Magyarország az első világháborúban Háromszoros hurrá Ferenc Józsefre
A háború kirobbanása OMM ultimátuma Szerbiának elutasítás hadüzenet Lelkesedés, nemzeti érzés fellángolása Szerbiát meg kell büntetni Előjelek a háborúhoz Dualizmus fejlődés dinamikus de gazdaságilag még nem érte be Nyugat-Európát Torlódó, vagy kettős társadalmi struktúra nem a legjobb előjelek a háborúhoz Tisza István miniszterelnök
A háború üdvözlése
Belgrád ostroma
A hátország Megnőtt a hátország szerepe mindent a hadseregnek rendeltek alá jegyrendszer hadiüzem beszolgáltatás infláció nők munkába állása További kényszerintézkedések Statárium Internálás Sajtó cenzúra Tüntetések, felkelések országszerte
Hadirokkantak Női dolgozók
Mindennapos látvány Budapesten: sorbaállás Jegyrendszer
Törekvés a válság megoldására Ferenc József † IV. Károly komoly remények uralkodásához Sem különbéke, sem reformok Tisza Esterházy Móric az új minelnök nincsenek átütő reformok (választójogi reform) Wekerle Sándor kerül a kormány élére IV. Károly
IV. Károly koronázása IV. Károly, Zita és a kis Ottó
Új politikai erők megjelenése A kormánypárt (Nemzeti Munkapárt) Népszerűség vesztés ellenzék előretörése A hatalom alternatívája demokrácia, béke, szociális reformok megvalósítója Függetlenségi és 48-as Párt Országos Radikális Párt Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1917 Választási Blokk radikális program Megvalósításához gyökeres változás kell (forradalom) Károlyi Mihály Jászi Oszkár
Általános, egyenlő és titkos választójogot követelő gyűlés
A Monarchia július 28-án hadüzenetet küldött Szerbiának. Au- gusztus 5-én a Monarchia az oroszoknak, augusztus 12-én Franciaország és Anglia a Monarchiának. A Monarchiának 1 napra sikerül elfoglalni Belgrádot, de Szerbiát nem képes legyőzni. Állóháború alakul ki májusában a Monarchia serege Gorlicénél áttörte a frontot, s visszaszorí- totta az orosz erőket. Szeptemberben pedig Bulgária a németek oldalán állt be a háborúba. Bulgária a Monarchiával közösen elfoglalták Szerbiát, Montenegrót és Albániát júniusában az orosz haderő áttörte az osztrák-magyar frontot. Augusztusban Románia csatlakozott az antanthoz, s betört Erdélybe. A keleti fronton a német haderő megállította az orosz csapatokat, kiverték a Románokat Erdélyből, s decemberben elfoglalták Bukarestet novemberében meghalt Ferenc József. Utódja IV. Károly, aki a békére törekedett decem-beri és 1917 márciusi békeajánlatát azonban az antant visszautasította.
1917 tavaszán az Egyesült Államok az antant oldalán belépett a háborúba. Woodrow Wilson amerikai elnök január 8-án, a kongresszushoz intézett 14 pontja foglalta össze a háborút lezáró béketervet. Magyarországot a 10. pontja érintette, melyben a Monarchia autonóm továbbfejlődését biztosították. Lloyd George angol miniszterelnök január 9-én bejelentette, hogy egyetért a béketervvel, s a háborús célok között továbbra sem szerepel a Monarchia felszámolása április 8-án Rómában összeült az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségeinek kongresszusa. Itt kimondták, hogy nem kívánnak tovább élni a Monarchia keretei között, s állami önállóságot követelnek. Az USA kormánya május 29-i nyilatkozatában elismerte a római kongresszus határozatait, s evvel bejelentette a wilsoni pontok érvénytelenné válását június 3-án a versailles-i haditanács is olyan nyilatkozatot tett közzé, ahol az antant hadicéljai közé tartozik Csehszlovákia, Lengyelország és új délszláv állam létrehozása.