A monarchia társadalma

Az angol társadalom jellemzői Középosztályi társadalom » a társadalom széles rétegét jelentette, életmódja, értékrendje mintát adott Erős, polgári pártok jelennek meg, szilárd a többpárti demokrácia A munkáspártok is elfogadják a többpárti kereteket A társadalmi csoportok között lehetséges az átjárás

torlódott társadalom Mo.: a torlódott társadalom Nem bomlott fel a feudális társadalom » széles paraszti réteg és emellett megjelenik a gyorsan növekvő munkásság is Éles társadalmi ellentétek jelennek meg a csoportok között A szűk vezetőréteg hajlamos a tekintélyelvű kormányzásra A politikai pártok instabilak, válságok során gyorsan változnak A munkásság forradalmi úton is elképzelhetőnek tartja a változtatást

A dualizmus korának társadalma

Nagybirtokosok Kb család, 1000 holdnál nagyobb birtokkal Az összes föld kb. 1/3-a az övék Zárt, elkülönülő világ, mindenki őket utánozza, be akar kerülni a körükbe Utazgatnak, kaszinóznak, szórakoznak szabadidejük eltöltésére De nagyon komoly nyelvismeret és viselkedéskultúra jellemzi őket

dzsentri Jómódú középbirtokosok (kb holdas birtokok) A réteg egyre gyengébb lett: fokozatosan elvesztette birtokállományát Ezzel párhuzamosan az állami és megyei adminisztrációs tisztségeket töltötték be Fenntartották az úri külsőségeket, de anyagi helyzetük ezt nem tette lehetővé Ugyanakkor kulturált, világfi viselkedés, anekdotázó, könnyed humor jellemezte őket

A dzsentri

A magyar nemes egykor és most

Nagypolgárság Szűk réteg, de gazdaságilag egyre befolyásosabb Jelentős részük zsidó származású Elzárkóztak a társadalomtól De jó kapcsolatuk van az arisztokráciával Boldogan asszimilálódtak a magyarokhoz Pl. Weiss Manfréd, Ganz Ábrahám

A nagypolgárság

Gyárak, kívül-belül

Úri középosztály A magyar dzsentri, a német és zsidó polgárság, az értelmiség együttes csoportja Azok, akik párbajképesek, érettségizettek

kispolgárság Tisztes életet élő, kétkezi munkások, tisztviselők, rendőrök, postások, vasutasok, szakmunkások, mesterek

Parasztság, cselédek

A parasztság nem egységes réteg Gazdagparaszt: hold Középparaszt: hold Szegényparaszt: 3-11 hold: kénytelen bérmunkát is vállalni Zsellér: csak minimális jövedelme van, bérmunkásként tengődik Jellemző az egykézés és a rokonok közötti házasság, hogy a birtok egyben maradjon

munkásság Gyors növekedés: néhány főről a 1910-re majdnem fő lett Szakmunkások jól fizetett, sokszor külföldi személyek voltak

Nemzetiségek a Monarchiában

1868 nemzetiségi törvény és közoktatási törvény Európa 2. nemzetiségi törvénye államnyelv a magyar de megyei, kerületi szinten szabad nyelvhasználatot biztosított jogi, közoktatásbeli és közigazgatási téren ↔ nemzetiségek (kollektív nemzetiségi jogokat és kerületi autonómiákat akartak) Eötvös József miniszter → kötelező hat- osztályos népiskolai oktatás (6 elemi) » hazai közoktatás rendszerének átszervezése

Nemzetiségi változások és okai 1850: 41% magyar 1880: 46% magyar 1910: 54% magyar A növekedés okai: –A természetes szaporulat –A zsidóság és a németség asszimilációja –A kivándorlás a szlovákokat, románokat, ruszinokat, szerbeket, németeket jobban sújtotta: összkivándorlók 66%-a A korszakban demográfiai robbanás figyelhető meg az országban: között 5,7 millió fővel nő a lakosság száma, ez 42%-os növekedés Ezt csökkentette a kivándorlás 1,2 millió fővel: csak 33%-a magyar!

A kivándorlás Iránya: USA elsősorban Érintett csoportok: szlovákok, németek, románok, magyarok