FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék MVM Magyar Villamos Művek Zrt. A VILÁG ÉS AZ EU ENERGETIKÁJA A ÉVI IEA JELENTÉS TÜKRÉBEN ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhD1WORLD ENERGY OUTLOOK 2014

ELÉRHETŐSÉG FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék MVM Magyar Villamos Művek Zrt. Telefon: , ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 20142

AZ ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉS CÉLJA Jelen összefoglaló a világban, az energetika területén végbemenő fő folyamatokat tekinti át, alapvetően a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), „WORLD ENERGY OUTLOOK 2014” c. kiadványában foglalt legfontosabb megállapításokra támaszkodva. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 20143

NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG I. A Nemzetközi Energia Ügynökséget (International Energy Agency (továbbiakban: IEA)) az 1973/74-es olajválság idején alapították, alapvetően azzal a céllal, hogy a szervezet tagállamait segítse az energiaellátással kapcsolatos feladatok megoldásában. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 20124

NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG II. A független szervezet egyik fő feladata, hogy megbízható adatokra és szakszerű elemzésekre támaszkodva készítsen rendszeresen olyan átfogó jelentéseket, amelyek hozzásegítik a világ országait ahhoz, hogy tárgyilagos és átfogó képet kapjanak a világban zajló – az energiaellátást alapvetően befolyásoló – folyamatokról. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 20125

TÁRGYALANDÓ FŐBB TÉMAKÖRÖK I. Néhány szó a Nemzetközi Energiaügynökségről Globális problémák az energetika területén A globális energetikai folyamatokat meghatározó főbb tényezők alakulása ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 20146

TÁRGYALANDÓ FŐBB TÉMAKÖRÖK II. Fontosabb globális trendek – Igényoldal: globális energiaigény alakulása – Megújuló energiaforrások hasznosítása – Forrásoldal: alapvető energiahordozók rendelkezésre állása – Szén-dioxid kibocsátás alakulása – Villamosenergia-termelés alakulása (világ, EU) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 20147

GLOBÁLIS PROBLÉMÁK AZ ENERGETIKA TERÜLETÉN Globális felmelegedés (és következményei) Környezetterhelés és környezetszennyezés Bizonyos energiaforrások kimerülése Energiahordozók rendelkezésre állásának egyenlőtlen globális eloszlása Energiaszegénység Nukleáris proliferáció András István Fazekas PhD8 T03_01_IDENTIFICATION_ OF_GLOBAL_PROBLEMS

GLOBÁLIS ENERGIAIGÉNY ALAKULÁSA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 20149

