38. lecke Növényi szövetek

Sejttől a szövetig:  Az egysejtű élőlény összes életműködését az egyetlen sejtje végzi.  A többsejtűek is egy sejtből a megtermékenyí- tett petesejtből alakulnak ki (ha ivarosan szapo- rodnak). Az egyedfejlődés során az egyes sejtek műkö- dése beszűkül, végül csak bizonyos részfeladatokat tudnak ellátni.

Szövet fogalma: Hasonló alakú, felépítésű és működésű sejtek együttese Növényi szövetek fajtái:  Osztódószövet  Állandósult szövetek:  Bőrszövet  Szállítószövet  Alapszövet

Osztódószövet  Működése:  Sejtjeinek osztódásával biztosítja a növény állandó növekedését (növény növekvő lény) a sejtosztódással létrejött egyik utódsejt megőrzi a sejtosztódással létrejött egyik utódsejt megőrzi osztódó képességét (újra osztódik), osztódó képességét (újra osztódik), a másik sejt állandósult szöveti sejtté alakul a másik sejt állandósult szöveti sejtté alakul Sejtjeinek jellemzői:  Kis méretűek  Vékony a sejtfaluk  Sejtplazmában gazdagok  Nagy a sejtmagjuk  Szorosan kapcsolódnak egymáshoz  Differenciálatlanok, bármilyen növényi sejt kialakulhat belőlük

 Fajtái:  Hajtáscsúcsi és gyökércsúcsi osztódószövet Szerepe: a szár és a gyökér hosszirányú növekedésének a biztosítása növekedésének a biztosítása  Köztes osztódószövet Pl. a szalmaszár szárcsomóiban (bütykeiben) Szerepe: a szártagok megnyúlásának, vagyis a köztes növekedésnek a biztosítása vagyis a köztes növekedésnek a biztosítása  Kambium Elhelyezkedése: a szállítószövet elemei között, a növényi szervek oldalával párhuzamosan a növényi szervek oldalával párhuzamosan Szerepe: a növényi szervek pl. szár vastagodásának (szélességbeli növekedésének) biztosítása (szélességbeli növekedésének) biztosítása

Állandósult szövetek

Bőrszövet Beborítja a növény testét, ált. egy sejtrétegű. Beborítja a növény testét, ált. egy sejtrétegű.  Működése:  Védelem  A környezettől való elhatárolás  A környezettel való kapcsolattartás A párologtatás, a gázcsere és a tápanyag felvétel biztosítása révén

 Fajtái:  Hajtás bőrszövete  Sejtjeire jellemző:  Szorosan egymáshoz kapcsolódnak  A külvilág felé néző sejtfaluk megvastagodott, kutikulás sejtfal (= kutinos cellulóz sejtfal) Gyakran a felszínére viaszréteg rakódik, Gyakran a felszínére viaszréteg rakódik, ez a vízzel szembeni átjárhatóságot csökkenti ez a vízzel szembeni átjárhatóságot csökkenti  Áttetszők, nincs zöld színtestük, kivétel a gázcserenyílás zárósejtjei kivétel a gázcserenyílás zárósejtjei

 Képződményei:  Gázcserenyílások felépítésük: felépítésük: két zárósejt, közöttük légrés két zárósejt, közöttük légrés a zárósejt a kétszikűeknél bab alakú, a zárósejt a kétszikűeknél bab alakú, a légrést határoló sejtfal részük erősen a légrést határoló sejtfal részük erősen vastagodott vastagodott szerepük: szerepük: a párologtatás és a gázcsere szabályozása a párologtatás és a gázcsere szabályozása működésük: működésük: a zárósejtek kifeszítettségétől (turgorállapotától) a zárósejtek kifeszítettségétől (turgorállapotától) függően nyílik vagy záródik a légrés függően nyílik vagy záródik a légrés

 Növényi szőrök: fedőszőrök: hideg elleni védelem pl. kökörcsinek pl. kökörcsinek párologtatás csökkentése párologtatás csökkentése pl. ezüstfa pl. ezüstfa csalánszőr: növényevő állat elleni védelem, az állat bőrébe szúródva az állat bőrébe szúródva a hangyasav tartalma égető fájdalmat a hangyasav tartalma égető fájdalmat okoz okoz pl. nagy csalán pl. nagy csalán

mirígyszőr: jellegzetes illatú anyagot termel és így a növényevő állat nem fogyasztja növényevő állat nem fogyasztja pl. paradicsom pl. paradicsom repítőszőr: magok, termések elterjesztése a szerepe pl. gyapot mag (vatta, pamutfonál ) pl. gyapot mag (vatta, pamutfonál ) bakszakáll termése bakszakáll termése

 Gyökér bőrszövete: jellemzői: jellemzői:  Sejtjeinek nincs kutikulája  Nincsenek gázcserenyílásai  Jellegzetes képződményei a gyökérszőrök: csak a zárvatermőknél alakultak ki csak a zárvatermőknél alakultak ki bőrszöveti sejtek nyúlványai bőrszöveti sejtek nyúlványai sokszorosára növelik a gyökér felszívó felületét sokszorosára növelik a gyökér felszívó felületét szerepük: víz és az ásványi sók (ionok) felszívása szerepük: víz és az ásványi sók (ionok) felszívása

Szállítószövet  Működése: anyagszállítás  Alapvető részei:  Farész (xilém): víz és a szervetlen ionok szállítása, felfelé, a gyökértől a levelek felé felfelé, a gyökértől a levelek felé  Háncsrész (floém): a levelekben elkészült szerves anyagoknak anyagoknak a felhasználási és a raktározási a felhasználási és a raktározási helyekre juttatása helyekre juttatása

