Az első reformprogram - Széchenyi István eszmerendszere

Az es országgyűlés  I. Ferenc 1812  ogy   abszolút kormányzás  adó és újonckérdés  rendeletben szabályozza  nemesség ellenállását váltja ki  karhatalommal lép fel  karhatalmat vet be a megyék ellen  A reformmozgalom kibontakozása  Európai események rendi ellenállás (Spo., Olo., Görögo.)(megyegyűlések)   OGY összehívása 

A kompromisszum helyreáll  Rendi (nemesi) alkotmány megerősítése  Keret a kibontakozó reformmozgalom számára  Rendszeres bizottságok felállítása  a feladatok tanulmányozására  További törvények  Ígéret a 3 évenkénti ogy.  A robot és a kilenced egy összegben  Bocskoros nemesek is adóznak  Hídvám (nemeseknek is kell fizetni adómentességnek „annyi”)  Az országgyűlés költségeit közösen viselik

 Magyar nyelv ügye – Felsőbüki Nagy Pál javaslata  Széchenyi felajánlása  „a magyar nyelv kifejtése” (MTA) A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása Széchenyi felajánlása „Borura derű”. A Magyar Tudományos Akadémia allegóriája

 A magyar reformmozgalom kibontakozása:  Előzményei  antifeud., polg.-i, nemzeti törekvések különböző megnyilvánulásai 1. felvilágosult abszolutizmus, 2. felvilágosult rendiség, 3. a polgári átalakulást célzó mozgalmak, 4. rendi nacionalizmus. ‘30-as évektől új pol.-i irányzat bukkant fel, bontakozott ki, foly. tört előre  Okai:  Adott gazdasági, társadalmi, politikai struktúra válsága  A 30-as évek nemzetközi politikai válsága  Politikai abszolutizmus  Liberális gazdaságpolitika A reformkor lényege

 Fő kérdései:  Hogyan lehetne a napóleoni idők jellemző gazdasági aranykorát visszahozni  A modernizáció, az átmenet egy fejlettebb társadalomba megvalósítható-e békés úton.  Az átalakításkor modernizációra lenne szükség, de sok tényező gátolja  Kisszámú polgárság (zömmel német, erdélyi szászok)  nemesség nagy száma, s túlzott differenciáltsága 1. a nagybirtokos nemességet tartalékai átsegítik a válságon 2. a köznemességnek egzisztenciális problémát jelent a válság. 3. a kis és bocskoros nemesség a jobbágyokéhoz hasonló életkörülmények közepette erősen ragaszkodik kiváltságaihoz

Széchenyi, a reformpolitikus  Széchenyi – indíttatás  Szülői háttér (apa, anya)  Napóleoni háborúk: katona és „léha”  utazások - Anglia  fordulat  megdöbbentő tapasztalat  különbség Nyugat-Európa és Mo. között  kialakulnak reformgondolatai  problémát gazdasági oldalról közelíti meg, az ország elmaradottságát a feudális struktúrában látja. Elengedhetetlen reformokra van szükség! Széchenyi utazása idején

 A fennálló rendszer gazdaságilag már előnytelen a nemesség számára  a reform szükségességéről meggyőzni olvasóit  javaslata  ősiség gátja a  hitelnek  robot  a termelékenységnek  vámok  a kereskedelemnek  Bázisa: arisztokrácia (a reformokhoz kiművelt emberre van szükség)  Módszerei  a birodalom egységének és a dinasztia megsértése nélkül  az arisztokrácia vezető szerepének megtartása de  a hatalmon levők felülről, törvényes intézkedéseivel

 Anglia  Magyarország  ország elmaradott (gazd., pol., társ.)  mezőgazdaság kapitalista (tőkés) átalakítása  igyekezett korszerűsíteni de nem kapott rá hitelt  Akadálya az Ősiség-törvénye (1351)  el kell törölni  nemesi birtok nem adható el, nem árverezhető el  ezért nincs hitel (műve címe is ez)  Széchenyi terve  a reform szükségességéről meggyőzni olvasóit  Gazdasági oldalról közelit („zsebbevágó téma”) Széchenyiprogramja Széchenyi programja