A GLOBÁLIS ENERGIAIGÉNYEK ALAKULÁSÁT MEGHATÁROZÓ FŐBB TÉNYEZŐK ALAKULÁSA A NÉPESSÉG ALAKULÁSA A GDP ALAKULÁSA A GDP/CAPITA ALAKULÁSA AZ ENERGIAHORDOZÓK ÁRÁNAK ALAKULÁSA A SZÉN-DIOXID KVÓTAÁRAK ALAKULÁSA AZ ENERGIA INTENZITÁS ALAKULÁSA AZ ENERGIAPOLITIKA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A NÉPESSÉG ALAKULÁSA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA I. 1980:cca: 3,8 x 10 9 fő 2012:cca: 7,2 x 10 9 fő Növekedés: cca. 1,9-szeres ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA II. AZ ÉVES ÁTLAGOS NÖVEKEDÉS , VILÁG: 1,3 %/a; 1,0 %/a EU: 0,3 %/a; 0,1 %/a INDIA: 1,6 %/a; 1,1 %/a KÍNA: 0,8 %/a; 0,4 %/a USA: 1,0 %/a; 0,8 %/a ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA III. A NÉPESSÉG ALAKULÁSA 2012, 2040 (millió fő) VILÁG: ; EU: 507 ; 516 INDIA: ; KÍNA: ; USA: 318 ; 383 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK India népességének alakulása meghatározó a világ népesedése szempontjából az elkövetkező évtized közepéig. India lesz a világ legnépesebb országa. Kína népességnövekedési sebessége fele az indiai népesség növekedési sebességének. Az EU régióban a legalacsonyabb a népesség növekedésének sebessége (→ elöregedő régió). Az USA népességnövekedési sebessége 3-8 szorosan haladja meg az EU régióét. Az EU régió népességnövekedési sebessége messze a világátlag alatt van. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A GDP ALAKULÁSA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A GDP ALAKULÁSA ÉVES ÁTLAGOS NÖVEKEDÉSI ÜTEM AZ ÉVES ÁTLAGOS NÖVEKEDÉS , VILÁG: 3,3 %/a; 3,7 %/a EU: 1,7 %/a; 1,6 %/a INDIA: 6,5 %/a; 6,2 %/a KÍNA: 9,9 %/a; 6,9 %/a USA: 2,5 %/a; 2,6 %/a ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A GDP ALAKULÁSA (2014, WORLD BANK) GDP/cap [USD/cap] WORLD AVERAGE EU 28 AVERAGE MACAU USA: RUSSIA: GERMANY: UK: FRANCE: HUNGARY CHINA: BRAZIL: INDIA: CENTRAL AFRICAN REPUBLIC: 604 András István Fazekas PhDT04_05_CORRELATION_GDP_CO2_EMISSION18

A GDP ALAKULÁSA FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A GDP éves átlagos növekedés vonatkozásában Kína és India a világ legdinamikusabba fejlődő régiói. Az EU a GDP éves átlagos növekedés vonatkozásában világ leglassabban növekedő régiója. Az EU GDP növekedésének éves átlaga fele a világátlagnak. Az USA GDP növekedési üteme másfélszerese az EU régió növekedési ütemének. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A LEGFONTOSABB PRIMER ENERGIAHORDOZÓK ÁRÁNAK ALAKULÁSA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

WORLD CRUDE OIL PRICES [USD 2015 /bbl] ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ÖSSZEFÜGGÉS A GDP ALAKULÁSA ÉS AZ ENERGIAIGÉNY ALAKULÁSA KÖZÖTT ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ÖSSZEFÜGGÉS A GDP ALAKULÁSA ÉS AZ ENERGIAIGÉNY ALAKULÁSA KÖZÖTT ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYVEK ÉRTELMEZÉSE ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYVEK A WEO 2014-ben foglalt megállapítások, előrejelzések három fő szcenárió szerint kerültek megfogalmazásra. Ezek a következők: „Current Policy Scenario”, „New Policy Scenario” „450 Policy Scenario”. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYVEK ÉRTELMEZÉSE I. Maga a WEO 2014 hangsúlyosan kiemeli, hogy egyik szcenárió sem tekinthető egyfajta prognózisnak abban az értelemben, hogy a világ, a főbb régiók és országok energiagazdaságának fejlődése ezen szcenáriók szerint fog végbemenni. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYVEK ÉRTELMEZÉSE II. A „Current Policy Scenario” azonban abban az értelemben kivétel ez alól, amennyiben ezen forgatókönyv azt feltételezi, hogy nem következnek be lényegi, a jelenlegi tendenciáktól lényegesen eltérő változások a világgazdaság, a világ energiagazdaságának a területén. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYVEK ÉRTELMEZÉSE III. A „New Policy Scenario” és a „450 Policy Scenario” úgy értelmezendő, hogy az IEA számításai, becslései szerint az adott szcenárió szerint alakulna a világ energetikája, ha az adott szcenárióban feltételezett CO 2 kvótaárak lennének a megadott régiókra nézve vonatkozóan kötelezően érvényesek. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYVEK ÉRTELMEZÉSE III. Az egyes fejlődési szcenáriók megvalósulási valószínűségei: „Current Policy Scenario”: cca. 95 % „New Policy Scenario”: cca: 4 % „450 Policy Scenario”: cca. 1 % FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

