Erdélyország - a reformáció megjelenése Magyarországon

 Erdély 1541 előtt a Királyhágótól keletre   önálló ország  Archaikusabb a társadalom, elzártság  Királyi helytartó, vajda irányította  kápolnai unió (három nemzet)  Négy nép  A két világbirodalom érintkezése Erdély 1541 előtt

 Buda elfoglalása  ország Ny-i részén Ferdinánd az úr  Tiszától keletre özvegy királyné ur.  1541 dec. 29. gyalui egyezmény  Ny-i és K-i részek egyesítése  1542 hadjárat  a birodalmi hadsereg + Habsburg hű magyar főurak  csúfos vereség  Fráter György  a hatalom kiépítése Erdélyi Fej. születése Izabella királyné Fráter György  Területe  Tkp. Erdély, és a részek, a Partium is.  Névlegesen vezetője a gyermek János Zs.  A politikai döntéseket, Fráter György hozza

 1551-es hadjárat  ismét török bosszúhadjárat  Ferdinánd nem tudja megtartani Erdélyt  1556-ra elismerte II. Jánost Erdély urának  speyeri egyezmény  János Zsigmond lemond kir. címéről  elismeri a Habsburg főséget  ha fiú utód  országegyesítés  János Zsigmond † után az erdélyi rendek  Báthory István partiumi nagybirtokost választotja fej.-mé ( )  Báthory fölesküdött a Habsburg-uralomra,  ám a töröknek is megküldte a arany adót. János Zsigmond

 Báthory politikája  két nagyhatalom közötti nyugalom  a lengyel rendek királyukká választják  innen próbálta az országot újraegyesíteni  korai halála megakadályozta ebben de  politikai koncepciója viszont tovább él, és új utat jelöl meg az Erdélyi Fejedelemség részére: az országot Erdélyből kiindulva kell egyesíteni  lengyel király  helytartója bátyja, Kristóf lesz  Kristóf † után fia Zsigmond ( ) lesz a fejedelem Báthory István

 Erdély külpolitikailag  független  hűbérura a szultán  védnökség, 10 ezer Ft évi adó  A belpolitikába a Porta nem szól bele  1556-tól önálló fejedelemválasztási joggal rendelkezik  szultáni jóváhagyás  Kiváltsággal rendelkezők  kápolnai unió  magyar vármegyék, székely és szász székek Államszervezet - rendi felépítés

 A fejedelmek - abszolutisztikus hatalom egy személyben dönt  vármegyékben a meghatározó szerep a  főispáné (fejedelem nevezi ki), az alispánoknak szerepe kisebb  rendi gyűlés csak egy táblás, tagjait a fejedelem hívja  fejedelmi tanács mindhárom nemzet; Partium Hatalmi szervezet  a kamara, a kincstartóság és az udvari haditanács  fontos még a kancellária (csak végrehajtás)

 1542 hadjárat  Török bosszúhadjárat  új kísérlet  Fráter kárpótlás fejében lemondatta Zsigmondot  Habsburg-katonaságot hívott Erdélybe  A törökök is támadásba lendült  Castaldo  cselszövés  meggyilkoltatja Frátert  A császári sereg továbbra se tudta megtartani Erdélyt,  a rendek a Porta utasítására visszahívták Izabellát és II. Jánost   1551-es hadjárat  ismét török bosszúhadjárat indult Erdély egyesítési kísérletének megtorlására. Erdély 1542 után

 Luther színrelépése  1526 előtt megjelennek tanai  királyi udvar  felvidéki szász polgárság  1526 után  rohamosan terjed  olcsó  szekularizáció  török  Isten büntetése  Elterjedése  Főnemesség  Felvidéki magyar, szlovák, német lakosság  erdélyi szász városok körében  Egyházi szervezet kialakulása  1549 ötvárosi hitvallás (Lutheránus egyház)  augsburgi hitvallás a minta (1530) A reformáció kezdetei } Német nyelvűek

Azki zsidóul és görögül, és vígre deákul Szól vala rígen, szól néked az itt magyarul: Minden nípnek az ű nyelvín, hogy minden az Isten Törvényinn íljen, minden imádja nevít.„ Sylvester János

Kálvinisták  várháborúk idején rohamosan terjed  végvári vitézek  mezővárosi polgárság  jómódú parasztság körében  Sikerének titka  a demokratikusabb mint a lutheri irányzat  Debrecen Kálmáncsehi Sánta Márton  Evangélikusok és a világi hat. is föllép ellene  A ref. egyház megszilárdulása  1562 – debrecen-egervölgyi hitvallás  Mélius Juhász Péter - Debrecen (a kálvinista Róma) püspöke  Hódoltság lakossága  kálvini irányzathoz csatlakozik

