Magyarország villamos energia termelésének útja Biogáz erőművek helyzete Készítette: Hetyei Gábor

1. A projekt indítása

1.Fenntartható növekedés biztosítása, a helyes gazdálkodási gyakorlat vitele. 2.Környezet-, és természetvédelmi problémák kezelése, a környezeti állapot stabilizálása. 3.A mezőgazdasági hulladék kezelése helyett anyagáramlás-gazdálkodás bevezetése. 4.Az energiatermelő intenzív mezőgazdasági üzem nagyüzemi működő modellje Projektcélok

1.Alapanyag biztonság – logisztikai kérdések, távolság. 2.Villamos energia csatlakozási pont – hálózati kapacitás, a hálózat fogadóképessége (MAVIR). 3.Végtermék elhelyezési lehetőség – a nitrogén direktíva kérdése. 4.Finanszírozási, refinanszírozási kérdések. 5.Szemlélet alakítás Alapfeltételek

JI szakasz – PIN-től az ERPA szerződés aláírásáig Engedélyezési szakasz – jogerős építési engedély – Finanszírozás szervezés – bankhitel szerződések aláírása – Támogatás-szervezés – KIOP szerződés aláírása 1.3. Fejlesztési szakaszok 1.

Tendereljárás – Fővállalkozói szerződés aláírása Építési szakasz – Műszaki átadás átvétel – Közös üzemeltetési szakasz – Utó-felülvizsgálati eljárás – Üzemeltetési szakasz 1.3. Fejlesztési szakaszok 2.

2. Működés

1.Anaerob környezet 2.Mikroorganizmusok számára felvehető, megfelelő mennyiségű tápanyag 3.Ideális kémhatás (7,9-8,1 közötti pH érték) 4.Mérgező anyagoktól, antibiotikumoktól mentes alapanyagok 5.Megfelelő nedvesség (7-8% SzA) 6.Megfelelő hőmérséklet Mezofil erjesztés (37 C centrális hőmérsékleten lezajló folyamat) 2.1. Biológiai feltételek

Szaka- szok Típus Baktérium ok Köztes termék Végtermék 1. szakasz hidrolízis fermentáló baktériumok fehérjék, szénhidrátok, zsírok aminosavak, cukrok, zsírsavak 2. szakasz savképződés fermentáló baktériumok aminosavak, cukrok, zsírsavak, szerves savak, alkoholok szerves savak (ecetsav, propionsav, vajsav,) aldehidek, hidrogén, széndioxid, alkoholok, kénhidrogén, ammónia, szénmonoxid 2.2. A biológiai folyamat 1.

Szaka- szok Típus Baktérium ok Köztes termék Végtermék 3. szakasz acetogén fázis acetogén baktériumok szerves savak ecetsav 4. szakasz metán- képződés metanogén baktériumok ecetsav, hidrogén, széndioxid metán 2.2. A biológiai folyamat 2.

Input anyagTerv 2010.I. félév VárhatóIndex Istállótrágya % Hígtrágya % Vágóhídi hulladék % Élelmiszer hulladék Konyhai ételhulladék % Kukorica szilázs % Összesen % 2.3. Input anyag lista az adatok tonnában kifejezve

Input anyagTerv 2010.I. félév VárhatóIndex Istállótrágya % Hígtrágya % Vágóhídi hulladék % Élelmiszer hulladék Konyhai ételhulladék % Kukorica szilázs % Összesen % 2.3. Input anyag lista az adatok tonnában kifejezve

2.4. Az üzem képekben

3. Gazdasági kérdések

3.1. Beruházási költségek és források Bekerülési érték összesen: ÁFA

3.2. A bevételek összetétele

3.3. A költségek összetétele

3.4. A kiadások összetétele

MegnevezésMennyiség várható Villamos energia6.431 MWh184 millió Ft Ártalmatlanítási díj tonna 29 millió Ft JI bevétel tCO2 43 millió Ft KIOP bevétel 69 millió Ft Kamat bevétel 10 millió Ft Bevételek összesen335 millió Ft Anyagköltség 18 millió Ft Személyi jellegű költségek 31 millió Ft Szolgáltatások (fuvar, javítás, karbantartás) 56 millió Ft Kamat 87 millió Ft Amortizáció161 millió Ft Költségek összesen353 millió Ft évi várható eredmény- 18 millió Ft 3.5. Eredmény elszámolás

MegnevezésMennyiség várható Villamos energia6.431 MWh184 millió Ft Ártalmatlanítási díj tonna 29 millió Ft JI bevétel tCO2 43 millió Ft Kamat bevétel 10 millió Ft Bevételek összesen266 millió Ft Anyagköltség 18 millió Ft Személyi jellegű költségek 31 millió Ft Szolgáltatások (fuvar, javítás, karbantartás) 56 millió Ft Kamat 87 millió Ft Hiteltörlesztés 89 millió Ft Kiadások összesen281 millió Ft évi várható cash flow- 15 millió Ft 3.6. Cash flow kimutatás