CO 2 KVÓTAÁRAK ALAKULÁSA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

CO 2 PRICE ASSUMPTIONS ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

CO 2 KVÓTAÁRAK FELTÉTELEZETT ALAKULÁSA Az IEA a következő előrejelzésekkel élt: CPS, NPS, 450 PS 2015: cca. 8 €/t 2020:20 €/t (22 €/t, 22 €/t) 2030:30 €/t (37 €/t, 100 €/t) 2040: 40 €/t (100 €/t, 140 €/t) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

CO 2 KVÓTAÁRAK ALAKULÁSA (TÉNYEK) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

CO 2 KVÓTAÁRAK LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK Az IEA a jelenlegi áraknál magasabb kiinduló árakat vett figyelembe a CO 2 kvótaár előrejelzések esetében. A valóság azonban nem igazolja ezeket a feltételezéseket. Következésképpen jelentősen megnő a „Current Policy Scenario” megvalósulásának valószínűsége a másik két fejlődési forgatókönyv megvalósulásához képest. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A VILÁG ENERGIAIGÉNYÉNEK VÁLTOZÁSA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

JELEN VIZSGÁLAT JELLEMZŐI (MÓDSZERTANI ALAPOK) I. 1. Bázis szcenáriónak a CURRENT POLICY SCENARIO tekintett. 2.A vizsgálati tárgyidőszak ig terjed. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

JELEN VIZSGÁLAT JELLEMZŐI (MÓDSZERTANI ALAPOK) II. A változtatás oka: A „Current Policy” szcenárió megvalósulási esélye a legnagyobb. Ez a historikus adatok elemzésével bizonyítható. A 15 éves kitekintés a fejlődés jelenlegi üteme még „belátható”. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

VIZSGÁLT KÉRDÉSEK HOGYAN ALAKUL AZ ÖSSZES PRIMERNERGIA- IGÉNY? MILYEN AZ IGÉNYALAKUÁS IDŐBELI LEFUTÁSA? HOGYAN ALAKUL AZ IGÉNY FŐ PRIMERENERGIA HORDOZÓK SZERINTI BONTÁSBAN? HOGYAN ALAKUL AZ IGÉNY RÉGIÓK SZERINTI BONTÁSBAN? ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

COMPARISON OF THE DIFFERENT SCENARIOS CURRENT POLICY SCENARIO TPED 2040: Mtoe NEW POLICY SCENARIO TPED 2040: Mtoe (-10 %)( Mtoe) 450 PPM SCENARIO TPED 2040: Mtoe ( Mtoe) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

MÉRTÉKEGYSÉGEK, NAGYSÁGRENDEK 1 Mtoe = 4,1868 * 10 4 TJ = 41,868 PJ A világ energiaigénye napjainkban: PJ = 586,152 EJ = 586,152 * J Magyarország összes, halmozatlan energiafelhasználása napjainkban PJ = 1 EJ körüli A világ éves energiaigénye napjainkban hozzávetőlegesen 580 – 590 –szerese a hazai energiafelhasználásnak. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

HISTORICAL LOOKING BACKWARD ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

WORLD AVERAGE TOTAL ENERGY CONSUMPTION PER CAPITA [GJ/cap/a] Napjainkban a világ átlagos energiafelhasználása: cca 75 GJ/cap/a Ez az energiamennyiség megfelel: 1875 kg olaj 2205 m 3 földgáz 2559 kg kőszén égetés útján felszabadítható energiatartalmának ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

COMPARISON OF THE MAIN SCENARIOS ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

CURRENT POLICY SCENARIO ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

STRUCTURAL CHANGES IN THE WORLD’S PRIMARY ENERGY CONSUMPTION 2012 – 2030 CURRENT POLICY SCENARIO (TPED [Mtoe]) COAL OIL GAS NUCLEAR HYDRO BIOENERGY OTHER RENEWABLES TOTAL ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

