Fényforrások Azokat a testeket, melyek fényt bocsátanak ki, fényforrásoknak nevezzük. A legjelentősebb fényforrásunk a Nap. Más fényforrások: zseblámpa, égő gyertya, minden izzó test, fénycső, szentjánosbogár.

Az egyiptomiak Rá néven istenként tisztelték a Napot. Egyiptomi domborműveken az i. e. XIV. században a Nap fényét simogató kezeknek ábrázolták.

A Nap belsejében A Nap belsejében olyan nagy a hőmérséklet (körülbelül 15–20 millió 0 C ) és olyan nagy a nyomás, hogy a hidrogénatommagok héliummá egyesülnek. Ekkor „energia szabadul fel”, melyet mi napsugárzás formájában észlelünk.

Mi a fény? A tudósok nagyon sokáig elsődlegesen eldöntendő kérdésnek tartották, hogy a fény részecske vagy hullám? Ma azt mondhatnánk, hogy egyik sem, illetve mindkettő. A fény önmagában semmihez nem hasonlítható (kivéve persze az elektromágneses színkép többi tagját), teljesen egyedi, megfoghatatlan dolog.

A fény kettős természete A fény terjedése során (visszaverődéskor, töréskor, elhajláskor stb.) hullámként írható le, az anyaggal való kölcsönhatásakor viszont az energiát adagokban adja le, mintha az adott energiával ütköző részecske lenne.

Milyen a fénysugár? A fénysugár önmagában láthatatlan. Érzékelhetővé akkor válik, ha megfelelő anyaggal kerül kölcsönhatásba. Pl. a szemünkben látásérzetet, bőrünkön hőérzetet kelt, vagy egy fénymérőben fényelektromos hatást hoz létre.

A fény mint kölcsönható partner A fény a többi anyaghoz hasonlóan kölcsönhatásra képes. Miközben más testeken változást hoz létre, önmaga is megváltozik. Például gyengül, haladási iránya, olykor a színe is változhat.

A fény mint anyag A fény olyan anyag, mely apró részecskékből, fotonokból áll. A fotonban az elektromos mező „lüktetése” mágneses mezőt, ennek változása újabb elektromos mezőt kelt.

A fény terjedése Ha egy gyertya lángját gumicsövön át nézzük, csak akkor látjuk, ha a cső egyenes. Ennek oka, hogy a fény egyenes vonalban terjed. Az árnyékjelenség is a fény egyenes vonalú terjedését bizonyítja.

Árnyék

Átlátszó és átlátszatlan testek Vannak olyan testek, amelyeken a fény nem tud áthatolni. Ezek a fényt át nem eresztő vagy átlátszatlan testek. Az átlátszó anyagok is elnyelik a fényt, ha nagyobb a rétegvastagságuk. A körülbelül 100 m vastag vízréteg például már átlátszatlan.

Holdfogyatkozás Holdfogyatkozáskor a Hold fokozatosan a Föld árnyékkúpjába kerül. Teljes holdfogyatkozáskor, amikor a Föld árnyéka teljesen eltakarja a Holdat, a szórt fény miatt a Hold halványvörös korongnak látszik.

Napfogyatkozás Napfogyatkozáskor a Hold fokozatosan takarja el előlünk a Napot. Teljes napfogyatkozáskor a teljes fedés ideje alatt a napkorona és annak jelenségei is megfigyelhetők.

A fény terjedési sebessége A fény terjedéséhez is időre van szükség. A fény terjedési sebessége légüres térben (vákuumban) km/s. Közel ennyi a levegőben is.

Különféle anyagokban különböző sebességgel terjed a fény. Amelyik anyagban lassabban halad a fénysugár, azt fénytanilag (optikailag) sűrűbb anyagnak nevezzük.

Fényév Azt a távolságot, melyet a vákuumban terjedő fénysugár 1 év alatt megtesz, fényévnek nevezzük. A fényév a csillagászatban használatos hosszúság mértékegység. 1 fényév ≈ 10 billió km.

A_feny_tulajdonsagai A_feny_tulajdonsagai-99981