4. Klímavédelem

forrás: EEA GHG kibocsátás megoszlása

1.a 38 tagország kötelezettséget vállalt a GHG emissziójának közötti 5,2%-os csökkentésére (aláírók létszáma mára 120 fölött van) (bázis: ), (GHG meghatározása), 2.az EU 8%, Magyarország 6% csökkentést vállalt, 3.a kibocsátási jogok nemzetközi kereskedelmének kidolgozására kötelezettség, 4.„az együttes megvalósítás (JI)”, „tiszta fejlesztési mechanizmus (CDM)” kidolgozására kötelezettség, 5.a kibocsátás nettó elszámolásának lehetősége, 6.hatálybalépés feltétele: az aláírók összes kibocsátása haladja meg az iparosodott országok kibocsátásának 55%-át A kiotói protokoll

1.a tárgya metánt bocsát ki a bomlása során: tervezett megtakarítás: tCO 2 eq 2.villamos energia fosszilis energiát vált ki: tervezett megtakarítás: tCO2eq 3.hő felhasználás fosszilis energiát vált ki: tervezett megtakarítás: 276 tCO2eq 4.műtrágya megtakarítás: tervezett megtakarítás: 407 tCO2eq Összes validált megtakarítás (1.526 t projekt emisszióval): tCO2eq verifikált emisszió 2010-ben: tCO2eq 4.3. CO 2 eq számítás

4.4. Emisszió megtakarítás (problémafelvetés) 1. 1.A kereskedelem minimális mennyisége tCO 2 eq. 2.1 MW biogáz üzem esetén tCO 2 eq után az árbevétel eFt/év. (1 MW * óra * 1,8 kg/kWh * 6 € * 280 Ft/€) = eFt) 3.2,4 MW szélerőmű esetén tCO 2 eq után az árbevétel eFt/év. (2.4 MW * óra * 30% * 1,8 kg/kWh * 6 € * 280 Ft/€) = eFt) 4.Több kiserőmű összekapcsolásával a kereskedelmi mennyiség teljesíthető (állami szerepvállalás vagy közös nonprofit szervezet).

4.4. Emisszió megtakarítás (problémafelvetés) 2. 5.Az országos kvóta kiosztásakor a mezőgazdaság kimaradt! (Semmi nem ösztönzi a szántóföldi, állattenyésztési emisszió kibocsátás csökkentést: talajművelés, növényvédőszer-, műtrágya-felhasználás, hígtrágya, hulladékkezelés.) anyagáramlás-gazdálkodás!!! 6.Biomassza-előállítás, erdősítés: nincs széndioxid emisszió megtakarítás elszámolásra lehetőség. (1 ha erdő (500 tCO 2 *10 € * 280 Ft/€)/20 év = Ft/ha)

5. Energetika (jogi környezet)

5.1. Villamos energia beszerzés A hazai erőművek villamosenergia-termelése csökkent. A villamosenergia-ellátásban az importszaldó növekedett. Az összes villamosenergia-felhasználásunk kisebb lett. 43,9 TWh  41,5 TWh – 5,5% 40,0 TWh  36,0 TWh – 10,0% 3,9 TWh  5,5 TWh + 41,0%

5.2. Az erőművek kihasználtsága A bruttó villamosenergia-termelés és a bruttó névleges villamos teljesítőképesség hányadosa alapján

2007. évi LXXXVI. törvény (VET) Felhasználás sorrendje: 1. hazai megújuló 2. hazai fosszilis energia 3. import Megújuló = kiegyenlítő energia. Biztos, hogy a megújuló energia felvásárlási ára miatt emelkedik a fogyasztói ár??? 5.3.Árképzés és a kiegyenlítő energia

5.4. Hálózati szabályozás és KÁT Menetrendezés a MAVIR Zrt. felé menetrendadási kényszer pótdíjjal (ha a VET- ben megfogalmazottakat betartjuk, az import a kiegyenlítő energia, tehát a megújulóhoz kell igazítani!) az EU-ban gyakorlatilag ismeretlen a menetrendadási kötelezettség a megújuló (kis-) erőműveknél. nonprofit menetrendező csapat (az egymást kiegyenlítő termelők kompenzáló hatása).

5.5. KÁT mérlegkör anomáliája /2007 (XII.23.) Kormányrendelet alapvető problémája: A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia és a kapcsoltan termelt villamos energia egy mérlegkört alkot (így mindkét tevékenység a kötelező átvétel keretében támogatatott). A KÁT támogatás összege 78,9 milliárd forint volt 2009-ben. Ebből kapcsolt erőmű: 54,6 milliárd Ft (70%) biomassza égetőmű: 18,3 milliárd Ft (23%) szélerőmű: 3,8 milliárd Ft ( 5%) biogáz erőmű: 0,5 milliárd Ft ( 0%) hulladékból termelt áram: 1,0 milliárd Ft ( 1%) vízerőmű 0,7 milliárd Ft ( 1%) összesen:78,9 milliárd Ft A tényleges megújulós átvételi ár támogatás árfelhajtó hatása 6,0 milliárd Ft, azaz a fogyasztói árra gyakorolt hatás: 0,145 Ft/kWh. forrás: Tóth Ferenc, Csikós Ferenc