STRUCTURAL CHANGES IN THE WORLD’S PRIMARY ENERGY CONSUMPTION 2012 – 2030 CURRENT POLICY SCENARIO (SHARES) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK COAL29,0329,1029,22 OIL31,3929,9328,30 GAS21,2920,9922,07 NUCLEAR4,815,475,39 HYDRO2,372,502,52 BIOENERGY10,0610,139,91 OTHER RENEWABLES1,061,892,60 TOTAL100,00

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

STRUCTURAL CHANGES IN THE WORLD’S PRIMARY ENERGY CONSUMPTION 2012 – 2030 CURRENT POLICY SCENARIO (CHANGE IN PERCENTAGE) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK / / /2012 COAL OIL GAS NUCLEAR HYDRO BIOENERGY OTHER RENEWABLES TOTAL

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYÉNEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK I. 1.A világ összes energiahordozó- felhasználásán belül a fosszilis energiahordozók aránya lényegileg változatlan marad 2030-ig (2012. évi 81,71 %-ról 2030-ra 79,58 %-ra csökken, azaz a csökkenés aránya 2,13%). ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYÉNEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK II. 2.Míg 2012-ben az olaj a világ legfontosabb energiahordozója (4 194 Mtoe, 31,39 %), addig 2030-ra a szén lesz a világ legfontosabb energiahordozója (5 191 Mtoe, 29,22 %). ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYÉNEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK III. 3.A modern megújuló energiaforrások összes globális energiafelhasználáson belüli részaránya a évi 1,06 %- ról (142 Mtoe) 2030-ra 2,60 %-ra (462 Mtoe) nő. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYÉNEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK IV. 4.A következő évtized végig nincsen szó tehát semmiféle strukturális változásról a globális energiafelhasználás forrásoldalát (fő energiahordozók szerinti megoszlását) illetően. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYÉNEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK V. 5.A világ energiafelhasználásán belül a fosszilis tüzelőbázis az abszolút domináns a jelenben, és ez marad a jövőben is. (A változás az előrejelzés hibahatárán belül van.) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK VI. 6.A WEO 2014 szerint a nukleáris energia összes globális energiafelhasználáson belüli részaránya a évi 4,81 %-ról 2030-ra 5,39 %-ra nő, ami abszolút értékben 315 Mtoe változásnak felel meg. (Gyakorlatilag nem változik a nukleáris energia részesedési aránya, miközben abszolút értékben növekszik a felhasználása). ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK VII. 7.A klasszikus megújuló energiaforrások (vízenergia és a biomassza) globális összes energiafelhasználáson belüli részaránya lényegében nem változik a következő évtized végéig. A WEO 2014 szerint az összes globális energiafelhasználáson belüli részarányuk 12,42 % körüli marad. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK VIII. 8.Az összes megújuló energiahordozó globális energiafelhasználáson belüli részaránya a WEO 2014 szerint a évi 13,49 %-ról 2030-ra 15,03 %-ra nő. Ez abszolút értékben Mtoe értékről Mtoe értékre történő változást jelent. A megújuló energiafelhasználás tehát 869 Mtoe értékkel nő. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYÉNEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK IX. 9.Az összes megújuló energiahordozó globális felhasználása 869 Mtoe értékkel nő a 2012 és 2030 között. 10.Ugyanebben az időszakban a fosszilis energiahordozók felhasználása Mtoe értékkel nő, a növekedés tehát hozzávetőlegesen négyszerese a megújuló energiahordozók felhasználásában bekövetkezett változásoknak. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYÉNEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK X. 11.A megújuló energiahordozók felhasználása 2030-ban mintegy 3,6-szerese a évinek. közötti időszakban átlagosan 36 százalék körüli 9.A többi energiahordozó esetében a évi felhasználás hozzávetőlegesen 1,3-1,4- szerese a évinek. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