 Felépítése: a szállítás irányába megnyúlt szállítószöveti elemek szállítószöveti elemek Farész elemei: Farész elemei:  Vízszállító sejtek (fasejtek, tracheidák): minden hajtásos növénynél minden hajtásos növénynél  Élettelen sejtek, sejtplazmájuk felszívódott  Orsó alakúak, kihegyesedő végűek  Sejtfaluk megvastagodott és elfásodott (faanyag rakódott a sejtfalba)

 Vízszállító csövek (facsövek, tracheák): csak a zárvatermőkben csak a zárvatermőkben  Kialakulásuk: az egymás feletti fasejtek harántsejtfalai felszívódtak, az egymás feletti fasejtek harántsejtfalai felszívódtak, a hosszanti sejtfalak összeolvadtak a hosszanti sejtfalak összeolvadtak és megvastagodtak gyorsabb anyagszállítás! gyorsabb anyagszállítás! Az elfásodott falú szállítóelemek a növényi test tartásában is fontosak!!!

 Háncsrész elemei: élő elemek, faluk nem fásodott el (cellulóz sejtfal) élő elemek, faluk nem fásodott el (cellulóz sejtfal)  Rostasejtek: harasztokban és nyitvatermőkben vannak  Rostacsövek: zárvatermőkben kialakulásuk: az egymás felett levő rostasejtek harántsejtfalai csak részlegesen szívódtak fel, kialakulásuk: az egymás felett levő rostasejtek harántsejtfalai csak részlegesen szívódtak fel, az átlyuggatott harántfalak a rostalemezek, az átlyuggatott harántfalak a rostalemezek, ezeken keresztül történik az anyagszállítás ezeken keresztül történik az anyagszállítás  Kísérősejtek: rostacsövekhez kapcsolódó, élő alapszöveti sejtek élő alapszöveti sejtek szerepük: az oldatok áramlását szabályozzák szerepük: az oldatok áramlását szabályozzák a háncsrészben a háncsrészben

A szállítóelemek elrendeződése :  Nyalábos: edénynyalábot (szállítónyalábot) alkot  fajtái:  Egyszerű nyaláb: fiatal gyökérben csak fa, vagy csak háncs elemek csak fa, vagy csak háncs elemek alkotják alkotják  Összetett nyaláb: közös nyalábhüvelyben fa- és háncselemek alkotják fa- és háncselemek alkotják fajtái: fajtái: zárt nyaláb: farésze és háncsrésze van, kambiuma nincs kambiuma nincs pl. egyszikű növények lágy szárában pl. egyszikű növények lágy szárában nyílt nyaláb: farésze és a háncsrésze között kambium van között kambium van pl. kétszikű növények lágy szárában pl. kétszikű növények lágy szárában

 Körkörös (gyűrűs): fagyűrűket (évgyűrűket) és háncsgyűrűket al- fagyűrűket (évgyűrűket) és háncsgyűrűket al- kotnak a szállítóelemek kotnak a szállítóelemek (fásszárban) (fásszárban)

áAlapszövet Sokféle típusa van Fajtái:  Valódi alapszövet: a gyökérben és a szárban is, a gyökérben és a szárban is, a bőrszövet és a szállítószövet közötti teret tölti ki a bőrszövet és a szállítószövet közötti teret tölti ki  Táplálékkészítő alapszövet (fotoszintetizáló alapszövet): a lomblevelek és a zöld szárak alapszövete, a sejtjei zöldszíntestet tartalmaznak, fő feladatuk a fotoszintézis a lomblevelek és a zöld szárak alapszövete, a sejtjei zöldszíntestet tartalmaznak, fő feladatuk a fotoszintézis  Raktározó alapszövet: fénytől elzárt növényi részekben (gumó, gyöktörzs, mag) fordul elő fénytől elzárt növényi részekben (gumó, gyöktörzs, mag) fordul elő tápanyagot raktároznak a sejtjei tápanyagot raktároznak a sejtjei

 Víztartó alapszövet: szárazságtűrő növények szárában vagy levelében fordul elő szárazságtűrő növények szárában vagy levelében fordul elő sejtjeinek nagy központi sejtürege tárolja a vizet sejtjeinek nagy központi sejtürege tárolja a vizet  Kiválasztó alapszövet: felesleges vagy káros anyagcsere termékeket tárol felesleges vagy káros anyagcsere termékeket tárol  a sejtjei sejtplazmájában, zárványok formájában  a sejtjei sejtnedvében  a sejtek közötti gyantajáratokban ill. tejcsövekben  Szilárdító alapszövet: feladata: a hajtás szilárdítása, tarása feladata: a hajtás szilárdítása, tarása sejtjeinek a fala részlegesen vastagodott pl. sarkosan, sejtjeinek a fala részlegesen vastagodott pl. sarkosan, vagy teljesen, ezek elhalt sejtek, hosszú vagy teljesen, ezek elhalt sejtek, hosszú szilárdító rostok (len, kender szárában) szilárdító rostok (len, kender szárában) (kollenchima- szkleriechima) (kollenchima- szkleriechima)

Vizsgálat: kristályzárvány vizsgálata vörös- hagymán A vöröshagyma hártyás allevelének darabját tágylemezre tesszük, vízzel lecseppentjük, lefedjük. Mikroszkóp alatt vizsgáljuk. A zárványok szilárd anyagok, anyagcsere termékek, a melyekre átmenetileg, vagy végleg nincs szüksége a melyekre átmenetileg, vagy végleg nincs szüksége a sejtnek. a sejtnek. A hagyma sejtjeiben Ca- oxalát zárványok figyelhetők meg.