Hidromorfológiai elváltozások kezelése a VKI tervezése során Módszertan és adatbázis Dávid Szilvia VKKI Vízgyűjtő-tervezési Osztály XXVII. Országos Vándorgyűlés Baja, július 1-3.

A víztestek kijelölése  A víztest vízfolyások vagy állóvizek olyan kijelölt szakasza, amely egésze egy típusba tartozik és jól lehatárolható egység.  A típus a Víz Keretirányelv egy alapfogalma, amely kialakítása a vízgyűjtő-méret kategóriák, tengerszint feletti magassági kategóriák, geológia és mederanyag szerint 22 vízfolyás típust hozott létre a magyarországi vízfolyások csoportosítására. A 22 típus kiegészül a 3 Duna Védelmi Bizottság által létrehozott Duna típussal.  Állóvizek esetében 19 típus került kialakításra a tengerszint feletti magasság, geokémiai jelleg, vízmélység, tófelület, időszakosság és benőttség tulajdonságok eltérő csoportosításaival.  A 2005-ös jelentés óta a vízfolyás típusok nem változtak, az állóvizek esetében ben is változások történtek. A mesterséges víztestek ezen csoportosításoknak nem képezik részét, de az állapotértékelés előrevetítette ennek szükségességét. Valószínűleg a következő tervezési ciklusban erre sor fog kerülni, és a természetes víztípusok mesterséges típusokkal ki fognak egészülni.  Jelenleg 869 vízfolyás víztest és 213 állóvíz víztest került kijelölésre.  A víztestek kijelölésekor 3 kategóriát kellett használni mind a vízfolyások, mind az állóvizek esetében: természetes víztest, jellegében jelentősen megváltoztatott víztest (erősen módosított víztest), illetve mesterséges víztest. A kategóriák véglegesítése 2009-ben zajlott.

Víztest kategóriák megoszlása

Erősen módosított víztestek kijelölése -1  Az erősen módosított vízfolyások kijelölése hosszú és nehéz feladat volt az Unió minden tagországában.  Olyan vízfolyások és állóvizek kerülhettek kijelölésre, amelyek jellege jelentősen megváltozott valamilyen emberi tevékenységnek köszönhetően. Ilyenek például a medertározókat tartalmazó vízfolyás(szakasz)ok, a vízrendezési céllal átalakított medrek (árvíz-, belvízvédelem miatt), A hajózási célból megváltoztatott vizek (többnyire nagy tengeri kikötőkre érthető ez), A tágabb környezetre befolyással bíró, illetve ezzel egyenértékű célok megvalósítását szolgáló vízrendezések.  Minden esetben a kijelölés alapja hidromorfológiai elváltozás kellett legyen.

 Magyarország a vízfolyások esetében a következő hidromorfológiai befolyásoló erők miatt tette erősen módosítottá víztesteit: völgyzárógátas tározó, jelentősebb duzzasztás, árvízvédelmi töltések síkvidéken és dombvidéki nagy vízfolyásokon, árvízvédelmi töltések dombvidéki kis és közepes vízfolyásokon, árvízvédelmi töltések miatt elzárt mellékágak, holtágak, mélyárterek jelenléte, nagy folyók szabályozottsága, belvízcsatorna, kettős működésű csatorna, öntözőcsatorna, vízmegosztás, jelentős vízbevezetések.  A kijelöléshez felhasznált adatokat a vízügyi igazgatóságok szolgáltatták több lépésben. Az adatok alapján a BMGE az ÖKO Zrt. alvállalkozójaként vizsgálta meg a 869 vízfolyás víztestet, és jelölte ki a 331 erősen módosított vízfolyás víztestet. Az állóvizek esetében a 213 állóvízből 9 lett erősen módosított. Az állóvizek erősen módosítottságát a medrük jelentős mértékű módosítása okozza. A kijelölés véglegesítését a KÖVIZIG-gel együtt a vállalkozó végezte. Erősen módosított víztestek kijelölése -2

Erősen módosított víztestek elhelyezkedése

A hidromorfológiai állapot megállapításának módszertana-1  A víztestek hidromorfológiai állapota nagyban befolyásolja a biológiát. A végleges ökológiai minősítésben valószínűleg az Unió ezért is nem veszi figyelembe a hidromorfológiát, legfeljebb a kiváló állapotot ronthatja le jóra a nem kiváló állapotú hidromorfológia.  A hidromorfológiai állapot megállapításához módszertan készült, amellyel az értékelés automatizálható – megfelelő adatok megadásával. A BMGE – KÖVIZIG – biológus szakértők által készített módszertan alapján egy előzetes értékelés készült, amely a következő paramétereket vette figyelembe (eltérő súlyokkal):

Nagy folyókon még figyelembe vett paraméterek:  hullámtér állapota  nyílt ártér vagy a hullámtér szélessége  szabályozottság  feliszapolódottság Kis és közepes vízfolyásokon még figyelembe vett paraméterek:  nyílt ártér vagy a hullámtér/puffersáv szélessége  hullámtér állapota  növényzónák megléte  fák árnyékoló hatásának megléte  vízfelület fedettsége/benőttsége  középvízi és a kisvízi meder méretei  feliszapolódás mértéke  középvízi és a kisvízi meder meanderezése  hosszirányú változékonyság ill. szabályozottság Minden vízfolyáson:  Hosszirányú átjárhatóság  Duzzasztott szakaszok (vízmélység és sebesség)  Vízjárás  Keresztirányú átjárhatóság  Felszín alatti vizekkel való kapcsolat A hidromorfológiai állapot megállapításának módszertana-2

 A fenti elemek súlyozásával és értékelésével, illetve az „egy rossz mind rossz elv” alkalmazásával a víztestek hidromorfológiája értékelésre került. Az így kialakult eredményt a KÖVIZIG-ek javították, mert a terepi ismeretek felülírtak számos eredményt. A későbbiekben a módszertan finomítását, és adattal való feltöltöttségének javítását még meg kell tenni. A végső értékelés szerint a víztestek hidromorfológiai állapota a következők szerint alakul: A hidromorfológiai állapot megállapításának módszertana-3

 A KÖVIZIG által a következő befolyásoló erők rontják a víztestek hidromorfológiai állapotát (ez az értékelés nem veszi figyelembe a biológiai zonáció hiányát): A hidromorfológiai állapot megállapításának módszertana-4

A vízügyi adatbázis-szerkezet hiányosságai  Amíg az egykori OVF a létéért küzdött, és végül kialakult a VKKI intézménye, a vízügyi adatok gyűjtése és rendszerezése folyamatosan zajlott. Ez a folyamat csak kevés emberi és anyagi erőforrásra támaszkodhatott, pedig ez az időszak jelentette a Víz Keretirányelv (VKI) megvalósítását alátámasztó adatok gyűjtési periódusát is.  Az adatgyűjtést megkönnyítő, az adatbevitelnél a hibás adatbeírást kizáró felületek hiánya tetemes időt és energiát igényelt az előkészítés folyamán, és sok elkerülhetetlen hibalehetőséget hordozott magában. A keletkező adatigények például sokszor fedésben voltak egymással, mégsem lehetett elkerülni a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (KÖVIZIG) többszöri bevonását.  A kialakult adatbázisok jelenleg sincsenek ágazati szinten megszűrve, rendezve, és továbbra is hiányzik az egységes adatbeviteli felület!

Adatlapok feldolgozásának nehézségei - 1  A VKI ez évben lezárásra kerülő első terve tartalmazni fogja a megelőző adatgyűjtések eredményeit, legfőképp az utolsó, KÖVIZIG-ek által kitöltött vízfolyás és állóvíz víztest szintű adatlapok adatait és az ezekből készült statisztikákat.  Az ’adatlapok’ Word for Windows formátumban készültek el minden víztestre, amelyek a későbbi feldolgozást és statisztikai elemzéseket erősen megnehezítették.  Az adatok adatlapokból való kinyerése adatbázis-szerkezetbe egy közvetítő cég segítségével történt meg.  Az adatok konvertálása már a VKKI által készített adatszerkezetbe történt, a VKKI Vízgyűjtő-tervezési Osztályának folyamatos ellenőrzésével és az adatok egységesítésével.

VKKI által készített adatbázis-szerkezet Emberi hatások ÁllóvizekVízfolyások

 A es adatgyűjtés eredményeképp adatok keletkeztek az adatlapok egyes pontjai szerint. Az adatok nagy körültekintéssel készültek el a KÖVIZIG- ek részéről.  A nagy mennyiségű adat korábbi adatszolgáltatásokkal való összevetése és egységesítése a jövő feladata.  Példaként a következő két térképen a KÖVIZIG-ek által szolgáltatott adatok két kiragadott csoportjának megjelenítése látható. Az ábrán jól látható a szolgáltatott adatok mennyisége (egy pont háttéradata tartalmazza a helyes koordináták megadását és a jellemzőik adatait). Az ábrán az is jól látszik, hogy az adatszolgáltatások KÖVIZIG-enként eltérő minőségűek. Adatlapok feldolgozásának nehézségei - 2

Szolgáltatott adatok-1

Szolgáltatott adatok-2

Köszönöm a figyelmüket!