Mélius Juhász Péter prédikációi Kálvinisták hitvallása

Reformáció Erdélyben  1568 a tordai ogy 4 bevett vallás  katolikus  evangélikus (lutheránus)  református (kálvinista)  unitárius (antitrinitárius; mindenhol üldözték Eu.-ban)  ban a tordai ogy. először Eu.-ban elrendelte,  minden prédikátor a saját értelmezése szerint hirdesse az igét  vallásáért üldözni senkit sem szabad.  Dávid Ferenc az unitáriusok nagyhatású prédikátora.  A protestáns gyülekezetek egyházzá szerveződve beilleszkedtek a feudális rendbe és szembefordultak a forradalmi népi reformációval.  Anabaptista eszmék:  a XVI. sz. második felére terjedtek el a feudalizmussal megalkuvó protestáns egyházakból kiábrándult mezővárosi jobbágyok és a végváriak körében.  okok: nincs szükség papi rendre, megtagadható az egyházi adó.

Apáczai Csere János: Magyar Encyclopédia

Szenczi Molnár Albert Apáczai Csere János Misztótfalusi Kis Miklós „Én Calvinista nem vagyok, sem Lutherista nem vagyok, mert megtanultam azt az Szent Pál írásából, hogy sem Apollóstól, sem Kéfástól nem kell neveztetni senkinek, hanem mi igaz keresztyéneknek neveztettünk az Úr Jézus Krisztusról". Alvinczi Péter Az európai műveltségű értelmiség

és műveik Haller János könyve Misztótfalusi Kis Miklós kolozsvári nyomdájából Szenczi Molnár Albert magyar nyelvtana … és latin-magyar szótára

Debreceni református kollégium

Károli Gáspár „vizsolyi” Bibliája Szenci Molnár Albert és nyelvtana

 Újrakeresztelkedők - anabaptista eszmék  a XVI. sz. második felében rohamosan terjed mezővárosi jobbágyok és a végváriak körében  a hatalommal megalkuvó protestáns egyházból kiábrándultak  Tanaik  krisztusi szegénységet hirdetnek  nincs szükség papi rendre  megtagadható az egyházi adó  antifeudális él  a hatalom is fellép ellenük  Legjelentősebb képviselője  Karácsony György  támadás Ballaszentmiklós török vára ellen  A törökök szétverik  a vezetőket Debrecenben kivégzik Népi irányzat

 Sajátos jelleg - vallásos tolerancia  A hitvitákon maga a fejedelem, János Zs. elnökölt  vallásháborúk korában az erdélyi ogy. kimondta a  1557 katolikusok és evangélikusok  1564 reformátusok  1568 unitáriusok szabad vallásgyakorlását  1568 a tordai ogy. 4 bevett vallás  katolikus, evangélikus, református, unitárius (mindenhol üldözték)  ban a tordai ogy. először Eu.-ban elrendelte,  minden prédikátor a saját értelmezése szerint hirdesse az igét  vallásáért üldözni senkit sem szabad Az erdélyi reformáció sajátosságai János Zsigmond

 Sajátos jelleg - vallásos tolerancia  A hitvitákon a fejedelem János Zsigmond elnökölt  vallásháborúk korában az erdélyi ogy. kimondta a  1557 katolikusok és evangélikusok  1564 reformátusok  1568 unitáriusok szabad vallásgyakorlását  1568 a tordai ogy. 4 bevett vallás  katolikus, evangélikus, református, unitárius (mindenhol üldözték)  ban a tordai ogy. először Eu.-ban elrendelte,  minden prédikátor a saját értelmezése szerint hirdesse az igét  vallásáért üldözni senkit sem szabad  „szükséglet  terv, minőség  mennyiség  ’51 - jegyrendszer bevezetése  MDP II. kongresszusa  iparosítás gyorsítása (vh. hisztéria miatt) Az erdélyi reformáció sajátosságai Az erdélyi reformáció sajátosságai           † } Kapkodás

A reformáció kulturális hatásai  Anyanyelvi igehirdetés  a nemzeti nyelv fellendülése  Állandó nyomdák létesítése  bibliafordítás - anyanyelv előretörése  Sylvester János Újszövetség (Nádasdyak költségén)  Az első teljes bibliafordítás „Vizsolyi biblia” - Károli Gáspár  oktatás - iskolák létesítése  „kollégiumok” létrejötte  Külföldi tanulmányok támogatása

Az első, teljes magyar nyelvű bibliafordítás „Vizsolyi biblia” - Károli Gáspár Károli Gáspár szobra Göncön