A (poszt-) jugoszláv és a (poszt-) szovjet viszonylat Dunay Pál, április 8.

Ami összeköti a két relációt Lebomlási folyamatok, amelyek nem teljesedtek ki a magyarországi rendszerváltozás idejére, de befolyásolták az adott államok magatartását. Aggodalom a területi integritás sérelme miatt. Önrendelkezés és szecesszió.

Jugoszlávia A felbomlást megelőző folyamatokban felszínre kerültek Magyarország történelmi preferenciái január: Fegyverszállítás a horvát rendőrségnek: 10,000 géppisztoly és lőszer. Lelepleződés – a feltárás súlyosabb aggodalmat tükröz.

Magyarország ambivalens viszonya „Mindent meg fogunk tenni azért, hogy elkerüljük azt, Magyarország érintetté váljék a konfliktusban.” (Jeszenszky Géza, ENSZ BT, szeptember 25.) Antall – Cossiga találkozó: A Vajdaságot a trianoni békeszerződés a szerb-horvát- szlovén királyságnak, a párizsi békeszerződés pedig Jugoszláviának ítélte, nem pedig Szerbiának.

Magyarország ambivalens viszonya (2) „Die Vojvodina muss nicht ewig zu Serbien gehören.” (Antall, Spiegel interjú, szeptember 25.) „Ha Szlovénia és Horvátország függetlenné válik, nemzetközi konferenciát kell összehívni, amit a magyar kérdésnek és a szükséges történelmi módosításoknak szentelnek... a vajdasági magyarok soha nem hagyták el szülőföldjüket, hanem mások helyezték át őket a határon túlra.” (Torgyán József)

Magyarország ambivalens viszonya (3) Szlovénia és Horvátország függetlenségének elismerése – január 15. Együtt az EK- val. (Óvatos magatartás.) A bekapcsolódás és kimaradás szándékának kettőssége mindvégig tetten érhető az Antall- kormány Jugoszlávia politikájában.

Magyarország ambivalens viszonya (4) „Magyarország miniszterelnöke számos nemzetközi találkozón kifejtette azt az álláspontját,... miszerint Magyarország részvételét a szankciók alkalmazásában egyrészről az ENSZ, az EBEÉ és az EK iránti szolidaritás, másrészről pedig a jószomszédság, a vajdasági magyarság helyzete és Szerbia hozzáállása fogja meghatározni.” (A magyar kormány nyilatkozata, május 31.)

Békemissziók esélyei „határozott szándékunk, hogy tartózkodjunk a katonai akciókban való részvételtől... mert úgy véljük, hogy az aláásná biztonságunkat és a magyar kisebbségét az érintett országokban.” (Jeszenszky Géza, március 2.)

A Jugoszlávia elleni szankciók AWACS repülőgépek használhatják a magyar légteret és figyelhetik a boszniai légi tevékenységet 1992 őszétől kezdődően. Humanitárius segélyek célba juttatása Magyarországon keresztül 1993-tól. Hosszas hezitálást követően a kormány hajlott arra, hogy a Nyugat mellett foglaljon állást.

Az Antall-levél (1993) március 8: Magyarország NATO biztonsági garanciát és légvédelmi rakétákat kér arra az esetre, ha Szerbia katonai akcióba lépne Magyarországgal szemben. A biztonság-növelésének különféle eszközei vannak, technikaiak éppúgy, mint politikaiak. (Jeszenszky Géza)

NATO-válasz az Antall-levélre A NATO nem észlel Magyarország elleni katonai fenyegetést az AWACS-ok tevékenységével összefüggésben. „Nagy hiba lenne bármelyik jugoszláv utódállam részéről, ha agressziós cselekményt hajtana végre bármely szomszédjával szemben.” (Manfred Wörner, NATO főtitkár, május 16.)

NATO-válasz az Antall-levélre (2) „Elképzelhetetlen, hogy a nemzetközi közösség passzív maradna, ha valamely állam agressziós cselekménnyel nézne szembe egy az ENSZ által jóváhagyott művelet támogatása miatt.” (Manfred Wörner, NATO főtitkár, május 16.) Nem sikerült a NATO-t „berántani” és nem NATO- tagként biztonsági garanciát szerezni…

A Boross-nyilatkozat „AWACS-gépek természetesen nem lehetnek jelen a magyar légtérben akkor, amikor támadásra kerül sor.”... „Magyarország nem fog részt venni. Még évszázadokig együtt kell élnünk Szerbiával és a szerb néppel.” (Boross Péter miniszterelnök nyilatkozata, február 11-én.)

Válasz a Boross-nyilatkozatra NATO: Ha nincs magyar hozzájárulás – az AWACS-gépek nem repülnek. 90 perccel az ultimátum lejárta előtt Magyarország felülírta a Boross- nyilatkozatot... (Még aznap este...) A hezitáns magatartás visszájára sült el. Tanulság???

A Horn-kormány „Magyarország minden kétséget kizáróan bizonyította Belgrádnak és Zágrábnak, hogy Magyarország pártatlan.” (Kovács László külügyminiszter sajtóértekezlete szeptember 12-én.) Magyar békefenntartók küldésének kérdése... Pro és kontra? (Cseres Tibor: „Hideg napok”-ja visszaköszön…) Alapszerződés Jugoszláviával?

Az Orbán-kormány Jugoszláv viszonylatban: visszatérés az első konzervatív kormányhoz a Horvátország iránti szimpátiát illetően – Tudjman? Az egyetlen NATO-tagállam miniszterelnöke Tudjman temetésén… Szerbia-Montenegro tekintetében: Szankciók, háború Koszovóért. 12 nappal Magyarország NATO-tagságát követően.

