Gazdasági informatika II (SZIE GTK GVAM 1. évfolyam) 2009/2010. tanév 2. félév

2  Egyed: minden olyan dolog, amit minden más dologtól jól meg tudunk különböztetni és amiről adatokat akarunk tárolni. (pl. egyetemi adatbázis: a ABC123 Neptun-kódú személy) Lásd még: objektum, rekord, egyedtípus-előfordulás  Egyedtípus: a konkrét egyedeket közös vonásaik alapján magukba foglaló kategóriák (pl. egyetemi adatbázis: hallgatók) Lásd még: (adat)tábla  Tulajdonság: azok a fontos jellegzetességek, amelyekkel az egyedeket le akarjuk írni (pl. egyetemi adatbázis : név, születési dátum, anyja neve, képzés) Lásd még: attribútum  Tulajdonság-érték: egy tulajdonságnak az adott objektumra vonatkozó értéke (pl. egyetemi adatbázis : név → Kiss Andrea) Lásd még: mező

3

4  Kulcs: Olyan tulajdonság (vagy tulajdonság- halmaz), amely segítségével az egyedek egyértelműen azonosíthatók (pl. egyetemi adatbázis: Neptun-kód)  Egyszerű kulcs: Hallgató → Neptun-kód  Összetett kulcs: Vizsga → Neptun-kód, Kurzuskód, Dátum  Kapcsolatok: Az egyedek közötti viszonyok (az egyetemi adatbázis példáján)  1:1 (egy-egy): Szervezeti egységek – Tisztségviselők  1:N (egy-sok): Szervezeti egységek – Tantárgyak  N:M (sok-sok): Hallgatók – Tantárgyak

5 Van neki Felvé- tel Van neki Neptun Név Szül. idő

6 Feladat: Készítsük el azt a adat-struktúrát, amiben nyilván- tartható a tantárgyakkal kapcsolatos adatok (tantárgy, hallgató, oktató, helyszín időpont stb.) Tantárgyi adatok Mi ezzel a probléma???

7  Problémák:  Több jelenséget (egyedtípust) mosunk egybe: tárgy, hallgató, képzés, oktató stb. – elvi hiba  Többszörösen tároljuk ugyanazokat az adatokat (redundancia), ami több okból is problémás:  A többszörös tárolás fizikailag is többletkapacitást igényel  A többszörös rögzítés során többszöröződik a hibázás lehetősége is  A karbantartás szinte lehetetlen, ha egy változást nem javítunk ki minden előfordulásnál, inkonzisztens állapot jön létre.  Kulcs: tulajdonképpen a teljes rekord szolgál azonosítóként, hiányzik egy ID-oszlop

8

9 Kapcs_hallg Kapcs_okt Kurzus Hallgato Tantargy Oktato

10 SELECT Tantargy.Név, Oktato.Név, Hallgato.Neptun_kód, Hallgato.Név, Hallgato.Szül_dátum FROM Tantargy INNER JOIN Kurzus ON Tantargy.Neptun_kód = Kurzus.Tantárgy INNER JOIN Kapcs_hallg ON Kurzus.Kurzuskód = Kapcs_hallg.Kurzus_id INNER JOIN Kapcs_okt ON Kurzus.Kurzuskód = Kapcs_okt.Kurzus_id

11  Célja: Az adatbázis ne tartalmazzon ismétlődő, redundáns adatokat, mert ez a feltöltést, módosítást, törlést jelentősen megnehezíti, inkonzisztens adatbázis eredményezhet.  Normalizálási szintek:  1. normálforma: Minden mező csak egyetlen adatot tartalmaz, nincsenek ismétlődő tartalmú sorok (létezik egyedi azonosító)  2. normálforma: 1.NF+ minden nem-kulcs tulajdonság a kulcs egészétől függ (egyszerű kulcs esetében 1.NF=2.NF)  3. normálforma: 2.NF+ minden nem-kulcs tulajdonság kizárólag csak a kulcstól függ  4.NF: …  5.NF: …

Elsődleges kulcs 1.NF 2.NF 3.NF

13  A szó szoros értelmében nem, mert  Az előzőekben leírt adatmodellezés (egyedtípusok, egyedek, kapcsolatok stb.) nem valósítható meg.  A tárolt adatok homogenitását, ellenőrzöttségét, formátummának helyességét semmi sem biztosítja.  Azonban sok olyan eszközt tartalmaz, amelyek adatbázis-szerű műveleteket tesznek lehetővé:  Adatbázis-szerű formában tárolt adatok  Adatbázisfüggvények  Szűrés és kimutatás-készítés  Adatrögzítés űrlapokkal (Adatok > Űrlap)

14  A táblázat oszlopai : Azonosító, Objektum, Tulajdonság, Érték, Mértékegység, Dátum, Forrás, Rögzítő, Rögzítés ideje.  Egy sor (rekord) így tartalmazza egyetlen adat minden leíró jellemzőjét.  Ebből következik, hogy minden cellát ki kell tölteni.

 Az eddigiek alapján tehát a feladatban:  Egy 1.NF-nak megfelelő „adatbázis” jön létre.  Ez sok „fölöslegesen” ismétlődő, redundáns adatot tartalmaz.  Ügyelni kell arra, hogy pontosan rögzítsük az adatainkat, mivel az elgépelésekből új és új mezőértékek (pl. új objektumok vagy tulajdonságok) keletkeznek.  Ugyanakkor ez a megközelítés sem szakmaiatlan, mivel  Egy „komoly” adatbázis lekérdezése után is egy ilyen adattábla jön létre  Pontos adatfeltöltés esetén így egy jól használható adattáblát kapunk, ami megfelel a tantárgy céljainak. 15

 Halassy Béla: Információmenedzselés (sorozat), Marketing & Management, 1997  Siki Zoltán: Adatbáziskezelés és szervezés, Műegyetemi Kiadó