Az Eötvös-inga Készítette: Virágh Máté 9. c EÖTVÖS LORÁND
EÖTVÖS LORÁND Jogot tanult, de a természettudomány jobban érdekelte. Később fizikát, matematikát, kémiát tanult. Egyetemi tanár lett, kísérleti fizikából előadásokat tartott. Az Akadémia tagja, majd elnökévé választják. Főként a gravitáció és a mágnesesség érdekelte, 40 éven át tanulmányozta. egyetemi tanár vallás- és közoktatási miniszter magyar fizikus hegymászó Ars poeticája : " Az igazi természettudós örömöt talál magában a kutatásban s azokban az eredményekben, melyeket az emberiség jólétének előmozdítására értékesít.„
FELMENŐI: APJA EÖTVÖS JÓZSEF POLITIKUS, ÍRÓ NAGYAPJA 1. JOGI DOKTOR 2. ALISPÁN DÉDAPJAI 1. ORVOS, ILLETVE 2. FŐISPÁN VOLTAK
KEZDETI IDŐSZAK : EÖTVÖS A TORZIÓS INGÁT 1. ALAPKUTATÁSRA 2. LABORATÓRIUMI HASZNÁLATRA 3. GEODÉZIAI (FÖLDMÉRÉSTANI) CÉLOKRA TERVEZTE ELSŐ GRAVITÁCIÓS KISÉRLETEIT LABORATÓRIUMBAN, KÉSŐBB A SAJÁT NYARALÓJÁNAK KERTJÉBEN VÉGEZTE. ELEINTE KEVESET ÍRT A KÍSÉRLETEIRŐL. ELŐSZÖR 1888-BAN AZ AKADÉMIA SZÁMÁRA A GRAVITÁCIÓRÓL EGY JELENTÉST KÜLDÖTT. ELSŐ MEGJELENT CIKKE: „VIZSGÁLATOK A GRAVITÁCIÓ ÉS A MÁGNESESSÉG KÖRÉBŐL” 1896-BAN JELENT MEG
1891. AZ INGA ELSŐ TEREPEN TÖRTÉNŐ BEVETÉSE SÁGHEGY A HELYSZÍN: A CSONKA KÚP ALAKÚ HEGY GRAVITÁCIÓS HATÁSA VISZONYLAG JÓL MÉRHETŐ A MÉRÉSI EREDMÉNYEK KÖZVETLENÜL ELLENŐRIZHETŐK VOLTAK ITT BIZONYÍTOTTA BE, HOGY STERNECK OSZTRÁK GEODÉTA MÉRÉSEI HIBÁSAK, MELYEKET 1884-BEN VÉGZETT SZINTÉN A SÁGHEGYEN EREDETI FOTÓ A SÁGHEGYI KÍSÉRLETRŐL A TÁVCSŐ MÖGÖTT EÖTVÖS LORÁND
SÁGHEGY most régen
AZ EÖTVÖS-FÉLE TORZIÓS INGA MA A SÁGHEGYI MÚZEUMBAN
KÉTFÉLE TORZIÓS INGÁT KÜLÖNBÖZTETÜNK MEG: VÍZSZINTES INGA FÜGGŐLEGES INGA rugalmas szál elcsavarodásán alapuló mérőműszer egy vékony torziós szálra függesztett vízszintes ingarúd, két végén azonos nagyságú tömeggel, amelyek azonos magasságban vannak a csavarási inga szerkezeténél fogva vízszintes erôk mérésére alkalmas a torziós mérleg általában igen kis erőkülönbségek mérésére szolgál elnevezése: görbületi variométer). a nehézségi erô horizontális változásának mérésére alkalmassá tett torziós inga az egyik tömeg alacsonyabban helyezkedik el a vízszintes rúd egyik végére ugyancsak platinasúly van erősítve, másik végén vékony szálra erősített platinahenger lóg le, és a rúd végein levő tömegek különböző magasságban vannak ez a horizontális variométer, a tulajdonképpeni Eötvös-inga ! GÖRBÜLETI VARIOMÉTER HORIZONTÁLIS VARIOMÉTER
BALATONI MÉRÉS 1901-BEN A TÜKÖRSIMA BEFAGYOTT BALATON JEGÉN AZÉRT VÁLASZTOTTA EZT A HELYSZÍNT, MERT A MÉRÉSEKRE A LEGALKALMASABB VOLT A FAGYOTT VÍZ BAN ÖSSZESEN 40 PONTON VÉGZETT MÉRÉSEKET A BEFAGYOTT BALATONON. AKKORI MEGÁLLAPÍTÁSA: A TÓ TENGELYÉVEL PÁRHUZAMOSAN EGY TEKTONIKAI VONAL (TÖRÉSVONAL) HÚZÓDIK. EZ VOLT AZ ELSŐ FÖLDTANI KÖVETKEZTETÉS, AMELYET AZ EÖTVÖS- INGA SEGÍTSÉGÉVEL ÁLLAPÍTOTTAK MEG.
ELSŐ MÉRÉSEK A BALATON JEGÉN EREDETI FOTÓ
1916-BAN BÖCKH HUGÓ, MAGYAR GEOLÓGUS, FŐBÁNYATANÁCSOS KEZDEMÉNYEZÉSÉRE TORZIÓS INGA MÉRÉSEKET VÉGEZTEK NYITRA VÁRMEGYÉBEN (ERDÉLY). A 92 ÁLLOMÁSON VÉGZETT MÉRÉSEK ALAPJÁN BIZONYÍTOTTAN HASZNÁLHATÓ VOLT A TORZIÓS INGA A KÕOLAJKUTATÁSBAN ÉS ELINDÍTOTTA EÖTVÖS INGÁJÁT A VILÁGHÍR FELÉ. A XX. SZÁZAD HUSZAS - HARMINCAS ÉVEIBEN KÕOLAJMEZÕK SZÁZAIT FEDEZTÉK FEL SZERTE A VILÁGON EÖTVÖS ZSENIÁLIS MÛSZERÉNEK SEGÍTSÉGÉVEL. BÖCKH HUGÓ KÉSŐBB AZ ANGOL- PERZSA OLAJTÁRSASÁG OLAJKUTATÓ GEOLÓGUSA LETT. OLAJFÚRÓTORONY
FILM: