) Milyen esélyhátrányok érik a nőket és a gyermekes anyákat a tudományos életben, a felsőoktatásban? (2) Mennyire nehezíti a szakmai előmenetelüket a nemi diszkrimináció? (3) Milyen fokon érvényesül az üvegplafon effektus? (4) A gyermekvállalás lassítja-e a nők tudományos pályáját?

Elméleti keretek Feminista közgazdaságtan vs. gender studies ?! A tudományos feminizmus három szakaszra bontható: (1) Feminist’s Studies, (2) Women’s Studies, (3) Gender’s Studies, ennek értelmében a „gender studies” kifejezés használata indokolt a legújabb irányzatoknak megfelelően. (Szász, 1998) A női foglalkoztatás kulcsfogalmai: szegregáció, üvegplafon- effektus, kereseti különbségek, iskolázottságbeli különbségek, kettős teher

Foglalkoztatási ráta (%) alakulása a éves népesség körében ( ) Forrás: Saját szerkesztés Eurostat adatok alapján

Munkanélküliségi ráta (%) alakulása a éves népesség körében ( ) Forrás: Saját szerkesztés Eurostat adatok alapján

Női diplomások aránya A nők aránya a diplomát szerzettek között a kiemelt képzési területeken Magyarországon és az Európai Unióban (2010. év) Forrás: Csőke et al., 2013

A kutatásban tevékenykedő nők helyzete Magyarországon A nők és férfiak eloszlása az egyes pozíciók között az egyetemi hierarchiában Forrás: Kereszty, 2014 (idézi: Csőke et al., 2013 művét)

A kutatásban tevékenykedő nők helyzete Magyarországon A nők aránya az akadémia doktorai és a tudományok doktora között (2005-ben és 2013-ban, %) Forrás: Csőke et al., 2013

ARIMA modell alkalmazása ahol, Y(t) – a vizsgált idősor tényadatai, X T (t) – trend (a tartósan érvényesülő tendencia, hosszú távú alapirányzat) X S (t) – szezonális komponens (a trendtől való eltérés, az éven belüli, periodikus ingadozás mértéke) X C (t) – ciklikus komponens (a hosszabb távú ingadozás) X x (t) – irreguláris komponens (stacionárius, Gauss eloszlású véletlen hatás)

ARIMA(1,1,1)(1,1,1)

Az Észak-magyarországi régióban a nyilvántartott álláskereső nők létszámának előrejelzése (2015. június-2016.május) Forrás: Saját szerkesztés saját számítások alapján

Az Észak-magyarországi régióban a nyilvántartott álláskereső férfiak létszámának előrejelzése (2015. június-2016.május) Forrás: Saját szerkesztés saját számítások alapján

Kérdőíves felmérés Kérdőíves felmérést végeztem az Észak-magyarországi régióban tanuló hallgatók és dolgozó oktató kollégák körében (a Miskolci Egyetem, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola és az egri Eszterházy Károly Főiskola oktatói és hallgatói képezték a mintavétel bázisát). A megkérdezettek között kontrollcsoportként a férfiak véleményére is kíváncsi voltam. A kérdőív struktúráját tekintve az alábbi témaköröket tartalmazta: –személyi adatok (életkor, iskolai végzettség, havi kereset, lakóhely, családi állapot) –döntési opciók a középiskolai évek után –esélyegyenlőségi, munkaerő-piaci elhelyezkedéssel foglalkozó kérdéscsoport –előrejutási utakra, karrierlehetőségekre vonatkozó kérdések

Eredmények Intézményférfinőösszesen Eszterházy Károly Főiskola Károly Róbert Főiskola022 Miskolci Egyetem Összesen A válaszadók létszáma az anyaintézmény és a nemek alapján Forrás: Saját szerkesztés

Eredmények IntézményNem Egyáltalán nem érik a nőket a munkaerő- piacon hátrányok Bizonyos munka- körökben előfordulhatnak esélyhátrányok Egyértelműen hátrányban vannak a nők a munkaerő- piacon Eszterházy Károly Főiskola férfi181 nő3119 Károly Róbert Főiskola nő1714 Miskolci Egyetem férfi nő Összesen A válaszadók véleménye a nőket érő munkaerő-piaci esélyhátrányokról nemenként és intézményenként Forrás: Saját szerkesztés