REGIONÁLIS ANALÍZIS ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

TPED/cap ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

REGIONÁLIS ANALÍZIS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK I. 1.A világ energiaigényének növekedésében a fejlődő országok játsszák a meghatározó szerepet. 2.Napjainkban a fejlődő országok összes halmozatlan energiafelhasználása Mtoe körüli, szemben a fejlett régiók Mtoe körüli energiafelhasználásával. Azaz a fejlődő országok energiafelhasználása közel másfélszerese a fejlett régiók összes energiafelhasználásnak. A jövőben ez fokozottan igaz. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

REGIONÁLIS ANALÍZIS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK II. 3.Másfél évtized múlva a fejlődő országok összes energiafelhasználása hozzávetőlegesen duplája lesz a fejlett régiók energiafelhasználásának. 4.A fejlődő régiók között Kína és India. energiafelhasználása a domináns. 5.Napjainkban Kína és India összes energiafelhasználása a világ összes energiafelhasználásának 27 %-át teszi ki. Ez az arány a következő évtized végére 32 % körüli értékre növekszik. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

REGIONÁLIS ANALÍZIS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK III. 8.Az EU régió összes energiafelhasználása napjainkban kevesebb mint 12 %-a a világ energiafelhasználásnak. Másfél évtized múlva az EU globális energiafelhasználáson belüli részesedése kilenc százalék körüli lesz. 9.Következésképpen az EU régió energiafelhasználása abszolút nem domináns tényező a világ energiafelhasználásnak alakulásában, semmilyen vonatkozásban. Legfeljebb példaadó szerepet játszhat. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

REGIONÁLIS ANALÍZIS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK IV. 10.Fejlett régiók egy fője jutó energiafelhasználása átlagban napjainkban 4 toe érték körüli, szemben a fejlődő régiók kevesebb, mint 0,8 toe egy főre jutó energiafelhasználásnak. Azaz napjainkban körülbelül 5:1 az arány a két régió egy főre jutó energiafelhasználása között. 11.Másfél évtized múlva a fejlődő régiók egy főre jutó energiafelhasználása 1,5 – 1,6 toe/cap érték körüli lesz, míg a fejlett régiókban az egy főre jutó energiafelhasználás gyakorlatilag nem változik. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A GLOBÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS SZEKTORIÁLIS ANALÍZISE ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A GLOBÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS SZEKTORIÁLIS ANALÍZISE LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK I. 1.A világ összes energiafelhasználásán belül az épületek energiafelhasználása a meghatározó. (cca Mtoe (2012), cca. 27 %) 2.Az épületek energiafelhasználásával közel azonos volumenű az ipar energiafelhasználása. (cca Mtoe (2012), cca. 24 %) 3.A harmadik legjelentősebb felhasználási terület a közlekedés. (cca Mtoe (2012), cca. 23 %) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A GLOBÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS SZEKTORIÁLIS ANALÍZISE LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK II. 4.Ezt követi az energiaipar részesedése. (cca Mtoe (2012), cca 16 %) 5.Egyéb (cca. 900 Mtoe (2012), cca. (10 %) 6.A növekedés a legnagyobb arányú az energiaszektor területén. 7.Az arányok lényegileg nem változnak 2040-re. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A GLOBÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS KÖLTSÉGRÁFORDÍTÁSA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A GLOBÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS KÖLTSÉGRÁFORDÍTÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK I. 1.A legdrágább az energia Európában és Japánban. (cca USD 2013 /toe (2012)) 2.A második legdrágább régió: Japán (cca USD 2013 /toe(2012)) 3.Az USA az összehasonlításban középen helyezkedik el (cca USD 2013 /toe) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A GLOBÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS KÖLTSÉGRÁFORDÍTÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK II. 4.Kínában az energia átlagos ára: cca. 800 USD 2013 /toe (2012) 5.Indiában a kínai költség felét teszi ki az átlagos energiaköltség (cca. 400 USD 2013 /toe) 6.A legalacsonyabb költségű az energia a Közel- Keleten (cca. 200 USD 2013 /toe) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓK GLOBÁLIS RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A GLOBÁLIS ENERGIAHORDÓZÓK GLOBÁLIS RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK II. 1.A évi fogyasztási szintet feltételezve a bizonyított urán és szénkészletek év időtávra elegendőek. 2.Az olajkészletek esetében ez az érték 50 év körüli. 3.A földgázkészletek esetében 60 évre elegendőek a bizonyított tartalékok. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A GLOBÁLIS ENERGIAHORDÓZÓK GLOBÁLIS RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK 4.Nincs szó tehát a fosszilis energiahordozók drámaian gyors kimerüléséről. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ENERGIA IMPORTFÜGGŐSÉG ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ENERGIA IMPORTFÜGGŐSÉG A LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Európai Unió olaj importfüggősége 2012-ben 85 %-os volt, a földgáz esetében ez az érték 66 %, az összes energiahordozót tekintve 50 % körüli. Az előrejelzések szerint az Európai Unió importfüggősége a földgáz energiahordozót illetően 2040-re meghaladja a 80 %- ot. Az összes energiahordozót illetően az Európai Unió energiafüggősége 2012-ben 50 % körüli volt, az előrejelzések szerint ez az érték nem változik 2040-re. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A globális CO 2 -kibocsátás alakulása Kínával együtt és Kína nélkül [Mt CO 2 ] ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

Kína CO 2 -kibocsátásának alakulása [Mt CO 2 ] ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A világ CO 2 -kibocsátásának időszakonkénti változása Kínával együtt és Kína nélkül (az előző időszakhoz képesti változások százalékos értékben) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A globális CO2-kibocsátás alakulása a főbb régiókban és néhány nagyobb országban 1990 – 2013 között. A kibocsátás abszolút értékbeli változása [Mt CO 2 ] ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A globális CO 2 -kibocsátás alakulása a főbb régiókban és néhány nagyobb országban 1990 – 2013 között. A kibocsátás aránybeli változása százalékos értékben ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A globális CO2-kibocsátás alakulása az EU-15 és EU-13 ország csoportokban 1990 – 2013 között. [Mt CO 2 ] ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A globális CO 2 -kibocsátás tárgyidőszakbeli növekedése és az EU-15 kibocsátás-csökkentés eredményének összevetése. A kibocsátás abszolút értékbeli változása [Mt CO 2 ] ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK I. 1.A világ üvegházhatású gázok kibocsátása a korábbi ütemben folytatódik, semmi jele annak, hogy alapvető változások történtek volna e területen. 2.A világ üvegházhatású gázok kibocsátásának területén Kína, India az USA kibocsátása az abszolút meghatározó. A jövőben ez még fokozottabban igaz. 3.Az EU régió részesedése napjainkban körülbelül 12 % körüli. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK II. 4.A jövőben Kína és India kibocsátása lesz a meghatározó a globális kibocsátáson belül. 5.A kibocsátás-csökkentés területén az közötti időszakban Oroszország érte el a legnagyobb eredményeket, nagyobbat mint az EU. Bár tényszerűen ez a csökkentés nem egy következetes klímavédelmi politika következménye, ez azonban nem változtat a tényeken. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK III. 7.A globális CO 2 -kibocsátás tárgyidőszakbeli ( ) növekedése Mt. Ugyanebben az időszakban az EU 15 kibocsátás csökkentése 492 Mt. Azaz az EU 15 által elért kibocsátás csökkentés a növekedés 4 %-ával egyenlő. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK IV. 9. Tárgyilagosan megállapítható, hogy – jóllehet politikailag és PR területen úgy tűnik, hogy az EU meghatározó és vezető szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben – a tényleges kibocsátás-csökkentésben a szerepe gyakorlatilag elhanyagolható. Az EU kibocsátás-csökkentése nem képes a globális trendek megváltoztatására, sőt azok kismértékű befolyásolására sem. Ezzel a ténnyel az EU politikának szembe kell néznie előbb-utóbb. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

