Kapronczai István A magyar élelmiszeripar helyzete, az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások lehetőségei Ágazati Párbeszéd Központ Élelmiszeripari Ágazati Párbeszéd Bizottság Budapest, december 8.

A kutatócsoport tagjai  Témavezető: Kapronczai István  Munkatársak:  Bojtárné Lukácsik Mónika  Felkai Beáta Olga  Gáborné Boldog Valéria  Székelyné Raál Éva  Tóth Piroska  Vágó Szabolcs

Az előadás témakörei  Az élelmiszeripar helyzete  A kis- és középvállalkozások szerepe az élelmiszer-feldolgozásban  Az élelmiszeripari kkv-k működésének néhány sajátossága, lehetőségeik és jövőképük

Élelmiszeripar legfontosabb adatai Megnevezés Élelmiszeripar (ezer Ft vagy fő) Nemzetgazdaságon belüli részesedés (%) Kibocsátás ,4511,518,916,18 Bruttó hozzá- adott érték ,945,967,544,91 Árbevétel ,057,715,733,71 Foglalkoz- tatottak ,896,665,774,25 Forrás: APEH Gyorsjelentés

Az élelmiszeripar támogatása a vizsgált időszakban Forrás: APEH adatok alapján saját szerkesztés

Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak és a működő gazdaságok száma között Forrás: APEH gyorsjelentés

Jegyzett tőke és meghatározó részeinek változása 1992 és 2008 között Forrás: APEH adatok alapján saját szerkesztés

Az élelmiszeripar adózás előtti eredményének alakulása Forrás: APEH adatbázis

Meghatározó stratégiai típusok  Felélő típus Az ide sorolható cégek nehéz pénzügyi helyzetben vannak, az eszközeik pótlásához szükséges beruházásokra sincs pénzük, árbevételük folyamatosan csökken. A csőd elkerülése érdekében a működéshez szükséges forrásaikat hitelekből, esetleg eszközértékesítésből fedezik. Csökkenő foglalkoztatott létszám és fokozatos vagyonvesztés jellemzi őket.  Túlélő típus Alacsony jövedelmezőséggel működnek, a béreket képesek fizetni, de nincs elég forrásuk, hogy beruházzanak, fejlesszenek. Termék-innovációjuk minimális. A túlélő vállalatok főleg árban versenyeznek, új piacuk alig van, árbevételük stagnál vagy csökken.  Optimalizáló típus Az optimalizáló típusú cégek működésüket átszervezik, ami jelentős leépítéssel, bizonyos tevékenységek megszűnésével, üzemek bezárásával jár. Komoly beruházás nélkül optimálisabb működés alakul ki, javul a jövedelmezőség és a hatékonyság.  Buldózer típus A buldózer-típusú vállalatoknál markáns beruházási tevékenység indul, nő a foglalkoztatás, az eszközállomány, és mindezek eredményeként az árbevétel. Az intenzív forrásfelhasználás miatt nő a hitelállomány, az eladósodottság. A hatékonysági mutatók a termelés volumenéhez képest csak lassan javulnak.

A típusok megoszlása Forrás: saját számítás

Konklúziók  Az élelmiszeripar kettős présbe került  Drámaian csökkennek a vállalkozások kondícióit jelző mutatók  Menekül a külföldi tőke  Nincs jelentős hazai befektetési szándék  Szervezeti instabilitás jellemzi az iparágat  A jelenlegi élelmiszeripari struktúrában kimerültek a tartalékok  Globális vagy regionális élelmiszergazdaság?  Segíthetnek-e az élelmiszer-feldolgozó kis- és középvállalkozások?

Az előadás témakörei  Az élelmiszeripar helyzete  A kis- és középvállalkozások szerepe az élelmiszer-feldolgozásban  Az élelmiszeripari kkv-k működésének néhány sajátossága, lehetőségeik és jövőképük

Mikro-, kis- és középvállalkozások osztályozásának változása Forrás: KKV Éves jelentések alapján saját szerkesztés Megnevezés IKM-KFI ajánlás – – … Mikrovállalkozás (kisvállalkozásokon belül) Összes foglalkoztatottak létszáma 0-10 fő0-9 fő Éves nettó árbevétel (max.) millió euró Előző évi mérleg-főösszeg (max.) --- Kisvállalkozás Összes foglalkoztatottak létszáma fő10-49 fő Éves nettó árbevétel (max.) 500 millió Ft700 millió Ft7 millió euró10 millió euró Előző évi mérleg-főösszeg (max.) 200 millió Ft500 millió Ft5 millió euró10 millió euró Középvállalkozás Összes foglalkoztatottak létszáma fő fő Éves nettó árbevétel (max.) millió Ft4 000 millió Ft40 millió euró50 millió euró Előző évi mérleg-főösszeg (max.) millió Ft2 700 millió Ft27 millió euró43 millió euró

Az élelmiszeripar kis- és középvállalkozásainak* fontosabb paraméterei (millió Ft) Forrás: KKV Éves jelentések alapján saját szerkesztés * mikrovállalkozások nélkül Megnevezés Árbevétel Kibocsátásn.a Export Vagyonn. a Jegyzett tőke Külföldi tőke

A kkv szektor* részesedése az élelmiszeripar egészéből Forrás: APEH alapján saját szerkesztés * mikrovállalkozások nélkül

A kkv szektorban* foglalkoztatottak és a működő gazdaságok száma Forrás: APEH alapján saját szerkesztés * mikrovállalkozások nélkül Megnevezés Foglalkoztatottak (fő) Kisvállalkozások Középvállalkozások Vállalkozások száma (darab) Kisvállalkozások Középvállalkozások

Az élelmiszeripar és a kkv szektor* vizsgált hatékonysági és jövedelmezőségi mutatói Forrás: APEH alapján saját szerkesztés * mikrovállalkozások nélkül Megnevezés Eszközök forgási sebessége (fordulat) Jegyzett tőke forgási sebessége (fordulat) Árbevétel arányos üzemi eredmény (Ft/100Ft) Eszközarányos eredmény (Ft/100Ft) Élelmiszeripar1,366,651,582,14 Kisvállalkozásokn.a.7,802,79n.a. Középvállalkozásokn.a.7,192,09n.a Élelmiszeripar1,358,102,022,73 Kisvállalkozások1,218,082,022,66 Középvállalkozások1,308,952,062, Élelmiszeripar1,277,913,063,90 Kisvállalkozások1,197,271,551,85 Középvállalkozások1,289,892,212, Élelmiszeripar1,328,991,992,64 Kisvállalkozások1,227,891,371,66 Középvállalkozások1,3611,590,981, Élelmiszeripar1,4710,191,362,00 Kisvállalkozások1,329,703,024,00 Középvállalkozások1,4813,121,602,36

Az előadás témakörei  Az élelmiszeripar helyzete  A kis- és középvállalkozások szerepe az élelmiszer-feldolgozásban  Az élelmiszeripari kkv-k működésének néhány sajátossága, lehetőségeik és jövőképük

A kis és közepes élelmiszeripari vállalkozások legfontosabb alapanyag-beszerzési forrásai Beszerzési forrás Beszerzés értékének aránya (%) Összes vállalkozásKisvállalkozások Középvállalkozások Gazdálkodó (kisüzem)21,321,720,4 Mezőgazdasági nagyüzem26,420,140,3 Integrátor5,97,23,0 TÉSZ, BÉSZ, termelői csoport4,54,25,2 Nagykereskedő12,416,33,6 Saját termelés2,71,84,8 Külföld6,36,55,9 Más hazai élelmiszeripari feldolgozó17,417,816,5 Egyéb3,54,51,5 ÖSSZESEN100,0

A beszerzett alapanyagok vonzáskörzetből származó része Beszerzési forrás Vonzáskörzetből (%) Összes vállalkozás Kis- vállalkozások Közép- vállalkozások Gazdálkodó (kisüzem) esetében64,669,456,9 Mezőgazdasági nagyüzem esetében75,475,974,8 Integrátortól esetében31,921,050,0 TÉSZ, BÉSZ, termelői csoport esetében76,770,085,0 Nagykereskedő esetében28,330,620,0 Saját termelés esetében98,0100,090,0 Külföldi beszerzés esetében8,512,20,0 Más hazai élelmiszeripari feldolgozó esetében39,042,531,3 Egyéb32,938,30,0 BESZERZÉSI FORRÁSOK ÁTLAGA53,551,557,9

A kis és közepes élelmiszeripari vállalkozások legfontosabb értékesítési irányai Értékesítési irány Érékesítés aránya (%) Összes vállalkozás Kis- vállalkozások Közép- vállalkozások Nagykereskedő11,612,69,7 Saját export tevékenység11,58,917,0 Magyar tulajdonú lánc (pl.: CBA, Coop, Reál)14,614,914,0 Külföldi tulajdonú beszerzési társulás (pl.: Provera, Metspa)*8,25,913,1 Külföldi tulajdonú hiper- vagy szupermarket (pl.: Auchan, Tesco)9,29,87,7 Diszkont (pl.: Lidl, Aldi, Penny)2,01,04,3 Független kiskereskedő18,020,113,8 Vendéglátóipar8,611,03,4 Közvetlen fogyasztói értékesítés8,910,45,4 Más hazai élelmiszeripari vállalkozás7,45,411,6 ÖSSZESEN100,0

A késztermék értékesítés vonzáskörzetbe eső része Értékesítési irány Vonzáskörzetbe (%) Összes vállalkozás Kis- vállalkozások Közép- vállalkozások Nagykereskedő34,042,512,2 Saját export tevékenység5,63,38,3 Magyar tulajdonú lánc (pl.: CBA, Coop, Reál)58,368,138,8 Külföldi tulajdonú beszerzési társulás (pl.: Provera, Metspa)*37,845,927,8 Külföldi tulajdonú hiper- vagy szupermarket (pl.: Auchan, Tesco)24,519,531,3 Diszkont (pl.: Lidl, Aldi, Penny)24,466,73,3 Független kiskereskedő73,881,249,4 Vendéglátóipar82,087,057,1 Közvetlen fogyasztói értékesítés86,187,380,2 Más hazai élelmiszeripari vállalkozás45,052,732,9 ÖSSZES ÉRTÉKESÍTÉS ÁTLAGÁBAN46,553,530,5

A vállalkozások működését befolyásoló külső tényezők

A vállalkozás jövőjét vázoló menedzseri vélemények Szinten kívánja tartani a termelést Növelni szeretné a termelést a kapacitások jobb kihasználásával Növelni szeretné a termelést fejlesztéssel, beruházással

A kis- és középvállalkozások fejlesztési irányai

Konklúziók 1.  A kkv-knak van jövőjük, eszközei lehetnek a kilábalásnak. Fejlődésüket a gátló tényezők gyengítésével és a stimuláló hatások fokozásával ösztönözni kell  Foglalkoztatás- és vállalkozásösztönző adó és járulékrendszer kialakítás, amely nem rontja az életképességet  A jelenlegi kereskedelmi csatornák szerkezetének markáns átalakítása nélkül a regionális élelmiszergazdaságban nem várható fejlődés  A helyi ellátást segítené a regionális beszerző kapcsolatok kialakítása a „magyar” láncok esetében  A jelenlegi élelmiszer kisbolt hálózat regionális szervezettségének megteremtése, jobb logisztikai háttér kialakítása  Cél: egy valódi magyar „lánc”?

Konklúziók 2.  A kkv-knak képessé kell válniuk különböző szintű együttműködések kialakítására. Egységes piaci fellépésre van szükségük.  Nem feltétlen természetes szövetséges a mezőgazdasági kistermelő és az élelmiszeripari kkv. A kistermelők ha nem szerveződnek nem képezhetik egy regionális élelmiszergazdaság bázisát.  Gyors reagáló-képességre, ehhez a menedzsment vállalatvezetési ismereteinek erősítésére van szükség.  Fontos a szakképzés rendszerének újragondolása.  Célként kell kitűzni a versenyképességet? Nem elég életképesnek lenni?

Köszönöm figyelmüket!