Szántóföldi melléktermékek értéke Dr. Tóth Zoltán egyetemi docens Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék

A szántóföldi melléktermékek, mint a biomassza részei ◦ Az összmennyiség mintegy 40%-a főtermék, ◦ 60%-a melléktermék ◦ A melléktermékek 63%-át a talajba visszajuttatják, a maradék: alomanyag, takarmány, hőenergia, biogáz, ipari feldolgozás (pl. cellulóz, alkohol kinyerés), veszteség kb. 7%. ◦ Főként szilárd halmazállapotúak: szalma, szár, leveles répafej stb. (felhasználhatóságukat beltartalmi összetételük és nedvességtartalmuk határozza meg).

Mezőgazdasági, energetikai, ipari hasznosíthatóság Visszaforgatás talajba (szervesanyag, tápanyag, talajélet) Takarmány (cellulóz, cukor, fehérje és olajtartalom) Alom (cellulóz és lignin tartalom, nedvszívó képesség) Biomassza égetése (lágyszárú, fásszárú) Biogáz (folyékony – hagyományos, szilárd technológia) Bioetanol (cukor, keményítő, de már cellulóz is!) Biodízel – a főtermékből történik Ipari feldolgozás (pl. cellulóz, fehérje, alkohol kinyerés)

Az alomanyagok felszívóképessége és átlagos százalékos összetétele (SIPOS, 1978 és ÁBRAHÁM, 1980 nyomán) Alomanyag Felszívó- képesség % Nedvesség %Szervesanyag % N%P2O5%P2O5%K 2 O% Gabonaszalma ,3-0,60,2-0,30,6-1,2 Szalmaszecska Hüvelyesszalma ,2-1,50,3-0,41,0-2,0 Erdei avar ,7-1,00,2-0,40,2-0,3 Gyaluforgács ,1-0,30,2-0,30,20-0,7 Fűrészpor Tőzeg ,3-3,00,2-0,40,3-0,5

Különböző tüzelőanyagok jellemzői, elemi összetétele száraz anyagra vonatkoztatva (%) (Kovács, 2007) Ajkai Tört Akna II.* Energetikai fa** Szalma**Nyárfa*Szarvasi-1 energiafű** Hamu32,860,44,51,24,2 Illó23, ,1 Szén28, ,1344,6 Hidrogén1,976,15,96,064,3 Oxigén6,043,942,3540,1 Nitrogén0,50,060,70,180,4 Kén3,7<0,010,150,0910,1 Klór<0,01 0,4<0,010,003-0,03 Szilícium0,0080,81,7 Alumínium0,480,0020,005 Kalcium18,80,070,4 Kálium0,010,031,000,51 Magnézium0,630,010,07 Nátrium0,020,0010,05 Foszfor0,010,0050,08

Fás szárú energianövények

Érvek a szántóföldi melléktermékek energetikai felhasználása Mellett: Megújuló biomassza energia Hulladék Ingyen van A talajban úgyis lebomlik, „az enyészeté lesz” A talaj szervesanyag tatalma más módon is visszapótolható Az üzem számára fontos bevételi forrás Ellen: Más módon is előállítható Hasznos melléktermék Jelentős értéke van A talajban a mikroorganizmusok táplálékául szolgál – talajélet! Igen de ennek többletköltségei vannak (főként zöldtrágya term.) Igen, de nem mindegy mennyit fizetnek érte! Agrotechnikai hátrányok (késői tarlóhántás és jelentős talajtaposás a bálázás és az elszállítás miatt romló kultúrállapot)

A vetésforgóban szereplő növények termésátlagai az utolsó rotációban KukoricaŐszi búzaŐszi árpa Szem sz.a. t/ha Szár sz.a. t/ha Szem sz.a. t/ha Szár sz.a. t/ha Szem sz.a. t/ha Szár sz.a. t/ha Kezelésekt 4,373,031,481,331,681,56 N0N0 NPK 7,125,744,295,173,954,23 N2N2 7,887,384,685,274,444,70 N4N4 6,465,383,483,923,363,504,35 átlag 5,734,272,202,242,782,88 N0N0 NPK+# 8,346,664,685,494,404,65 N2N2 8,318,464,905,604,704,90 N4N4 7,466,463,934,443,964,145,07 átlag 5,714,282,422,162,682,97 N0N0 NPK+sz 8,296,984,795,264,274,61 N2N2 8,058,454,875,454,704,28 N4N4 7,356,574,034,293,883,955,01 átlag 1,011,040,400,360,580,51 SzD 5% kombinációk között

A talaj humusztartalma (%) az eltérő trágyázási rendszerekben az utolsó rotációban NövényN0N2N4átlag Kukorica1,821,871,761,82 NPKŐ. búza1,911,991,981,96 Ő. árpa1,981,941,851,92 átlag1,901,931,861,90 Kukorica2,141,972,242,12 NPK+#Ő. búza2,392,402,252,35 Ő. árpa2,202,372,222,26 átlag2,242,252,24 Kukorica1,961,952,031,98 NPK+szŐ. búza2,302,202,312,27 Ő. árpa2,222,142,352,24 átlag2,162,102,232,16

A talaj szervesszén tartalma (%) az eltérő trágyázási rendszerekben az utolsó rotációban %NövényN0N2N4átlag Kukorica1,061,081,021,05 NPKŐ. búza1,111,15 1,14 Ő. árpa1,151,131,071,12 átlag1,101,121,081,10 Kukorica1,241,141,301,23 NPK+#Ő. búza1,39 1,311,36 Ő. árpa1,281,371,291,31 átlag1,30 Kukorica1,141,131,181,15 NPK+szŐ. búza1,331,281,341,32 Ő. árpa1,291,241,361,30 átlag1,251,221,291,25

A talaj szervesszén tartalma (t/ha) az eltérő trágyázási rendszerekben az utolsó rotációban t/haNövényN0N2N4átlag Kukorica39,5940,6838,2839,52 NPKŐ. búza41,5543,2943,0742,63 Ő. árpa43,0742,2040,2441,84 átlag41,4042,0540,5341,33 Kukorica46,5542,8548,7246,04 NPK+#Ő. búza51,9952,2048,9451,04 Ő. árpa47,8551,5548,2949,23 átlag48,8048,8748,6548,77 Kukorica42,6342,4244,1643,07 NPK+szŐ. búza50,0347,8550,2549,38 Ő. árpa48,2946,5551,1248,65 átlag46,9845,6148,5147,03

A kukorica melléktermésében mért tápelem tartalom KukoricaMellékterméssel kivont Szár (sz.a.) t/haN kg/haP 2 O 5 kg/haK 2 O kg/haKezelésekt 3,0311,696,3628,54 N0N0 NPK 5,7431,0510,8466,58 N2N2 7,3854,0213,9479,70 N4N4 5,3832,2510,3858,27 átlag 4,2728,607,7246,97 N0N0 NPK+# 6,6649,9512,7842,35 N2N2 8,4670,4416,17107,50 N4N4 6,4649,6612,2265,61 átlag 4,2824,267,2728,37 N0N0 NPK+sz 6,9851,3011,7976,08 N2N2 8,4576,3816,9597,76 N4N4 6,5750,6512,0067,40 átlag

Az őszi búza melléktermésében mért tápelem tartalom Ő. búzaMellékterméssel kivont Szár (sz.a.) t/haN kg/haP 2 O 5 kg/haK 2 O kg/haKezelésekt 1,335,002,5715,91 N0N0 NPK 5,1720,388,1755,28 N2N2 5,2725,616,4475,55 N4N4 3,9217,005,7348,91 átlag 2,2411,184,7429,65 N0N0 NPK+# 5,4921,179,2774,21 N2N2 5,6028,488,5687,44 N4N4 4,4420,287,5263,77 átlag 2,167,783,8626,78 N0N0 NPK+sz 5,2623,708,5666,18 N2N2 5,4533,508,5085,31 N4N4 4,2921,666,9759,42 átlag

Az őszi árpa melléktermésében mért tápelem tartalom Ő. árpaMellékterméssel kivont Szár (sz.a.) t/haN kg/haP 2 O 5 kg/haK 2 O kg/haKezelésekt 1,566,033,499,15 N0N0 NPK 4,2315,259,5946,71 N2N2 4,7025,3311,2853,20 N4N4 3,5015,548,1236,35 átlag 2,889,286,4025,42 N0N0 NPK+# 4,6521,1011,3451,08 N2N2 4,9025,2811,3658,49 N4N4 4,1418,559,7045,00 átlag 2,9716,006,8921,20 N0N0 NPK+sz 4,6123,7610,9544,20 N2N2 4,2824,269,8454,60 N4N4 3,9521,349,2340,00 átlag

Összefoglalás Talaj szervesanyag tartalom fenntartása, szerkezeti állapot Szerves szén raktározás (a melléktermékek leszántása 5,7 tonnával növelte a talaj szervesszén készletét hektáronként) A szántóföldi melléktermékek olyan értékes tápelem források, amelyek helyben megteremnek és visszadolgozásuk után többletköltség nélkül feltáródnak a bennük lévő tápelemek (főként K és N) A szántóföldi biomassza energetikai hasznosítása esetén, komplex szemlélettel valósítható csak meg a célkitűzés, figyelembe véve az alapvető humuszmérlegek táblaszintű sajátosságait. A talaj ugyanis multifunkcionális tulajdonságokat tartalmazó közeg, amely fizikai és agrokémiai, továbbá szerves anyag és víztároló szerepet működtető nagy értéket hordozó rendszer