A CO 2 -KIBOCSÁTÁS NÖVEKEDÉS FŐ ÖSSZETEVŐI ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

THE MOST IMPORTANT COMPONENTS INFLUENCING THE CHANGE OF CO 2 EMISSION Demographic components Personal income components Energy intensity components Energymix components Total András István Fazekas PhD116 T04_10_COMPONENTS_INFLUENCING_CO2 _EMISSION

INFLUENCE OF MAIN COMPONENTS ON THE CHANGE OF CO2 EMISSION ( ) THE COMPONENTS_ András István Fazekas PhD117 T04_10_COMPONENTS_INFLUENCING_CO2 _EMISSION

András István Fazekas PhD118 T04_10_COMPONENTS_INFLUENCING_CO2 _EMISSION

András István Fazekas PhD119 T04_10_COMPONENTS_INFLUENCING_CO2 _EMISSION

András István Fazekas PhD120 T04_10_COMPONENTS_INFLUENCING_CO2 _EMISSION

András István Fazekas PhD121 T04_10_COMPONENTS_INFLUENCING_CO2 _EMISSION

A CO 2 -KIBOCSÁTÁS NÖVEKEDÉS FŐ ÖSSZETEVŐI A LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.A fejlődő régiókban a népesség és az életszínvonal (fogyasztás) növekedése a két legfontosabb összetevője az üvegházhatású gázok kibocsátásának. 2.E két komponens közül a népesség növekedés összetevő a jövőben, középtávon vélhetően csökken e régióban, az életszínvonal növekedése azonban abszolút domináns marad a jövőben is. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ÖSSZEFÜGGÉS A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG ÉS A SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS KÖZÖTT ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

András István Fazekas PhDT04_05_CORRELATION_GDP_CO2_EMISSION124

CORRELATION BETWEEN CO 2 EMISSION/cap [tCO2/cap] and GDP/cap [USD/cap] AUSTRALIA:18, USA:18, CANADA:16, RUSSIA:12, GERMANY: 9, UK: 8, ITALY: 7, FRANCE: 5, CHINA: BRAZIL: 2, INDIA: 1, UGANDA: 0, András István Fazekas PhDT04_05_CORRELATION_GDP_CO2_EMISSION125

András István Fazekas PhDT04_05_CORRELATION_GDP_CO2_EMISSION126

MOST IMPORTANT COMPONENTS INFLUENCING THE ENERGY CONSUMPTION CLIMATE CONDITIONS (energy consumption for space heating and space cooling) INDUSTRIAL ENERGY CONSUMPTION (for example: aluminum metallurgy, iron metallurgy etc.) EQUIPAGE (in the households, garden, etc.) CAR USE LUXORIOUS CONSUMPTION (very wealthy and comfortable surroundings, for example: swimming pool in private the house, air condition) András István Fazekas PhDT04_05_CORRELATION_GDP_CO2_EMISSION127

PROVEN CORRELATION I. These factors modify the energy consumption per capita. But there is a very strong correlation between the GDP/capita and CO 2 emission/capita. András István Fazekas PhDT04_05_CORRELATION_GDP_CO2_EMISSION128

KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.Szoros korreláció van a gazdasági fejlettség (életszínvonal) és az egy főre jutó üvegházhatású gáz kibocsátás között. 2.Az egy főre jutó üvegházhatású gáz kibocsátás növekedésének korlátozása a technika jelenlegi fejlettségi szintjén és valós költségterheket figyelembe véve a fejlődő országok régiójában a fejlődés lehetőségének korlátozásával egyenértékű. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK 3.Ez az ellentmondás nem oldható fel sem politikailag, sem gazdaságilag. Ez egyben a klímaváltozás elleni küzdelem korlátait is jelenti. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

KÜLÖNBÖZŐ VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSI TECHNOLÓGIÁK KÖLTSÉGEI (IEA 2014) MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK ATOMERŐMŰVI VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

