Talajvizsgálati módszerek I. A litoszféra és a talaj, mint erőforrás és kockázat 8.

1. Helyszíni vizsgálatok Természetes körülmények között : Útbevágásban feltárult talajszelvényÉpületalapozáskor feltárult talajszelvény A talajszelvények vizsgálata azonban többségében fúrások és szelvénygödrök segítségével történik.

Talajszelvények, talajfúrások Talajkutató szelvénygödör (forrás: Kézi fúróval feltárt talajszelvény (forrás:

Talajszelvény helyszíni leírása A helyszíni leírás végrehajtását a különböző előírások (pl. mezőgazdasági talajvizsgálatokról, erdészeti termőhely-feltárásról, FAO-előírás) részletesen szabályozzák. Alapadatok: - GPS koordináták - Környezet - Domborzati forma - Lejtőszög (-kategória) - Növényzet - A szelvény mélysége/a humuszos réteg vastagsága - A szelvény morfológiai vizsgálata Genetikai szint/mélység Genetikai szintek jól elkülöníthető határa csernozjom talajban

Talaj színe A talajszín meghatározásához használatos Munsell-skála Talaj fizikai minősége Fizikai minőség Ujjunk között morzsolvaGyúrva Homok szárazon és nedvesen is éles felületeket érzünk nem lehet golyót formálni belőle, szétesik Homokos vályog apró homokszemcsék mellett porszerű, sima felületű részek is vannak benne golyó formálható belőle, hengerré nem sodorható Vályog vizesen nem érdes, de nem is csúszós a felülete golyó és henger is formálható belőle, gyűrű alakra nem hajlítható Agyagos vályog foltosan rátapad a kézre golyóvá, hengerré, gyűrű alakúvá formálható Agyag nedvesen síkos, szárazon nehezen nyomható szét mindenféle alak jól formálható belőle A talajok fizikai minőségének tapasztalati meghatározása (F ÜLEKY 2011)

Talaj szerkezete A talajszerkezeti egységek jellemző formái (S TEFANOVITS ET AL. 1999)

További tulajdonságok: Kavics, törmelék Másodlagos képződmények Kiválások, konkréciók: Gyökérzet Állatjáratok CaCO 3 Kémhatás Talajvíz A talaj kavics- és törmeléktartalma fontos információ Mészkonkréciók löszben A dús gyökérzet jó minőségű talajt jelez

2. Talajmintavétel A laboratóriumi vizsgálatokhoz a talajból anyagmintát kell vennünk; az elemzés céljától függően háromféle módon: 1. a talajok sótartalom-változásainak vizsgálatához ún. folyamatos profilból (a szelvényfal egy keskenyebb, függőleges sávjának minden cm 2 -éből); 2. az egyes talajszintek vízgazdálkodási tulajdonságainak laboratóriumi vizsgálatához a zavartalan mintavételt garantáló speciális fémcsövek felhasználásával; 3. a talaj genetikájának meghatározásához a szintek legjellemzőbb részeiből

Köszönöm a figyelmet!