 Hitel - fő gondolatai  A magyar birtokos szegényebb, mint lehetne  A felemelkedés útja: a nagybirtokok korszerűsítése, de  Ennek akadálya az ősiség törvénye  A birtok nem piacképes,  A polgári földtulajdon hiánya  Jobbágyok viszonya  Megoldás:  Ősiség eltörlése,  Jobbágyfelszabadítás,  Céhek, monopóliumok eltörlése,  Közlekedés fejlesztése,  A törvény előtti egyenlőség gondolata A Hitel

 Széchenyi hatása  barátja Wesselényi fellépése  kölcsönös hatnak egymás gondolkodásmódjukra  Széchenyi a nemzeti  Wesselényi az európai liberális eszméhez közelit  Idők során útjaik elválnak  a rendi ellenzékiség megítélésében  Széchenyi gátnak  Wesselényi előfeltételnek találja vármegyerendszert  Wesselényi a parasztkérdést állítja a középpontba  a nemességnek engedmények árán maga mellé kell állítani a parasztságot  Érdekegyesítés & jogkiterjesztés A Balítéletekről

 Biztosítani kell a nem nemesek birtokszerzési jogát  Bírálja a jobbágyviszonyokat, a robotot  jobbágyfelszabadítás (lassú folyamat)  Fölvetette a nemesi adózás kérdését  Visszhang – fogadtatás   Arisztokrácia nagy része  birtokos nemesség támogatja  Világ: válasz Dessewffy József Taglalat című munkájára  A problémák okai  a gazdasági függetlenség hiánya  a kettős vámrendszer, de  elutasítja a kötelező örökváltságot, a népképviseletet  Széchenyi további felvetései

Gondolatainak tézise a Stádium (‘33). Elképzeléseit 12 pontba szedi  Hitel  Fiscalitas eltörlése (a kincstár joga a birtokra a család kihalása után)  Aviticitas eltörlése (ősiség)  Jus propietatis: a nem nemesek birtokszerzési joga  Törvény előtti egyenlőség  A nem nemeseknek is legyenek képviselőik  Nemesekre kiterjeszteni a háziadót és a vámokat  Infrastruktúra fejlesztése  Monopóliumok, céhek, limitáció megszüntetése  szabad verseny  Legyen hivatalos nyelv a magyar  A magyar politikai ügyeket a Helytartótanács intézze  Nyílt perek, OGY-ülések

 A Stádium (‘33)  egységes gondolatrendszer  a rendi keretek felszámolására  Szükség volt erre a műre  Az európai események hatására  Fro., Belgium  Az uralkodó összehívja az ogy.-t, de nincs komolyabb eredmény  a reformerők még gyengék  ogy engedményei  A Helytartótanács magyar levelezés a vm.  nyelvi eredmények A Stádium hatása

 1825: MTA megalapítása  1827: Nemzeti Kaszinó (társasági élet)  1830: a Dunagőzhajózási Társaság  A Duna szabályozása, Újpesti kikötő  1833: az Al-Duna szabályozása (királyi biztos),  1830: Lánchíd – hídegyesület  Tisza szabályozása  Lóverseny meghonosítása lótenyésztés  Balatoni gőzhajózás megindítása (Balatonon a Kisfaludy hajó)  Hengermalom építése  Selyemhernyó-tenyésztés  Vasútépítés (1846-ban indul el először a vasút)  1845: a közlekedési bizottság elnöke Gyakorlati munkái

A Lánc-híd alapkőletétele

Lóverseny a reformkori Pesten A József hengermalom A balatoni „Kisfaludy”

Az óbudai Hajógyár

Vásárhelyi Pál, a Tisza szabályozásának mérnöke A Széchenyi-út hajdan a Vaskapu szorosnál

Kazán-szoros megnyitása megváltozta a táj képét Al-Duna domborzati képe