KÉMIAI REAKCIÓK. Kémiai reakciók Kémiai reakciónak tekintünk minden olyan változást, amely során a kiindulási anyag(ok) átalakul(nak) és egy vagy több.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
Advertisements

A kémiai reakció 7. osztály.
VI. tétel.
Az ammónia 8. osztály.
Gázok előállítása és reakciójuk Lugol-oldattal
Reakció tipusok (2.-3. óra)
AZ ANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA
Rézcsoport.
A VII. főcsoport elemei és vegyületei
SZTOECHIOMETRIAI SZÁMÍTÁSOK A REAKCIÓEGYENLET ALAPJÁN
HIDROGÉN-KLORID.
Tartalom Az atom fogalma, felépítése Az atom elektronszerkezete
KÉMIAI ALAPFOGALMAK.
A KLÓR klorosz = zöld A KLÓR klorosz = zöld KÉMIAI JEL: Cl2
SZÉN-MONOXID.
Az anyag tulajdonságai és változásai
Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok
A KÉMIAI REAKCIÓ.
Atomok kapcsolódása Kémiai kötések.
Sav-bázis egyensúlyok
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
A HIDROGÉN.
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
16.ÓRA A HIDROGÉN ÉS AZ OXIGÉN
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Kémiai egyensúlyok A kémiai reakciók reakcióidő szempontjából lehetnek: pillanatreakciók időreakciók A reakciók lehetnek. egyirányú egyensúlyi reakciók.
A KÉMIAI EGYENSÚLY A REAKCIÓK MEGFORDÍTHATÓK. Tehát nem játszódnak le végig, egyensúly alakul ki a REAKTÁNSOK és a TERMÉKEK között. Egyensúlyban a termékekhez.
Reakciók hőeffektusa, hőszínezete, a reakcióhő
Reakciótípusok.
Molekulák jelölése és csoportosítása
A kénsav és sói 8. osztály.
A salétromsav és a nitrátok
Savak és bázisok.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Munkafüzet feladatainak megoldása 29.old.- 31.old.
Tudomány – „természetesen” – a Belvárban! TÁMOP / azonosító számú projekt Bevezetés a kémia „rejtelmeibe” Lennert József szaktanár Szakmai.
HIDROGÉN Hydrogenium = „vízképző”.
Kén és szelén Kén és réz reakciója Kén és vas reakciója
H2, alkáli- és alkáliföldfémek
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
Kémiai egyensúlyok. CH 3 COOH + C 2 H 5 OH ↔ CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH.
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Előadó: Dr. Dóró Tünde 2011/12, I. félév III. előadás
Összefoglalás.
Ionok, ionvegyületek Konyhasó.
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
A hidrogén. 1.Keresd meg a periódusos rendszerben a hidrogént! Hol a helye? Hány protonja, neutronja, elektronja van az atomjainak? Hány elektronhéja.
Kölcsönhatás a molekulák között. 1.Milyen fajta molekulákat ismerünk? 2.Milyen fajta elemekből képződnek molekulák? 3.Mivel jelöljük a molekulákat? 4.Mit.
Ki tud többet kémiából ?. I.AII.AIII.AIV.AV.AVI.AVII.AVIII.A.
Kén oxidjai és a kénsav. Kén-dioxid SO 2 Fizikai tulajdonságai: Színtelen, szúros szagú, levegőnél nehezebb, gáz. Kémiai tulajdonságai: Vízben oldódik.
Melyik két anyag tulajdonságait hasonlítottuk össze a múlt órán? Soroljátok fel a legfontosabb fizikai tulajdonságaikat! Mi történik a két anyaggal melegítés.
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
A molekulák képződése. I.IV.V.VI.VII.VIII. H1He2 C4N5O6F7 Ne8 P5S6Cl7Ar8 Br7Kr8 I7Xe8 Rn8 A nemfémek atomjainak a fémekkel ellentétben „sok” vegyérték.
Kovalens kötés I. elemmolekulák. 1.Hány vegyérték elektronjuk van a nemesgázoknak? 2.Miért nemesgáz a nevük? 3.Sorold fel a nemfémes elemeket főcsoport.
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
Részösszefoglalás Gyakorlás.
A kémiai egyenlet.
Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.
BELÉPÉS A RÉSZECSKÉK BIRODALMÁBA
AZ ANYAGMENNYISÉG.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 201
Termokémia.
3. óra Belépés a részecskék birodalmába
Belépés a részecskék birodalmába
Analitikai számítások a műszeres analitikusoknak
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Előadás másolata:

KÉMIAI REAKCIÓK

Kémiai reakciók Kémiai reakciónak tekintünk minden olyan változást, amely során a kiindulási anyag(ok) átalakul(nak) és egy vagy több új anyag keletkezik.

