Az előadásban szereplő madárfajok rendszertani besorolása Gerincesek törzse (Vertebrata) Madarak osztálya (Aves) Sólyomalakúak rendje (Falconiformes)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Sasok.
Advertisements

Az év madara és fája.
Vizeinkben élő gerincesek
Ízeltlábúak törzse.
GÓLYÁK.
Hortobágyi Nemzeti Park
Tóth Enikő természetvédelmi mérnök szakos hallgató 7. féléves szakmai gyakorlat.
Hortobágyi Nemzeti Park
Évente csak egyszer, májusban költ, de ha a fészekalj elpusztul, újból költ. Az építés általában 4-6 napot vesz igénybe. A fészekanyagot mindkét madár.
Városlakó állatok.
Kis Balaton állatai.
Madarak Debreczeni Sándor
A mosómedve.
Élet a víz körül.
A sarkvidéki fagyos területek élővilága
Körös-Maros Nemzeti Park
Az év denevére: ALPESI DENEVÉR (Hypsugo savii).
Macskaféle ragadozók.
Barna varangy Szárazföldön él peterakás vizhez kötött rovarevő
Madarak a térségben.
MAGYARORSZÁG LEPKEFAJTÁI
A Tisza környékén élő madarak
Készítette: Vomberg Fanni Virág
Papagájok Az ismertebb fajok….
Hoacin (Opisthocomus hoazin) Készítette:Lénárt Kristóf.
Kockás piton Kockás piton Készítette: Dani Renáta.
A rókák és egyben a kutyafélék családjának legkisebb termetű faja.
Macskaféle ragadozók Saját Név.
K ÉSZÍTETTE : S ZOBI C SONGOR F ELKÉSZÍTŐ TANÁR : D OROGI L ILLA I SKOLA : P IPACSVIRÁG M AGYAR - A NGOL K ÉT T ANÍTÁSI N YELVŰ Á LTALÁNOS I SKOLA I SKOLA.
Madarak Illés Anna Eszter 7.B Felkészítő tanár: Salamon Róza
Madarak Rigó Marcell 7.B Felkészítő tanár: Salamon Róza Dr.Török Béla Általános Iskola 1142 Budapest, Rákospatak u.101.
Készítette: Rácz Imre Vince
Rovarok a fákon és a fában
Madarak a lombok között
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Madarak osztálya Készítette: MBI®.
A kunhalmok állatvilága
2013. ÉV KÉTÉLTŰJE: A BARNA ÁSÓBÉKA.
A Mátra állatvilága.
Természetvédelmi értéke: Ft
Pöttyös hátú Harkály Dendrocopos Leucotos
Aggteleki Nemzeti Park
Duna-Dráva Nemzeti Park
A házityúk.
Havasi gyopár, zerge, szirti sas
Füsti fecske.
Hortobágyi Nemzeti Park
Házi tyúk éve háziasították!.
Madarak a mezőn fácán egerészölyv.
Állandóan fagyos éghajlat Jegesmedve, borjúfóka, pingvinek
Rejtőzködő „lakótársak”
Vörös László 7.a Kolibri.
Hideg mérsékelt öv - állatok
A füves puszták élővilága
B ă rbos Lőrinc, Fülöp Tihamér, Hegyeli Zsolt Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület VI. Madárvédelmi konferencia, , Budapest.
O: Madarak – ALO: Szárnnyal evezők, Pingvinek
Hazai halaink KÉSZÍTETTE: Laukó Emese 3.c.
Baromfiudvar lakói.
Készítette: Tremmel Máté
Rétek állatvilága 1..
Csodálatos madárvilág
Aggteleki Nemzeti Park
Készítette: Blága Bence és Jenei Gréta 5.osztály
Készítette: SZALKAI ATTILA 3.C.
Tövisszúró gébics.
Erdei pele.
Mézkalauz madár Előfordulásuk: Közülük kettő az indo-maláj területen, a többi Afrika trópusi területein honos.Afrikatrópusi Megjelenésük: A legtöbb faj.
SÁRGARIGÓ.
„Bakonyszentlászlói iskola fejlesztése”
Az év növényei, állatai – 2019
Előadás másolata:

Az előadásban szereplő madárfajok rendszertani besorolása Gerincesek törzse (Vertebrata) Madarak osztálya (Aves) Sólyomalakúak rendje (Falconiformes) Vágómadárfélék családja (Accipitridae)Sólyomfélék családja (Falconidae) Egerészölyv (Buteo buteo) Darázsölyv (Pernis apivorus) Gatyás ölyv (Buteo lagopus) Pusztai ölyv (Buteo rufinus) Barna rétihéja (Circus aeroginosus) Barna kánya (Milvus migrans) Fakó rétihéja (Circus macrourus) Kékes rétihéja (Circus cyaneus) Hamvas rétihéja (Circus pygargus) Héja (Accipiter gentilis) Karvaly (Accipiter nisus) Kis héja (Accipiter brevipes) Vörös vércse (Falco tinnunculus) Fehérkarmú vércse (Falco naumanni) Kék vércse (Falco vespertinus) Kabasólyom (Falco subbuteo)

Egerészölyv (Buteo buteo) Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

Hossza: cm Szárnyfesztáv: cm Középméretű, széles szárnyú, zömök ragadozó. Tollazata a sötétbarnától a fehérig rendkívül változatos. A piszkosfehér farok szürkével sűrűn keresztsávozott. A mell alsó részén egy világos sáv húzódik keresztben, Ami elválasztja a mell sötétebb felső részét a hastól.

Fészkelő terület Egész évben állandó (a költési időt is beleértve) Telelőterület

Erdőkben ligetekben, erdősávokban fészkel. Fészekalj: 2-3 tojás

Költési idő: nap.

Táplálkozása: rágcsálók (egerek, pockok), gyíkok, kígyók, madárfiókák, rovarok. Gyakran kerítésoszlopról, kútgémről türelmesen lesi zsákmányát.

Gyakran órákon keresztül kering a levegőben, közben gyakran hallatja nyávogó hangját.

Darázsölyv (Pernis apivorus) Szürke fej Meglehetősen hosszú farok Vékony nyak, Fejét röptében előrenyújtja. Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

Fehér alsó és felső farkfedők. Gatyás ölyv (Buteo lagopus) Ujjakig tollas csüd. Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

Pusztai ölyv (Buteo rufinus) Nagyon nehezen különböztethető meg az egerészölyvtől. Az öreg madarak feje világos. A farok sávozás nélküli. Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

Barna rétihéja (Circus aeroginosus) Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

Hossza: cm Szárnyfesztáv: cm Közepes méretű, karcsú ragadozó madár.

A tojó barna, feje és tarkója krémszínű. A hím színezete barna, A farktollak és a szárny egy része szürke.

Fészkelő terület Egész évben állandó (a költési időt is beleértve) Telelőterület

Nászrepülésük igen látványos, akrobatikus műrepülés.

Élőhelye: nádasok, lapályok, vízközeli rétek. Nádasokban fészkel. Fészekalj: 4-5 tojás Költési idő: nap.

Táplálkozása: békák, apró emlősök, vízimadarak, rovarok. Hírhedt fészekrablók.

Jellegzetes, alacsonyan imbolygó repüléssel pásztázza vadászterületét.

Barna kánya (Milvus migrans) Enyhén villás farok. Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

Fakó rétihéja (Circus macrourus) A hím fakószürke színe alapján könnyen elkülöníthető. Vékony fehér farkcsík figyelhető meg. A tojónak nem krémszínű a feje. Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

Kékes rétihéja (Circus cyaneus) Inkább a fakó rétihéjával téveszthető össze. A hím palaszürke, mindkét nemen széles fehér farkcsík figyelhető meg. Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

Hamvas rétihéja (Circus pygargus) A legkisebb és legkarcsúbb rétihéja. A hím szürke, a szárnyán felül egy, alul két szárnycsík van. A tojó inkább a kékes rétihéja tojóra hasonlít. Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

Héja (Accipiter gentilis) Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

Hossza: ♂: cm ♀: cm Szárnyfesztáv: ♂: cm ♀: cm Közepes méretű, erős ragadozó. A hím és a tojó között jelentős méretbeli különbség figyelhető meg. Szárnya lekerekített. Begye és hasa szürkén harántcsíkolt. Farka hosszú. Feje sötét, keskeny, fehér szemöldöksávval.

A fiatal madár hasoldalán hosszanti cseppfoltozás látható.

Egész évben előfordul ( beleértve a költési időt is) Telelőterület

Erdőkben, erdősávokban, erdőfoltokban fészkel.

Fészekalj: 3-4 tojás Költési idő: 40 nap

Táplálkozása: jellegzetesen lesből támadó ragadozó.

Zsákmányállatai: madarak, emlősök, egészen fácán és nyúl méretig.

Milyen korú madár látható a képen?

Karvaly (Accipiter nisus) - lásd a továbbiakban

Karvaly (Accipiter nisus) Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

Hossza: ♂: cm ♀: cm Kisméretű ragadozó. A tojó begye és hasa Szürkén keresztsávozott. A hím begye és hasa rozsdabarna sávozású.

A karvaly tojó összetéveszthető a hím héjával, de a karvaly szaporább szárnycsapásokkal repül. héja karvaly

Szárnyfesztáv ♂: cm ♀: cm

Szárnya rövid, lekerekített, farka hosszú Melyik madár milyen nemű?

Fészkelőterület Egész évben előfordul ( a költési időt is beleértve) Telelőterület

Fészekalj: 4-5 tojás Költési idő: 35 nap

Táplálkozása: szinte kizárólag madarakkal táplálkozik. A kistestű hím feketerigó méretig, a nagyobb tojó gerle méretig zsákmányol. Hím karvaly erdei pinty zsákmánnyal.

A karvaly mestere a lesből történő vadászatnak. Alacsonyan siklik a bokrok között és hirtelen Felemelkedve vág kiszemelt zsákmányára.

Karvaly tojó balkáni gerle zsákmánnyal.

Héja (Accipiter gentilis) -lásd az előbbiekben

Kis héja (Accipiter brevipes) Keskenyebb és hegyesebb szárny. A hím pofája szürke, a karvaly hímjéé rozsdaszínű. A fehér szárnybelső elüt a fekete szárnycsúcstól. Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

Vörös vércse (Falco tinnunculus) Sólyomfélék családja (Falconidae)

Hossza: cm Közepes méretű sólyomféle. A tojó hátoldala és farka rozsdabarna, sötét keresztsávokkal. Farka végén sötét keresztszalag látható. A hím feje és farka szürke, fehér szegélyű, fekete végszalaggal. Barkójuk fekete.

Szárnyfesztáv: cm Szárnya és farka hosszú.

Fészkelő terület Egész évben előfordul (a költési időszakot is beleértve)

Fákon költ, leggyakrabban varjúfélék (vetési varjú, dolmányos varjú, szarka) elhagyott fészkét foglalja el. Fészekalj: 4-6 tojás Költési idő: nap

Szívesen megtelepszik mesterséges költőládákban.

Egyre gyakrabban fészkel városokban, épületek tetején.

Táplálkozása: szántókon és legelőkön vadászik. Leggyakrabban talajról zsákmányol. Rovarok, kisrágcsálók, békák, gyíkok, madarak alkotják táplálékát.

Jellegzetes vadászmódszere a szitálás, amikor a széllel szembefordulva, gyors szárnycsapásokkal egy helyben lebeg. Az áttelelő példányok verebészéssel is próbálkoznak.

Fehérkarmú vércse (Falco naumanni) Sólyomfélék családja (Falconidae) A hím hátán nincsenek fekete pettyek. A tojó tollazata alapján gyakran elkülöníthetetlen.

Kék vércse (Falco vespertinus) Sólyomfélék családja (Falconidae) Méretei és alakja hasonlít a vörös vércsére, de színezete alapján könnyen megkülönböztethető. A hím palaszürke, a tojó alsóteste világos vörhenyes sárga, háta palaszürke, a feje sárgásfehér. hím tojó

Kabasólyom (Falco subbuteo) Sólyomfélék családja (Falconidae) Szintén csak méretben hasonlít a vörös vércsére, de a fekete fej és barkó valamint a vörös „gatya” egyértelműen elkülöníti.

Évtizedek óta ismert természetvédelmi probléma a középfeszültségű (nálunk többnyire 20 kV-os) szabadvezetékek okozta madárpusztulás. Ha egy oszlopra ülő madár két vezetéket, vagy egy vezetéket és egy földelt oszlopelemet - mint amilyen a kereszttartó kar - egyidejűleg megérint, a testén halad keresztül az elektromos áram, és azonnal elpusztul vagy végzetes sérüléseket szenved.

A Magyarországon ily módon veszélyeztetett madárfajok száma jelentős, a rendszeres áldozatok között fokozottan védett, veszélyeztetett ritkaságaink is előfordulnak, mint a parlagi sas, a kerecsensólyom vagy a kék vércse. Nagy veszteségeket okoz az áramütés fehér gólya állományunkban is.

Természetesen az elmúlt évtizedekben történtek jelentős erőfeszítések a veszteségek mértékének csökkentésére. Magyarországon mára több mint középfeszültségű oszlop szigetelése történt meg az áramszolgáltató vállalatok segítségével, az MME által az 1980-as évek végén kifejlesztett „szigetelő papucsok” alkalmazásának köszönhetően.