5.5. KÁT mérlegkör anomáliája 2. A 287/2008. (XI.28.) Kormányrendelet problémája: Felemelte a támogatásba bevont a kapcsolt villamos energia termelő erőművek méretének felső határát 190 MW beépített kapacitásra, így évben a támogatás 78,9 milliárd Ft-ot (17%-kal több, mint előző évben). Biogáz az időjárási körülményektől nem függő: napszakhoz kötött átvételi ár (mélyvölgyben sincs leállás, hiszen a gáz termelődik). Kapcsolt: az átvételi ár napszakoktól való függése nem jelent gondot (mélyvölgyi időszakban le tudnak állni). A kapcsolt áram átvételi ára mélyvölgy nélkül:34,63 Ft/kWh A biogázból származó vill. energia átvételi ára:27,90 Ft/kWh

5.6 Az irányítás – elosztás eredménye 1. HelyezésAdózott eredmény (mFt) Paksi Atomerőmű Mátra Erőmű Dunamenti Erőmű Tisza Erőmű Összesen Az 100 legnagyobb nyereségű hazai cégek listája alapján :

5.6 Az irányítás – elosztás eredménye 2. HelyezésAdózott eredmény (mFt) MVM Zrt MVM Trader Zrt MAVIR Zrt Összesen Néhány termelő és elosztó Az 100 legnagyobb nyereségű hazai cégek listája alapján : 2008-ban az 1 kWh termelt villamos energiára jutó adózott nyereség: 2,68 Ft.

5.7. A zöldáram felvásárlás szabályozása néhány tagországban OrszágÁrképzés Franciaország9-7 euró cent/kWh (150 kW - 2 MW teljesítmény) + 2 euró cent (biometán előállítási bónusz) + 3 euró cent (bónusz 75% feletti termelési hatékonyság esetén) = euró cent/kWh Németország10,83 (alapár) + 6 (bónusz 100%-os mezőgazdasági hulladék) + 2 (bónusz hőhasznosítás) + 2 (bónusz új technológia) = 20,83 euró cent/kWh ( < 151 kW) 9, = 19,32 euró cent / kWh ( kW) 8, = 16,83 euró cent/kWh (501 kW - 5 MW) 7, = 9,91 euró cent/kWh ( MW) Olaszország30 euró cent/kWh (mezőgazdasági hulladékok, állati hulladék) 18 euró cent/kWh (depónia hulladékok, tisztítási folyamat melléktermékei) zöld tanúsítvány 112,88 euró / MWh Spanyolországfelvásárlási ár: 13,79 és 6,87 euró cent/kWh (első 15 évben és azután) piaci ár: 10,88 euró cent/kWh ( < 500 kW) felvásárlási ár: 10,29 és 6,92 euró cent/kWh (első 15 évben és azután) piaci ár: 6,76 euró cent/kWh ( > 500 kW) 25,20 Ft/kWh 41,52 Ft/kWh 84,00 Ft/kWh 28,81 Ft/kWh

5.8. Megújuló energia szabályozása (problémafelvetés) 1.A megújuló energia nem gazdasági kérdés, hanem politikai, környezetvédelmi kérdés. 2.Energia törvényi szabályozás átalakítása energia ügy – NFGM környezetvédelem, emisszió – KvVM biomassza – FVM. 3.Új „zöld” törvény a megújuló energia szabályozásáról (emisszió kereskedelem, árszabályozás, stratégia érvényesülése).

6. Összefoglalás

1.Mezőgazdasági projekt (trágya, siló). 2.Környezetvédelmi projekt (hulladék ártalmatlanítás). 3.Klímavédelmi projekt (karbon-emisszió csökkentés). 4.Energetikai projekt (áram, hőenergia) Projekt besorolás

1.Szalmás trágya feldolgozás hatásosságának növelése. 2.Hő felhasználás megvalósítása (üvegház, takarmánygyártás, vágóhídi hulladék feldolgozás, Stirling motor, sertéstelep fűtés, sertéshízlalda hűtés). 3.Leerjedt anyag N-P-K tartalmának feltárása. 4.Szeparált anyag öntözése, felhasználása. 5.Biogáz tisztítás CH 4 -gyé, hálózatba táplálás, helyi felhasználás járműforgalomban (buszközlekedés) Projekt tartalékok

1.Fenntartható növekedés biztosítása, a helyes gazdálkodási gyakorlat vitele. 2.Környezet-, és természetvédelmi problémák kezelése, a környezeti állapot stabilizálása. 3.A mezőgazdasági hulladék kezelése helyett anyagáramlás-gazdálkodás bevezetése. 4.Az energiatermelő intenzív mezőgazdasági üzem nagyüzemi működő modellje Projektcélok megvalósulása Hígtrágya-kezelés Szalmástrágya kezelés elindulása (talán nem is hulladék) Éttermi hulladék Lejárt szavatosságú termékek Vágóhídi hulladék Tejipari hulladék Hulladék Energia + talajerő pótlás (jelenleg nem megoldott) évi energia felhasználás: MWh ezer Ft évi villamos energia ért: MWh (46%) ezer Ft (53%)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Hetyei Gábor Pálhalmai Agrospeciál Kft. 20/