Kémiai reakciók A kémiai reakciók jellemzői: a reakcióban résztvevő anyagok kémiai kötései felbomlanak és új kötések jönnek létre, megváltozik a reakcióban résztvevő anyagok elektronszerkezete, megváltozhatnak a fizikai tulajdonságok, megváltozik a reakcióban résztvevő anyagok anyagi minősége.

Színváltozással járó kémiai reakciók Halmazállapot-változással járó kémiai reakciók Szaggal járó kémiai reakciók Hang-, fényhatással járó kémiai reakciók Felmelegedéssel vagy lehűléssel járó reakciók Kémhatás-változással járó reakciók Kémiai reakciók

Kémiai reakciók – csináljuk együtt! Színváltozással járó kémiai reakciók Pl.: ammónium-dikromát hevítése cukor hevítése magnéziumszalag égetése réz-szulfát-oldat és ammónia-oldat reakciója

Kémiai reakciók – csináljuk együtt! Halmazállapot-változással járó kémiai reakciók Pl.: bárium-klorid-oldat és nátrium-szulfát oldat reakciója (BaSO 4 csapadék képződése) tömény ammónia-oldat és tömény sósav-oldat gőzeinek reakciója (NH 4 Cl füst képződése) vízbontás

Kémiai reakciók – csináljuk együtt! Szaggal járó kémiai reakciók Pl.: vas-szulfid és sósavoldat reakciója (H 2 S gáz fejlődés) nátrium-szulfit és sósavoldat reakciója (SO 2 gáz képződése

Kémiai reakciók – csináljuk együtt! Hang-, fényhatással járó kémiai reakciók Pl.: durranógáz próba süvöltő lángcsóva 1 [1] ( ).

Kémiai reakciók – csináljuk együtt! Felmelegedéssel vagy lehűléssel járó reakciók Pl.: nátrium reakciója vízzel cukor és tömény kénsav reakciója szilárd bárium-hidroxid és ammónium-nitrát reakciója

Kémiai reakciók – csináljuk együtt! Kémhatás-változással járó reakciók Pl.: ammónia-oldat és sósavoldat reakciója (közömbösítés) ecet és szódabikarbóna reakciója

Kémiai reakciók SzínváltozásHalmazállapot- változás Szag/Hang/ Fény Erőteljes felmelegedés/ Lehűlés Kémhatás változás ecet + szóda-bikarbóna bárium-hidroxid + ammónium-nitrát nátrium-szulfit + sósav durranógáz-próba (Zn + sósav reakciójából fejlesztett hidrogén meggyújtása levegő jelenlétében ) réz-szulfát-oldat + ammónia-oldat Melyek az alábbi reakciók legjellegzetesebb változásai?

Kémiai reakciók SzínváltozásHalmazállapot- változás Szag/Hang/ Fény Erőteljes felmelegedés/ Lehűlés Kémhatás változás ecet + szóda-bikarbóna XX bárium-hidroxid + ammónium-nitrát XXX nátrium-szulfit + sósav XX durranógáz-próba (Zn + sósav reakciójából fejlesztett hidrogén meggyújtása levegő jelenlétében ) XX réz-szulfát-oldat + ammónia-oldat XX Melyek az alábbi reakciók legjellegzetesebb változásai?

Termokémia A reakciók energiaviszonyaival a TERMOKÉMIA foglalkozik. Endoterm reakciók: vízbontás szilárd bárium-hidroxid és ammónium-nitrát reakciója

Termokémia A reakciók energiaviszonyaival a TERMOKÉMIA foglalkozik. Exoterm reakciók: magnéziumszalag égése nátrium reakciója vízzel cukor és tömény kénsav reakciója

Termokémia A reakciók energiaviszonyaival a TERMOKÉMIA foglalkozik. Endoterm reakciók:Exoterm reakciók: a vizsgált rendszer energiatartalma nő, a környezetből energiát vesz fel, a reakcióhő előjele pozitív. a vizsgált rendszer energiatartalma csökken, a környezetnek energiát ad át a rendszer, a reakcióhő előjele negatív.