Az Orbán-kormány és a „koszovói háború” NATO aggodalom azt illetően, hogy az új tagok nehezíteni fogják a döntéshozatalt. Magyarország különleges földrajzi helyzete. Légtér rendelkezésre bocsájtása Légi utántöltő repülőgépek állomásoztatása. Magyarország méretarányos, felelős, együttműködő tagállam volt a konfliktus során.

2002 után... Megváltozott belső feltételek. Jelen a Balkánon, politikailag, katonailag, fejlesztési támogatással. A jelenlét fokozása nemzeti alapon és integrált államként. Aktív szerep – meghaladható-e a múlt elfogultsága?

Két függő ügy Határon túli magyarság ügye ismételten megjelenik, ebben az esetben nem Magyarország szándéka nyomán. A vajdasági magyarok helyzete... Koszovó függetlensége – mit mérlegeljünk? Két tábor: - kihathat a vajdasági magyarokra... - önrendelkezés – közös fellépés része.

Szerbia belső átalakulása Az átalakulást, nyugatosodást támogató magyar politika. Kicsit lemaradunk mások mögött a bilaterális támogatásban. (Ezzel ellentétes nyilatkoza- tok ellenére.) Szerbia elismeri a magyarság autonómiáját, ami érthető magatartás…

Szovjetunió A szovjet csapatok kivonása. Megállapodás a tényben, megállapodás hiánya a részletekben. Szovjet követelések a hátrahagyott ingatlanokért. (+ Engedély nélküli építkezés.) Magyar követelések a környezeti károkért. Null szaldós megoldás június 19. (A kivonulás befejeződése egyben a szovjet befolyás esélyének megszünése is...)

Alapszerződés vita Ha volt reláció, ahol a korábbi szerződés újra váltásához fontos érdek fűződött, az a Szovjetunió volt. Megkötöttük, de ugyanazon a napon Oroszországgal és Ukrajnával is december 6. Két függő ügy: szovjet sírok, hősi emlékművek; szuverenitás korlátozás...

A vitatott pont „Senki sem használhatja valamelyik fél területét harmadik állam elleni fenyegetésre vagy támadásra.” (Magyar változat.) „Kinyilvánítják, hogy a feleknek nem áll jogukban csatlakozni államok olyan csoportjához, amelynek a másik fél biztonsága ellen irányuló célja van illetve aláírni olyan szerződést vagy megállapodást, ami összeegyeztethetetlen a magyar-szovjet alapszerződés rendelkezéseivel.” (Szovjet változat.)

A poszt-szovjet éra A Szovjetunió szétesése csökkentette az aggodalmakat és fokozta a reményeket. A lakosság érettebb volt a politikusoknál? A szovjetellenesség érzelmi alapú, szimbolikus kifejeződése nem pozitív összegű játék... Lehet-e Magyarország híd a poszt-szovjet térség felé?

Jelcin-látogatás A poszt-szovjet adósság ellentételezése és a visszatérítés ütemezése. Mig-29 (28 darab) – semmi más : a fennmaradt adósság felének megtérítése 1996 végéig. (Itt már „polgári” termékek is jönnek.) Lassú haladás...

Jelcin-látogatás (2) Egyetértés kisebbségpolitikai kérdésekben. Megállapodás a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó együttműködésről, november 11-én. Miben is állt a közös érdek? Milyen benyomást keltünk a külvilágban?

Az antalli politika kettőssége „A magyar kormány két nyelven beszél Oroszországról is. Moszkvában Jelcinnek hangoztatja, hogy Oroszországot nagynak és stabilnak kívánja látni, ugyanakkor a nyugati politikusokat azzal győzködi, hogy ha nem nyújtanak támogatást, Oroszország eltapossa demokráciánkat.” (Lengyel László: Külpolitika vagy nemzetpolitika. In: Kormány a mérlegen , 364. old.)

Horn-kormány Szakítás a konzervatív kormány ideologikus megközelítésével, ám anélkül, hogy érdemleges alternatívát kínáltunk volna helyette. Mindkét fél mással van elfoglalva: - Oroszország a saját bajaival... - Magyarország + a nyugati közeledéssel.

Orbán-kormány Ideológia, Éretlenség, Értetlen viccelődés. Populizmus a külpolitikában... Jelzések és kis büntetések. Az orosz politika belpolitika?

2002 óta... Újabb kiküszöbölési törekvés. Pragmatizmus, immáron egy integrált ország menetrendjének részeként... Gazdasági előnyök realizálása... Energia-politika: Túl közel Moszkvához? Túl távol Washingtontól? Az orosz politika a belpolitikai ellentmondások kereszttüzében...

2002 óta (2) Felfutó kereskedelmi forgalom. A politikai kapcsolatok megalapozzák… 2010 óta újabb nehézségek, bár kevesebb gond, mint 1998 és 2002 között. - MALÉV-ban lévő orosz tulajdon, - Szurgutnyeftygaz része a MOL-ban, - Új gázszállítási szerződés – 2014 utánra…

Ukrajna Mi a jelentősége az ukrán kapcsolatnak? Határon túli magyar kisebbséghez fűződő érdek. (L. az alapszerződésnél.) A legnagyobb szomszéd: Csak tranzitálunk? Narancsos forradalom: Lekéstük a vonatot? Opcióként Janukovics győzelmét áraztuk be. „Hungary punches below its weight.”