Adler Judit Az ágazati létszám struktúra alakulása 2015-ig HEFOP kutatási témája március

Feladat foglalkoztatási színvonal prognosztizálása két részletben ; a munkaerő-kereslet prognosztizálása –ágazati (szokásostól eltérő) –a foglalkoztatottak telephely szerinti létszám kategóriás –regionális bontásban a munkaerő-keresletre ható tényezők változásának prognosztizálása

Alkalmazott módszerek Konzervatív mennyiségi becslés a KSH által rendelkezésre bocsátott adatbázison A foglalkoztatási struktúra változást előidéző tényezők változásának becslése szempontok és tényezők segítségével –Szempontok: a technikai-műszaki fejlődés iránya és jellege, területi elhelyezkedés tulajdonosi kör bérek foglalkoztatásra gyakorolt hatása A teljesítmény várható változása Vállalati interjúk készítése a várható keresletről A hatások szintetizálása

A kiinduló helyzet A kiinduló mátrix főt tartalmazott Csak a legális foglalkoztatottak szerepeltek Sűrűsödési pontok

A foglalkoztatottak számának megoszlása ágazat és létszám-kategória szerint, 2005 megoszlás összesen=100 % Megnevezés Összesen fő Élelmiszer, ital, dohány0,400,470,601,121,093,7 Ruházat és bőripar0,230,190,330,700,391,8 Textilipar0,090,070,110,220,320,8 Faipar0,560,220,320,400,211,7 Nyomda, könyv- és lapkiadó0,420,140,230,360,261,4 Kohászat, fémfeldolgozás0,500,450,580,840,582,9 Iroda és számítógép, villamos- gép-, műszergyártás, híradás- technikai eszközök gyártása 0,300,130,330,602,854,2 Gép- és járműgyártás0,290,220,250,661,613,0 Építőipar3,420,961,020,840,136,4 Építőanyagipar, vegyipar0,290,310,390,811,203,0 Mező-, erdő-, halgazdaság1,090,330,691,100,543,7 Kereskedelem, javítás, vendég- látás, szálláshely 10,422,972,431,541,0018,4 Szállítás, raktározás, közlekedés, posta 1,910,530,671,182,827,1 Villamosenergia, gáz-, gőz-, víz0,090,100,310,570,611,7 Pénzügyi és biztosítási tevékenység 1,200,310,370,540,472,9 Ingatlanügyek1,530,330,390,350,122,7 Gazdasági szolgáltatás5,120,770,811,230,988,9 Oktatás0,840,100,672,801,616,0 Egészségügyi és szociális ellátás 1,290,100,271,423,386,5 Szórakoztatás, Kultúra, Sport és egyéb szolgáltatás 1,740,180,280,480,303,0 Köz-, és általános igazgatás, érdekvédelem 3,240,441,042,892,5310,1 Összesen35,09,312,120,623,0100,0

Ágazat és méretkategória szerinti sűrűsödési pontok A legnagyobb foglalkoztató ágazat, a kereskedelem, melyre elsősorban a kisméretű vállalkozások jellemzőek, és súlya a méretkategóriák növekedésével csökken. A második legnagyobb súlyú foglalkoztató a közigazgatás, melyre szintén a legkisebb méretkategória jellemző elsősorban, de sokkal kisebb dominanciával, mint a kereskedelem esetében. Ebben az ágazatban fontos foglalkoztató a két legnagyobb kategória is. A harmadik legnagyobb foglalkoztató ágazat a gazdasági szolgáltatások, ahol erős dominanciája van a kisszervezeteknek.

Ágazat és méretkategória szerinti sűrűsödési pontok Az 1-9 főt foglalkoztatókon belüli sorrend az előbbiekből már adódik: kereskedelem, gazdasági szolgáltatás, de harmadik helyen az építőipar található, megelőzve a közigazgatást. A fő között foglalkoztatók képviselik a legkisebb súlyt méretkategória szerint az összes foglalkoztatásból. Az ilyen szervezeti méret elsősorban a kereskedelmet, majd az építőipart és a gazdasági szolgáltatásokat jellemzi. A fő közötti foglalkoztatás a második legkisebb súlyú a gazdaságban, ez a kereskedelemre, az építőiparra és a közigazgatásra jellemző.

Ágazat és méretkategória szerinti sűrűsödési pontok Az fő között foglalkoztatók középen helyezkednek el a foglalkoztatási súly szerinti rangsorban, s közigazgatásra és az oktatásra, továbbá az energiaszektorra jellemző. A nagy szervezetek az egészségügyben, az irodagép- számítógép, műszergyártás-híradástechnika, valamint a szállítás, raktározás, posta, hírközlés ágakban tipikusak.

A foglalkoztatottak számának megoszlása ágazat és régió szerint, 2005 megoszlás összesen=100 % Megnevezés Közép- Mo. Közép -Dtúl. Nyugat- Dtúl. Dél- Dtúl. Észak- Mo. Észak- Alföld Dél- Alföld Össze- sen Élelmiszer, ital, dohány0,70,30,50,30,40,60,83,7 Ruházat és bőripar0,2 0,3 0,20,50,21,8 Textilipar0,20,00,20,1 0,8 Faipar0,40,20,30,20,10,2 1,7 Nyomda, könyv- és lapkiadó0,70,1 1,4 Kohászat, fémfeldolgozás0,7 0,30,20,50,3 2,9 Iroda és számítógép, villamosgép-, műszergyár-tás, híradástechnikai eszközök gyártása 1,10,80,70,40,50,40,34,2 Gép- és járműgyártás0,70,6 0,10,30,40,33,0 Építőipar2,30,80,6 0,80,76,4 Építőanyagipar, vegyipar0,90,60,30,20,40,3 3,0 Mező-, erdő-, halgazdaság0,5 0,40,50,40,70,83,7 Kereskedelem, javítás, vendéglátás, szálláshely 7,51,7 1,51,62,2 18,4 Szállítás, raktározás, közlekedés, posta3,30,60,70,50,60,7 7,1 Villamosenergia, gáz-, gőz-, víz0,40,2 0,3 0,2 1,7 Pénzügyi és biztosítási tevékenység1,50,2 0,3 2,9 Ingatlanügyek1,40,2 0,30,22,7 Gazdasági szolgáltatás4,90,80,70,5 0,7 8,9 Oktatás2,10,60,50,70,60,80,76,0 Egészségügyi és szociális ellátás2,20,6 0,8 6,5 Szórakoztatás, Kultúra, Sport és egyéb szolgáltatás 1,40,20,30,2 0,3 3,0 Köz-, és általános igazgatás, érdekvédelem 3,80,90,81,01,3 1,010,1 Összesen36,810,910,48,710,011,911,3100,0

Az egyes régiók meghatározó ágazatai Közép-Magyarország: kereskedelem-javítás-idegenforgalom, gazdasági szolgáltatás, közigazgatás Közép-Dunántúl: iroda és számítógép, villamosgép, műszer, híradástechnikai gépek gyártása, továbbá az építőipar, és a gazdasági szolgáltatások Nyugat-Dunántúl: az előbbihez hasonlóan gép és műszergyártás, továbbá a szállítás-hírközlés és a gazdasági szolgáltatások mutat jelentősebb szerepet Dél-Dunántúl: oktatás, építőipar és az egészségügy Észak-Magyarország: egészségügy Észak-Alföld: építőipar, oktatás és az egészségügy Dél-Alföld: élelmiszeripar, mezőgazdaság, egészségügy.

A foglalkoztatottak számának megoszlása létszám- kategória és régió szerint, 2005 megoszlás összesen=100 % Közép- Mo. Közép- Dtúl. Nyugat- Dtúl. Dél- Dtúl. Észak- Mo. Észak- Alföld Dél- Alföld Összesen 1-9 fő13,63,63,53,13,24,0 35,0 10 – 19 fő3,41,00,90,80,91,11,29,3 20 – 49 fő3,91,31,2 1,31,61,512, fő 6,42,2 1,82,42,92,720, fő9,52,82,61,72,22,41,923,0 Összesen36,810,910,48,710,011,911,3100,0

Kérdések a jövőre Látszik-e esély a következő 10 évben a jelenleginél valamivel egyenletesebb foglalkoztatási eloszlások kialakulására? A változó feltételek kikényszerítik-e központi régió súlyának csökkenését? Átalakul-e a gazdálkodó szervezetek méretstruktúrája a közepes és nagyobb szerveztek javára? Az ágazati struktúra módosulásában folytatódnak-e az évek óta tartó tendenciák?

Mennyiségi prognózis 2015-re : A foglalkoztatottak száma összesen kb. 5%- kal évi átlagos 0,5%-kal emelkedik (200 ezer fő) : összesen 1,8%, éves átlag 0,4% 70 ezer fő : összesen 3,2%, éves átlag 0,6% 130 ezer fő

A foglalkoztatottak számának növekedési üteme ágazatok és létszám-kategóriák szerint között, összesen, % Megnevezés Összesen fő Élelmiszer, ital, dohány60,969,876,083,679,276,8 Ruházat és bőripar70,268,078,181,278,377,3 Textilipar63,059,562,272,576,070,3 Faipar72,468,575,776,774,073,7 Nyomda, könyv- és lapkiadó82,882,583,986,284,384,1 Kohászat, fémfeldolgozás63,874,278,985,181,077,8 Iroda és számítógép, villamos-gép-, műszergyártás, híradás- technikai eszközök gyártása 76,580,383,8102,2106,1100,9 Gép- és járműgyártás87,693,690,898,8101,197,9 Építőipar109,2142,5161,8157,3147,5129,7 Építőanyagipar, vegyipar63,864,077,592,196,086,1 Mező-, erdő-, halgazdaság78,276,083,397,792,786,7 Kereskedelem, javítás, vendég-látás, szálláshely 110,5114,6120,2134,4129,8115,5 Szállítás, raktározás, közlekedés, posta 83,388,090,2104,0 95,9 Villamosenergia, gáz-, gőz-, víz 93,1 93,5102,0103,5100,0 Pénzügyi és biztosítási tevékenység 108,5107,1106,0109,9108,2 Ingatlanügyek102,5103,7107,4105,3108,1104,0 Gazdasági szolgáltatás127,7133,2154,1156,0168,8139,0 Oktatás96,089,392,0101,599,598,9 Egészségügyi és szociális ellátás 109,284,099,3114,7114,9112,6 Szórakoztatás, Kultúra, Sport és egyéb szolgáltatás 112,4115,6132,3144,0135,7121,8 Köz-, és általános igazgatás, érdekvédelem 48,872,399,4120,5112,491,2 Összesen100,4102,9106,5110,4107,1105,0

Az ágazati létszámváltozás fő okai I. A technikai – műszaki fejlődés hatása differenciált: –70% szerint semleges –A vállalati méretkategória növekedésével nő a kiszorító hatás –A gyors műszaki fejlesztés erősíti a vállalkozás növekedési stratégiáját, piaci részesedés növekedését –KKV tőkehiánya lassítja a műszaki fejlődést

Ipar, építőipar Kereskedelem, üzleti szolgáltatások Közszolgáltatások, államigazgatás Minta összesen Túlélés a cél A jelenlegi szintű tevékenység fenntartása A piaci részesedés kisebb bővítése A piaci részesedés jelentős bővítése A szolgáltatások fejlesztése Összesen100 Az elkövetkező években követett vállalati stratégiák (megoszlás, százalék)

Az ágazati létszámváltozás fő okai II. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (EU- források felhasználása) beruházás bővítő hatása kereslet növelő A magasan kvalifikált szellemi munka relatív olcsósága tőkevonzó Szabályozási – ellenőrzési tényezők (kifehéredés) statisztikai értelemben növelő hatásúak Növekvő lakossági kereslet – népesség elöregedés, egészségi állapot

Az ágazati szerkezet változása A létszámváltás üteme szerint NyertesekVesztesek Gazdasági szolgáltatásokKönnyűipar ÉpítőiparÉlelmiszeripar Szabadidő eltöltésével kapcsolatos szolgáltatások

Az ágazati szerkezet változása A foglalkoztatási súly szerint Kereskedelem – javítás – vendéglátás – szálláshely Közigazgatás – társadalombiztosítás – érdekvédelem Gazdasági szolgáltatások Közigazgatás – társadalombiztosítás – érdekvédelem

Méretszerkezet változása A növekedési ütem alapján Ágazat-specifikus méretkategória növekedése Valamennyi létszám-kategóriában nő a foglalkoztatottak száma Legjelentősebb bővülés az fős felső közép kategóriában

Méretszerkezet változása A súlyarány alapján A mikró méretűek súlya visszaesik 1,5 százalékponttal, de ez marad a legnagyobb foglalkoztató közöttiek súlya emelkedik 1,1 százalékponttal 250 fő felett 0,5 százalékpontos emelkedés

A létszám-kategória szerinti létszámváltozás fő okai A mikrók között sok a zsákutca vállalkozó között ki lehet használni a kis – középvállalati kedvezményeket 50 fő felett folyamatosan nő az érdekérvényesítő képesség a megrendelés szerzésben, javul a munkaszerzési előnyök érvényesíthetősége

Régió szerinti változások a növekedési ütem alapján Két alföldi régióban a leggyorsabb a növekedés Központi régió átlag feletti Dél-Dunántúl átlagos Közép – és Nyugat-Dunántúlon átlag alatti Következmény: a foglalkoztatói súly szerint gyakorlatilag nincs változás

Régiós létszámváltozás okai EU balkáni bővítése Közlekedési infrastruktúra fejlődése Külföldi források konzerváló hatása EU-s források elosztásának regionális jellemzői nem változnak

Válaszok a kérdésekre A foglalkoztatás különböző dimenziók mentén tapasztalt eloszlásai igen kismértékű átrendeződést mutatnak. A központi régió foglalkoztatási súlya minimális mértékben tovább emelkedik között. A gazdasági szervezetek méret-struktúrájának megoszlásában igen kis mértékű átrendeződés lesz a nagyobb méretűek javára. Az ágazati struktúra változásában folytatódnak a korábbi évek tendenciái, tehát a mezőgazdaság és az ipar foglalkoztatási képessége romlik, az építőiparé és a szolgáltatási ágazatoké javul. Az utóbbiakon belül átrendeződés lesz az üzletiek javára és költségvetésiek kárára.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!