Eredmények IntézményNemigennem Eszterházy Károly Főiskola férfi55 nő1832 Károly Róbert Főiskola nő1210 Miskolci Egyetem férfi3980 nő Összesen Az üvegplafon-effektus tartalmának ismerete nemenként és intézményenként Forrás: Saját szerkesztés

Eredmények A válaszadók véleménye a nőket érintő karrierlehetőségekről nemenként és intézményenként Forrás: Saját szerkesztés 1A felsőoktatásban a nők nem szenvednek hátrányt 2Az állásinterjúk során a nőket jobban érinti a negatív diszkrimináció 3A tudományos életben a nők ugyanolyan esélyekkel indulnak, mint a férfiak 4A férfiak nagyobb arányban nyernek el kutatási ösztöndíjakat 5A nőkre több feladat hárul a családalapítást követően 6A felsőoktatásban tudományterülettől függetlenül több a nő, mint a férfi 7A férfiak sokkal karrierorientáltabbak, mint a nők 8Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve hazánkban teljesül

Eredmények A nők szerepe a tudományos életben (%) Forrás: Saját szerkesztés A A nők a férfiakhoz viszonyítva a tudományos kutatásban és karrier lehetőségekben hátrányosabb helyzetben vannak B A nők közül azok vannak hátrányos helyzetben, akik gyerekkel rendelkeznek vagy férjezettek C A nőknek nagyobb teljesítményt kell nyújtaniuk, ahhoz hogy ugyanolyan elismerést kapjanak, mint a férfiak D Egyes tudományterületek között a nők és férfiak megoszlása eltérő E A női és férfi karrierutak között jelentős eltérés van F A nők saját tudományos teljesítményüket kevesebbre értékelik, mint a férfiak

Megállapítások, összegzés (1) Milyen esélyhátrányok érik a nőket és a gyermekes anyákat a tudományos életben, a felsőoktatásban? A szakirodalmi áttekintés és a kérdőíves felmérés eredményei alapján megállapítottam, hogy történelmi folyamatok eredményeképpen a magyarországi rendszerváltás és a gazdasági szerkezet átalakításának következtében a korábbi nemi szerepek átértékelődtek. A nők hagyományos otthoni feladatain túl megjelentek a munkaviszonyból származó munkavégzésre irányuló igények is, így a kettős teher a gyakorlatban is megvalósul. (2) Mennyire nehezíti a szakmai előmenetelüket a nemi diszkrimináció? A nőket egyaránt érinti a vertikális és horizontális szegregáció a munkaerőpiacon, valamint további következmény, hogy a nőket gyakrabban alkalmazzák részmunkaidőben vagy egyéb „bizonytalan” foglalkoztatási formákban (közfoglalkoztatás, akár fekete munka is).

Megállapítások, összegzés (3) Milyen fokon érvényesül az üvegplafon effektus? A kérdőíves felmérés eredményei abszolút alátámasztották a kutatók által (Schadt, 2011) is megfogalmazott téziseket, miszerint a magasabb pozíciók megszerzésének akadályai között a női nemi adottságaikat és a családi feladatokat határozták meg, valamint, hogy az üvegplafon-effektus és az esélytudatosság hiánya (Csépe, 2008) szintén a karrier akadályozó tényezője. (4) A gyermekvállalás lassítja-e a nők tudományos pályáját? A gyermekvállalás és a munka összeegyeztethetőségének a nehézségeivel, a munkahelyi többlet feladatok korlátozott elvállalásával és a nők számára érzékelhető többlet teljesítmény nyújtásával magyarázható, hogy az Észak-magyarországi régióban a női karrier utak lassabban haladnak, mint a férfiaké. Szinte feloldhatatlan paradoxonként említhető, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya folyamatosan növekszik hazánkban, mégis a magasabb pozíciókban kisebb részt képviselnek, mint a férfiak.

Köszönöm a figyelmet!