EU KLÍMAPOLITIKA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

EU KLÍMAPOLITIKA I. Az EU hosszú távú klímavédelmi politikájának célkitűzései, alapelvei az alábbiakban foglalhatók össze: 1.Az Európai Unió középponti célként fogalmazta meg azt, hogy ra az unió egészét illetően az üvegházhatású gázok kibocsátását 40 százalékkal kell csökkenti az évi szinthez képest. 2.Megállapodás született arra vonatkozóan, hogy az unió egészét tekintve 2030-ra a felhasznált energia 27 százalékát megújuló energiaforrásokból kell fedezni. 3.Az unió egészére vonatkozóan egyezség született az energiahatékonyság további javításáról. Eszerint az unió ra előjelzett energia-fogyasztáshoz képest 27%-os hatékonyságnövekedést kell elérni. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

EU KLÍMAPOLITIKA II. Az Európai Unió kormány- és államfői elfogadták az ún. „méltányossági felelősségvállalás” elvét, melynek értelmében azok a tagállamok − így Magyarország is − amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el EU átlag 60 százalékát – kedvezményeket kapnak, annak érdekében, hogy a megfogalmazott célkitűzések megvalósítása ne eredményezzen jelentős tehernövekedést a lakosság számára. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

EU ENERGIAPOLITIKA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

EU ENERGIAPOLITIKA TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK I. Folyamatban van az EU energiapolitikájának megújítása. A tervezett átalakítás rendkívül összetett, sokdimenziós folyamat, amelynek napirenden levő, megvitatás alatt álló súlyponti kérdései a következők: 1.A megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelési technológiák támogatásának fokozatos leépítése, e technológiák „piaci integrációja” hosszabb távon. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

EU ENERGIAPOLITIKA TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK II. 2.Hosszú távon elengedhetetlen a megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelési technológiák esetében a hálózati szintű és a rendszerszintű többletköltségek (grid level costs, és system level costs) figyelembe vétele a rendszerszintű teherelosztás során. Ez másképpen fogalmazva azt jelenti, hogy a megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelési technológiák esetében a költségekbe be kellépíteni ezen technológiák rendszerbe integrálása okozta többletköltségeket. A fosszilis tüzelőbázisú villamosenergia- termelés esetében ugyanis – helyesen, szakmailag megalapozottan – internalizálásra kerültek az externális költségek. Ez várható a megújuló energiabázisú villamosenergia-termelés esetében is. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

EU ENERGIAPOLITIKA TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK III. 3.A hosszú távú szerződések intézményének újbóli bevezetése. Ezt az teszi szükségessé, hogy a mind fajlagos értékben, mind abszolút értékben igen magas tőkeigényű villamosenergia-ipari beruházások esetében csak ilyen módon csökkenthetők a beruházási kockázatok elfogadható szint alá. A hosszú távú szerződések, megfelelő kapacitásmechanizmussal együtt képesek biztosítani azt, hogy megfelelő mértékben létesüljenek új kapacitások a villamosenergia-rendszerben. A villamosenergia-piacokon megjelenő, gyakorlatilag zérus határköltségű szélerőművi és PV villamosenergia-termelés olyan mértékben árcsökkentő hatású, hogy a kialakuló árak nem biztosítják a konvencionális villamosenergia-termelési technológiák esetében az állandó költségek, sok esetben még a változó költségek megtérülését sem, következésképpen elbizonytalanítják, ellehetetlenítik új kapacitások létesítését. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK

EU ENERGIAPOLITIKA TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK IV. 4.Az EU ETS rendszer újjáélesztése (jelenleg a rendszer gyakorlatilag nem működik). 5.Az EU villamosenergia-piaci integráció továbbfejlesztése mind a termékek, mind az időmetszékek (előretartás) dimenziójában. 6.Kapacitásmechanizmus bevezetése. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK