Elektronikus kereskedelem Helyzetkép – Szabályozás – Egyéb kormányzati intézkedések Dr. Csiszér Gábor Miniszterelnöki Hivatal Informatikai államtitkárság

Tartalom –Bevezetés –Az elektronikus kereskedelem helyzete Magyarországon –Az elektronikus kereskedelem szabályozási háttere –Egyéb kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Helyzetkép Elektronikus kereskedelem fogalma: –áruk és szolgáltatások olyan értékesítése, ahol a kereskedelmi tranzakció egyes mozzanatai számítógépes hálózaton keresztül valósulnak meg (a megrendelés minden esetben) –B2C: végfelhasználók számára történő értékesítés (kiskereskedelem) –B2B: vállalkozások közötti kereskedelem –C2C: fogyasztók közötti kereskedelem, jellemzően on-line piactereken keresztül (aukciós portálok pl.)

Helyzetkép Elektronikus kereskedelem az ezredfordulón: –2001. évi CVIII. törvény elfogadása –Akkoriban az e-kereskedelem szinte „láthatatlan” volt: Az e-kereskedelmi ágazat éves árbevétele nem haladta meg az 5 milliárd forintot Nagyjából félmillió állampolgárnak volt otthoni internet előfizetése (többségében dial-up) Az internetet használók többsége fiatal volt (14-25 év közötti), ők még nem jelentettek valós keresletet az e-ker számára

Helyzetkép Az elmúlt években jelentős változások történtek: –2008. II. féléves adatok szerint a lakosság 47%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel A lakosság kb. 36%-a rendszeresen internetezik A szélessávú lefedettség 90% feletti, az előfizetések ára még mindig csökkenő tendenciát mutat A B2C e-ker áruházak éves árbevétele évente bő 30%-al nő

Helyzetkép – 2009 (B2C) Forgalmi adatok Éves árbevétel I félévében 63 mrd. HUF (95 mrd. az éves becslés) 750 ezer vásárló A boltok felének éves forgalma 5 millió HUF alatt Az éves árbevétel 80%-át kb 20 nagy áruház generálja Fizetés 92%-ban utánvét (ebből 47% futárnak fizetéssel, 1% postai úton, 44% átvételkor helyszínen) 5%-ban átutalás 3%-ban bankkártya SMS-fizetés csomagküldésnél nem jellemző (fizetős on-line tartalomszolgáltatásnál azonban népszerű) Kézbesítés 47% futárszolgálat 45% helyszíni átvétel 6% az értékesítő maga szállítja ki 2% postai úton A személyes átvétel aránya növekedett az utóbbi években, míg a postai kiszállítás egyre csökken ⇒ a fogyasztók nem bíznak a Magyar Postában Forrás: GKIeNet + C2C: az on-line piacterek egyre népszerűbbek a nagyobb szolgáltatók éves árbevétele 2008-ban 15 mrd HUF

Helyzetkép – 2009 A magyar vállalkozások 91%-a használ számítógépet (EU átlag 97%) A magyar vállalkozások 47%-a rendelkezik saját honlappal (EU: 63%) Forrás: KSH Az internet igénybevételének célja Magyarországon, az internetet használó vállalkozások százalékában:

Helyzetkép – 2009 Forrás: KSH/Eurostat A gazdálkodó szervezetek honlapján igénybe vehető szolgáltatások Magyarországon, a honlappal rendelkező vállalkozások százalékában On-line beszerzéseket eszközlő és rendeléseket fogadó vállalatok aránya az Európai Unióban 2007.

Helyzetkép - összegzés Az elektronikus kereskedelemben még mindig jelentős növekedési potenciál rejlik Erre tekintettel kormányzati részről prioritást képez az elektronikus kereskedelem ösztönzése

Jogszabályi háttér Tartalom: –Uniós alapok (2000/31/EK irányelv) –A hazai szabályozás elvei –Fontosabb jogszabályok, kötelezettségek –„amire oda kell figyelni”

Jogszabályi háttér 2000/31/EK irányelv főbb céljai: –az EU-n belül legyen egységes definíciója az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásoknak, amelyeknek részét képezik az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások is –Egységesítse ezen szolgáltatások nyújtásának szabályait –előzetes engedélyezés tilalmának rögzítése Uniós szinten –állapítsa meg az elektronikus szerződéskötés, és a szolgáltatásnyújtás alapvető szabályait –rögzítse az ún. közvetítő szolgáltatók – tárhelyszolgáltatók, adatátviteli szolgáltatók, stb. – felelősségének szabályait

Jogszabályi háttér A hazai szabályozás főbb elvei: –Előzetes engedélyezés tilalma Az elektronikus szolgáltatás indítása önmagában nem köthető engedélyhez Másképp: az értékesítendő termékhez vagy szolgáltatáshoz egyébként is kapcsolódó engedélyeken túl nem szükséges további engedély beszerzése elektronikus kereskedelem esetén –Elektronikus kereskedelmi tevékenység folytatásához nem szükséges üzlethelyiség március 31-étől szűnt meg ez a kötelezettség, addig minden csomagküldőt terhelt –Kiemelt szerepet kap a fogyasztó tájékoztatása

Jogszabályi háttér

Jogszabályi háttér – főbb kötelezettségek Tájékoztatási kötelezettségek: –Kereskedőt bemutató adatok: Név, székhely, telephely, szakképesítésre utaló adatok, stb; – Szerződéskötéssel kapcsolatos tájékoztatás: Szerződéskötés folyamata, a szerződés nyelve, írásbelisége –Áruval kapcsolatos tájékoztatás: Ez egyébként is az áru forgalomba-hozatalával összefüggő kötelezettség –Szerződéses jogviszonnyal összefüggő tájékoztatás: Szavatosság, jótállás, elállás, ellenérték, szállítás költsége, vitarendezés lehetősége, stb. –Adatvédelem, és az ezzel összefüggő tájékoztatás: Adatkezelés módjáról és időtartamáról való tájékoztatás

Jogszabályi háttér – főbb kötelezettségek A fogyasztó elállási joga: –Távollevők között kötött szerződés esetén a fogyasztó a szerződéskötéstől számított 8 napon belül elállhat a szerződéstől –Az eladónak vissza kell fizetnie a vételárat –A már kiszállított terméket a vevő saját költségén köteles visszaküldeni Az elektronikus szerződéskötés szabályai: –Biztosítani kell az adatbeviteli hibák kijavítását ⇒ az ajánlat elküldése előtt lehetőséget kell biztosítani annak áttekintésére és módosítására –A vevő által elküldött ajánlatot 48 órán belül vissza kell igazolni, ennek hiányában a vevő nem köteles átvenni és kifizetni a megrendelt terméket Elektronikus hirdetések (spam) –Magyarország az elektronikusan ( , sms, fax) küldött reklámokra az ún. „opt-in” rendszert alkalmazza ⇒ elektronikus hirdetés csak a címzett előzetes hozzájárulásával küldhető –A hozzájárulást kérő is tilos – a fenti szabályok csak magánszemélyeknek küldött hirdetésekre érvényesek

Jogszabályi háttér – Önszabályozás, hatósági ellenőrzés Önszabályozás, magatartási kódexek: –Dinamikusan fejlődő terület, az állami szabályozás nem mindig elegendő, illetve nem mindig rugalmas –A piac nagyobb szervezetei magatartási, etikai kódexeket dolgoznak ki –Ezen magatartási kódexek alkalmazása önkéntes, a fogyasztói bizalmat növelheti Hatósági ellenőrzés: –Nemzeti Hírközlési Hatóság Az elektronikus hirdetésekkel összefüggő ügyekben jár el –Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Értékesítési formától függetlenül eljár minden fogyasztóvédelemmel összefüggő ügyben Az elektronikus kereskedelemmel összefüggésben a tájékoztatási kötelezettségek teljesítését ellenőrzi

Jogszabályi háttér – Praktikus tanácsok Alapos tájékoztatás fontossága –Célszerű minél több információt megadni a vállalkozásról, illetve a termékekről –Ezzel egyrészt a jogszabályi kötelezettségek nagy része teljesíthető –Másrészt a fogyasztót és a vállalkozót is segíti –A tájékoztatás legyen jól áttekinthető, tagolt, célszerű GYIK kialakítása –Információk rendszeres frissítése Segédlet: –

Egyéb kormányzati intézkedések Tartalom: –Tájékoztatás, információk szolgáltatása –„Fair Business” projekt támogatása –Pályázati lehetőségek

Egyéb kormányzati intézkedések - tájékoztatás Elker.hu portál ( –2006. decembere óta élő kormányzati oldal –Életre hívásának indoka az információhiány volt mind vállalkozói, mind fogyasztói oldalról –Korábban nem létezett olyan információforrás, ahol hiteles forrásból tematikusan összegyűjtve szerepeltek az elektronikus kereskedelemmel összefüggő lényeges információk –(az oldal jelenleg átalakítás alatt áll)

Egyéb kormányzati intézkedések - tájékoztatás Vállalkozásoknak: „Hogyan nyissunk e-boltot?” Technikai tanácsok Jogszabályi követelmények Önellenőrző lista Fogyasztóknak: „Vásároljon az Interneten” Gyakorlati tanácsok a visszaélések elkerülésére Jogorvoslati lehetőségek ismertetése Az illetékes hatóságok elérhetőségei Ezeken kívül: A fontosabb kapcsolódó jogszabályok szövegének elérhetősége, rövid magyarázattal GYIK és kérdésfeltételi lehetőség

Egyéb kormányzati intézkedések - „Fair Business” projekt Az elektronikus kereskedelem fejlődésének legnagyobb akadálya a fogyasztói bizalom hiánya –A fogyasztók olyan áruházban vásárolnak szívesen, amelyben megbíznak –A fogyasztói bizalmat erősítheti, ha valamilyen szervezet tanúsítja, az adott áruház megfelel minden követelménynek és etikai szabálynak A „Fair Business” projektet hazai érdekképviseleti szervezetek indították el –A kormányzat aktívan nem vesz részt benne, csak támogatja azt –A „Fair Business” védjegy igazolja majd, hogy a szóban forgó áruház Megfelel minden jogszabályi előírásnak Aláveti magát a szolgáltatói magatartási és etikai kódexeknek Fogyasztóbarát üzletpolitikát alakít ki (könnyen kezelhető vásárlói felület, működő ügyfélkapcsolat) A gyorsabb vitarendezés érdekében választottbírósági eljárásnak veti alá magát A „Fair Business” projektről bővebben: –

Egyéb kormányzati intézkedések - pályázatok GOP (KMOP 1.2.5) Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem támogatása Egyszerűbb fejlesztések, funkcionális csomagok (pl. vállalati webáruház) bevezetése támogatható (projektre megszabott támogatási összegig) Normatív (automatikus eljárásrendű) támogatás elérésének lehetősége Támogatási összeg: GOP 2.2.1: 1-10 millió Ft; KMOP 1.2.5: 1-15 millió Ft Támogatás mértéke: GOP 2.2.1: max 50%; KMOP 1.2.5: max 35% Forráskeret (2009): GOP 2.2.1: 2,5 milliárd Ft; KMOP 1.2.5: 1,22 milliárd Ft Kedvezményezettek: KKV-k, gazdasági kamarák, vállalati érdekképviseleti szervezetek GOP Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem komplex támogatása Speciálisabb fejlesztések, komplexebb megoldások (pl. virtuális bevásárlóközpontok, e- szolgáltatások, e-számlázás, BPR) bevezetése támogatható Eljárásrend: pontozásos (bíráló bizottságos) kiválasztás Támogatási összeg: 5-25 millió Ft; Támogatás mértéke: max 50%; Forráskeret (2009): 2 mrd Ft Kedvezményezettek: KKV-k, gazdasági kamarák, vállalati érdekképviseleti szervezetek + GOP Vállalati SaaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása A támogatható KMR-en kívüli Vállalati SaaS központok akár e-kereskedelmi alkalmazásokat is szolgáltathatnak a csatlakoztatott KKV-knak Eljárásrend: pontozásos (bíráló bizottságos) kiválasztás Támogatási összeg: millió Ft; Támogatás mértéke: max 50%; Forráskeret (2009): 1,5 milliárd Ft Kedvezményezettek: informatikai szolgáltató vállalatok (akár projektcégek is) Pályázatok beadhatók: augusztus 31-től év végéig (GOP 3.4.1: október 31-ig) További infó: kitöltési segédlet:

Köszönöm a figyelmet!