Tömegmegmaradás törvénye Vizsgáljuk meg, hogy van-e különbség a kiindulási anyagok együttes tömege és a termékek tömege között! 1.Ólom-nitrát és kálium-jodid reakciója 2.Réz-szulfát és nátrium-hidroxid oldat reakciója

Tömegmegmaradás törvénye A kémiai reakcióban a kiindulási anyagok együttes tömege megegyezik a keletkezett anyagok együttes tömegével. Ez a tömegmegmaradás törvénye.

A kémiai egyenlet (reakcióegyenlet) nátrium + víz = nátrium-hidroxid + hidrogén Kicsit rövidebben: 2 Na + 2 H 2 O = 2 NaOH + H 2 Mit jelentenek a „kódok”? Ez így elég hosszú… Nátrium

A kémiai egyenlet (reakcióegyenlet) 2 Na + 2 H 2 O = 2 NaOH + H 2 A kémiai reakciókat reakcióegyenlettel írjuk le. A reakcióegyenletben az elemeket vegyjellel jelöljük (pl: Na, Fe, Mg), a vegyületeket és molekulákat összegképlettel * adjuk meg (pl.: H 2 O, NaOH, H 2 ). Ez egy kémiai egyenlet. *Az összegképlet a molekulában lévő különböző atomok számát adja meg. A számot az adott atom vegyjele után alsó indexbe tesszük. Nátrium

A kémiai egyenlet (reakcióegyenlet) 2 Na + 2 H 2 O = 2 NaOH + H 2 A kémiai egyenlet az egymással maradék nélkül reagáló anyagokat, a képződő termékeket és mindezek anyagmennyiségét mutatja. A kémiai egyenlet bal oldalán a reakcióban részvevő anyagok, jobb oldalán pedig a képződött termékek szerepelnek. Ez egy kémiai egyenlet.

A reakcióegyenletek felírásához használható összefüggések Adott anyagmennyiségű (n) anyag tömege (m), ill. részecskéinek a száma (N) megadható az alábbi összefüggésekkel: m = n M N = n N A M az anyag moláris tömege

Kémiai számítások menete 1.Felírjuk és rendezzük a reakcióegyenletet. 2.Felírjuk az anyagmennyiségeket. 3.Ebből kiszámítjuk a tömegeket/részecskék számát. 4.Kiszámoljuk az kérdésben szereplő mennyiséget.

Kémiai számítások – gyakoroljunk együtt Reakcióegyenlet: A reakcióegyenlet jelzi, hogy: 1 db Fe atom 1 db S atommal egyesül és 1 db FeS molekula képződik. A vas atom és a kén atom tömege különbözik és nagyon kicsi, ezért db (1 mol) vas atom és ugyanennyi kénatom reakcióját tekintjük. Anyagmennyiségek: Fe + S = FeS 1 mol Fe + 1 mol S = 1 mol FeS Ennyi atom tömege már jól mérhet ő mérlegen… 56 g vas 56 gramm kénnel reagál?

Kémiai számítások – gyakoroljunk együtt 56 g vas 56 gramm kénnel reagál? Anyagmennyiségek: Tömegek: Tehát: 56 gramm vas NEM 56 gramm kénnel, hanem csupán 32 gramm kénnel lép reakcióba. A kémiai reakciók szempontjából nem a reagáló anyagok tömege, hanem a részecskék száma, vagyis azok ANYAGMENNYISÉGE számít. 1 mol Fe + 1 mol S = 1 mol FeS 56 g + 32 g = 88 g

Kémiai számítások – gyakoroljunk együtt 24 g szén égésekor hány gramm szén-dioxid keletkezik? Reakcióegyenlet: Anyagmennyiségek: Tömegek: Feladat: Ha 12 g szén égésekor 44 g szén-dioxid képződik, akkor 24 g égésekor hány gramm? 24 g X g Egyenes arányosság alapján: X = 88 g 2 2 C + O 2 = CO 2 1 mol C + 1 mol O 2 = 1 mol CO 2 12 g + 32 g = 44 g

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!