Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
47. kísérlet A reakciósebesség vizsgálata
Advertisements

Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
 oxigéntartalmú szerves vegyületek egyik csoportját alkotják  molekulájukban egy vagy több karboxilcsoportot tartalmaznak  egy karbonilcsoportból és.
Oldatok témakör.
Kristályrácstípusok MBI®.
AZ ANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA
SZILÁRD ANYAGOK OLDATOK
A VII. főcsoport elemei és vegyületei
Homogén rendszerek- ELEGYEK- OLDATOK
14.Aceton, víz és benzin azonosítása
Szervetlen kémia Nitrogéncsoport
HIDROGÉN-KLORID.
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
A KLÓR klorosz = zöld A KLÓR klorosz = zöld KÉMIAI JEL: Cl2
A halmazállapot változása
Kémiai BSc Halmazok és oldatok
Többkomponensű rendszerek Vizes oldatok
Sav-bázis egyensúlyok
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
A HIDROGÉN.
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
13.Óra AZ OLDATOK TÖMÉNYSÉGE
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A KÉMIAI EGYENSÚLY A REAKCIÓK MEGFORDÍTHATÓK. Tehát nem játszódnak le végig, egyensúly alakul ki a REAKTÁNSOK és a TERMÉKEK között. Egyensúlyban a termékekhez.
Kémiai reakciók katalízis
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Asszociációs (micellás) kolloidok (vizes rendszerek)
Asszociációs (micellás) kolloidok (vizes rendszerek)
Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban
A lipidek.
A víz.
A fémrács.
49. kísérlet Az ecetsav reakciói
30. Brómos víz vizsgálata benzin és hangyasavoldat segítségével
25. Nátrium-karbonát, kálium-bromid és kalcium-karbonát azonosítása
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
OLDÓDÁS.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
Az oldatok.
ÖSSZEGOGLALÁS KEVERÉKEK OLDATOK ELEGYEK.
Nitrogén I. Cseppfolyós nitrogén Tiszta N2 előállítása NH3 előállítása
+ - Alkoholok Név Olvadáspont (oC) Forráspont (oC) Sűrűség (g/cm3)
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Ionok, ionvegyületek Konyhasó.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés Anyagi rendszerek leírása, oldatok összetétele II. Szerkesztette:dr. Kalmár Éva és Dr. Kormányos.
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
Foszfor phosphorum = “fényhordozó”. Az elemet először Henning Brandt alkimista állította elő 1669-ben, úgy hogy először napokig vizeletet desztillált,
Ki tud többet kémiából ?. I.AII.AIII.AIV.AV.AVI.AVII.AVIII.A.
Oldatok, oldódás.
Atomkristályok. Az atomkristály Atomtörzsek rendezett halmaza: benne nem meghatározott számú atomot kovalens kötések rögzítenek.
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
Milyen tényezőktől függ az anyagok oldhatósága?
melléklet: Észterek1 diasor
keverékek szétválasztása
Kristályrács molekulákból
Oldatok töménysége.
Fizikai kémia I. az 1/13. GL és VL osztály részére
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Alkossunk molekulákat!
Analitikai számítások a műszeres analitikusoknak
OLDATOK.
Híg oldatok tulajdonságai
OLDATOK.
Híg oldatok tulajdonságai
Előadás másolata:

Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj ) Oldatok só oldat víz sós víz oldódás=elkeveredés Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )

JÓL OLDÓDIK: rosszul oldódik: vízben: poláris (molekulájú) oldószerben benzinben: apoláris (molekulájú) oldószerben

JÓL OLDÓDIK: rosszul oldódik: vízben: poláris (molekulájú) oldószerben sók: pl.: Na+Cl–, K+MnO4– cukor savak: ecetsav, citromsav alkohol (ezek poláris anyagok) olajok, zsírok jód homok benzinben: apoláris (molekulájú) oldószerben olajok, zsírok, jód alkohol (ezek apoláris anyagok) sók: pl.: Na+Cl–cukor savak: pl.:ecetsav, citromsav

Az oldhatóság függ: az oldószer és az oldott anyag polaritásától: az azonos polaritású oldószer oldja jól az oldott anyagot az oldott anyag kötésének típusától és erősségétől: pl.: a homok az erős kötései miatt nem oldódik, a molekulákból álló anyagok a gyenge kötéseik miatt általában jól oldhatók a hőmérséklettől: magasabb hőmérsékleten általában növekszik az oldhatóság (kivéve a gázokat, ezek alacsonyabb hőmérsékleten oldódnak jobban) egyéb anyagok jelenlététől: pl.: a mosószerek növelik a vízben a zsírok és az olajok oldhatóságát

Oldhatóság: 100g vízben 0 ºC 20 ºC 60 ºC szilárd KNO3 13,3g 31,6g 99,3g CO2 gáz 0,34g 0,17g 0,06g Az oldódás mértéke: az adott hőmérsékleten 100 g oldószerben elkeverhető oldott anyag mennyisége,vagy a telített oldat koncentrációja. vízben 0 ºC 20 ºC 60 ºC szilárd NaCl 26,3% 26,7% 27,3% HCl gáz 45,1% 41,9% 35,9%

híg oldat Híg az oldat, ha kevés oldott anyag van az oldatban. Tömény az oldat, ha sok az oldott anyag az oldatban. tömény oldat A telített oldatban, adott hőmérsékleten maximális az oldott anyag mennyisége, több oldott anyagot az oldószer ( az adott hőmérsékleten ) már nem képes elkeverni. A telítetlen oldatban, adott hőmérsékleten még nem maximális az oldott anyag mennyisége, az oldószer még képes elkeverni oldott anyagot. telített oldat telítetlen oldat

Oldatok koncentrációja (töménysége): azt fejezi, hogy az oldott anyag mennyisége hanyad része az oldat összmennyiségének. tehát a koncentráció tört, vagy arány : Aoldott anyag / Boldat = Aoldott anyag : Boldat ahol: A és B valamilyen mennyiségi jellemző : pl.: tömeg (m), térfogat(V), anyagmennyiség (n)

Oldatok koncentrációja: o.: oldat, o.a.: oldott anyag, o.sz.: oldószer tört-koncent-rációk: anyagmennyiségtörtx = no.a./ no. tömegtört w = mo.a./ mo. térfogattört φ = Vo.a. / Vo. %-os koncent-rációk: x % = x · 1OO anyagmennyiség% (n/n %) w%= w · 1OO tömeg% (m/m %) φ%= φ · 1OO térfogat% (V/V %) tömegkoncentráció:  = mo.a. / Vo (g / dm3) ( kémiai ) anyagmennyiség-koncentráció: c = no.a. / Vo. (mol / dm3)

50 g cukor 200 g vízben való oldásával készítettünk oldatot. moldott anyag = 50 g (ez a cukor), moldat = 50 g+200 g = 250 g (az oldat = cukor + víz) A koncentráció: moldott anyag / moldat = = 50 g / 250 g = 1 / 5 = 0,20 vagy : 20 tömeg%. Tehát az oldat tömegének 1/5-e (másképp: két tizede) – vagy 20%-a az oldott anyag (itt : a cukor) tömege.