Mesterséges és természetes világítás 7. témakör

A fényképezésben azok a fényforrások a jelentősek, amelyek az elektromágneses spektrum nm (látható fény) közötti tartományban sugároznak. A fotográfiában különbséget teszünk: - napfény (természetes fény) - műfény (mesterséges fény) között.

Színhőmérséklet: Általában a fényképezésben a fényforrások által kibocsátott fény színét a (színhőmérsékletét) K-ben (kelvin) adjuk meg. A Nap (mint ideális termikus fényforrás) felületének hőmérséklete 5750 K, azaz a Nap színhőmérséklete 5750 K. Amíg azonban a Nap fénye eljut hozzánk, át kell hatolnia atmoszféránkon. A napfény színhőmérséklete 2500 K – K között változhat, aszerint, hogy milyen napszakban fényképezünk vagy derült, esetleg felhős égnél exponálunk.

Kék elszíneződés várható 5500 K-nél magasabb színhőmérséklet esetén: – tengerparton, magas hegyek között a kék ég sugárzása kb K. - erősen borult égbolt, szürke összefüggő felhőzet, kb.8000 K. Narancssárga, vöröses elszíneződés várható 5500 K-nél alacsonyabb színhőmérséklet esetén: - hajnalban, alkonyatkor, bágyadt téli napsütésben kb K. - izzólámpák fényénél 2800 – 3200 K

Mesterséges világítás (műfény) Műteremben vagy napfény hiányában mesterséges fényforrással világítunk. Ezzel a világítással (általában) a természetes napfénnyel való világítást próbáljuk utánozni. Izzólámpa: A fényképezés szempontjából egyre kisebb a jelentősége (nagy energia-felvétel, melegedés, nagy súly). A speciális fotóizzók színhőmérséklete 3200 K, a háztartásban használtak színhőmérséklete kisebb.

Villanó (vaku): A fényképezés legkorszerűbb fényforrása. Sugárzása 5500 K színhőmérsékletű fénynek felel meg. Azaz fotográfiai szempontból nem műfénynek, hanem napfénynek felel meg. Automata (komputeres) vaku: Automata üzemmódban a vakun lévő fotócella érzékeli a témáról visszaverődő fényt. Ennek megfelelően szabályozza a fénykibocsátást. Ilyenkor nem a rekesznyílást kell a vaku fényéhez szabályozni, az előre beállított rekesznyíláshoz (munkablendéhez) bizonyos határok között automatikusan igazodik a fénykibocsátás.

Felvételkészítésnél a fény színhőmérsékletének módosítására színhőmérséklet módosító szűrőket alkalmaznak. Műtermi vaku: A műtermi vakuberendezések beállítófénnyel, fényszabályzó fotócella nélküli, hálózati árammal működő készülékek, amelyekkel a téma jellegének megfelelő világítást választhatunk (kontrasztos, lágy, irányított, stb.). A beállítófény célja, hogy a fotográfus pontosan szabályozhassa a fények irányát és intenzitását.

A digitális fényképezőgépek többségénél lehetőség van a "fehéregyensúly” beállítására, ez megtehető kézi beállítással, vagy a fehér szín egy általunk fehérnek ítélt tárgyhoz igazításával. (ha beállítunk egy tárgyat fehérnek, a gép ahhoz fogja igazítani a többi színt). WB – white balance

Gyakorlati rész: Fényképek készítése különböző színhőmérsékletű fényforrásoknál, azonos beállítást használva: pl. napfényre állítva mindegyik képnél természetes fényben műfényben: - halogén izzónál Ha a fényforrás nem változtatható, a fényképezőgép beállításait változtatva kipróbálható a fényképek minőségének változásai

Fényképek készítése azonos helyszínen, ugyanolyan fényviszonyok között, de különböző beállítást használva: pl. ugyanaz a kép, de változtatom a fényképezőgépen a beállításokat: »természetes fényben - auto beállítás » műfényben: - halogén izzónál - wolfram izzó - felhős égbolt

portrékészítés ellenfényben, szemből fényképezzük a személyt, a fényforrás hátulról világítja meg, ezért az arc sötét marad – kivédése: ellenfénykorrekcióval az elkészült képek korrigálása Picture Manager programmal: színenkénti korrekció, középtónusok állítása, elrontott ellenfényes portré utólagos korrekciója: kontraszt és világosság változtatása

ellenfényben Játék a színekkel (beállításokkal)