Villamos energia rendszer Fogalma, feladata, részei.

750 kV 120 kV 400 kV 35 kV 220 kV 20 kV 10 kV ALÁLLOMÁSOK ERŐMŰVI HÁLÓZATI Elosztóhálózati Alaphálózati Főelosztó-hálózati 750 kV 400 kV 220 kV 120 kV 35 kV 20 kV 10 kV Kommunális Ipartelepi Mezőgazdasági

Az alálomások rendeltetése Az alállomások a vezetékek kapcsolási pontjain, vagy a táppontokon elhelyezett olyan – megfelelő felszereléssel ellátott - üzemi helyek, amelyek vagy az áram útját szabják meg, vagy a feszültségnek, vagy az áram nemének megváltoztatására szolgálnak. Ennek megfelelően vannak: kapcsoló, transzformátor, áramátalakító, fázisváltó, periódusváltó alállomások Feszültségszintjük alapján lehetnek: nagyfeszültségű/középfeszültségű középfeszültségű/középfeszültségű középfeszültségű/kisfeszültségű alállomások. A fogyasztói transzformátorállomások kialakításuk alapján lehetnek: szabadtéri kivitelű belsőtéri kivitelű

Sugaras hálózat Többszörösen szerteágazó nyitott vezetékrendszer, amelyben az energia a fogyasztóhoz csak egy úton juthat. Előnye: hogy könnyen áttekinthető a hiba- hely könnyen felismerhető. Hátránya: hogy üzemzavar esetén a hibás szakaszra mögötti fogyasztok energia nélkül maradnak. A legutolsó fogyasztónál nagy a feszültségesés.  

Gyűrűs hálózat Olyan hurkolt hálózat, amelynek egy táppontja van, ebből indulnak ki és ide térnek vissza a vezetékek (körvezetékek). Előnye, hogy a fogyasztók energia ellátása két oldalról biztosítható. Hátránya: hogy a transzformátor meghibásodásakor a fogyasztók energiaellátás nélkül maradnak.

Több ponton táplált hálózat Olyan gyűrűs hálózat amelynek két vagy több egymástól független betáplálási pontja van. A gerincvezeték megszakítókkal több részre bontható.

Körvezeték Olyan zárt vezetékhálózat, amely a táppontból kiindulva az összes fogyasztó érintése után visz- szatér a táppontba. A körvezeték kialakítható két tápponttal is. Hátránya: nagyobb a beruházási költség

Hurkolt hálózat Hurkolt hálózat a vezetékek egymással többszörösen összekapcsolt zárt rendszere. Az energiaellátás egy vagy több ponton történik, egy-egy vezetékszakaszon mindkét irányú energia áramlás is előfordulhat. Ez a hálózat valósítja meg a legegyenletesebb energia ellátást a legnagy- obb üzembiztonság mellett. Hátránya: nehezen áttekinthető, drága.

A kisfeszültségű hálózat jellemzői A kisfeszültségű hálózat rendeltetése szempontjából lehet: - közcélú (kommunális) hálózat, amely lakosság, a vállalatok, az intézmények.. stb, villamos energia szükséglet kielégítését, közvilágítás ellátását szolgálja. - üzemi (ipari) hálózat, amely az üzemben tartó saját üzemi energia szükségletét elégíti ki. - egyéb, különleges rendeltetésű kábelhálózat (pl. bányák, kohó- üzemek, vegyi üzemek, villamos vontatás. Közcélú hálózatok: Kivezetett csillagpont kétféle feszültség: U vonali és U fázis Lehet szabad vezeték, kötegelt vezeték és kábelhálózat, általában sugarasan üzemelnek TN – rendszer. Érintésvédelem: nullázás vagy védőföldelés

Üzemi (ipartelepi) hálózatok A fogyasztók csatlakozásának két módja van: -a közcélú kisfeszültségű hálózatról való leágazás ( A csoport) - közép/ kisfeszültségű trafó gyűjtősínéről ( B csoport) Mindegyik csoport két alváltozata ismert: - szabadvezetékes - kábeles Csoportosítás a feszültség-kimaradásra való érzékenység szerint: Az A kategória a feszültség- kimaradásra nagyon érzékeny berendezé- seket üzemeltető fogyasztók. - A B kategóriába tartoznak a feszültség- kimaradásra érzékeny berende- zések, ahol kisebb mértékű kár keletkezhet. A C kategóriába tartoznak a feszültség- kimaradásra nem érzékeny berendezéseket üzemeltető fogyasztók. Az A, B és C kategóriájú fogyasztók vill. ellátási rendszer a hálózat kép és a tartalékok kiépítésében különbőzik egymástól. A transzformátorok 1000 vagy 1600 kVA teljesítményűek lehetnek. Rövidrezárási árama elérheti az 50kA értéket is.

Ezzel minden testzárlat egyúttal fázis – nulla zárlatot jelent. A nullázás elve, hogy a hálózati betáplálásnak a közvetlenül földelt vezetőjét hozzá kötik az érintésvédelmet igénylő villamos szerkezet testéhez. Ezzel minden testzárlat egyúttal fázis – nulla zárlatot jelent. A nullázás alkalmazhatóságának három feltétele van. 1, A hálózat belső impedanciája ( a hurokellenállása ) olyan kis értékű legyen, hogy a tuláramvédelm az előirt rövid idő alatt kioldja az ezen keresztül fellépő zárlati áramot. 2, A védővezető szerepét is betöltő nullavezető mindig földpotenciálon legyen, ne fordulhasson elő, hogy egy máshol fellépő hiba a nullavezető potenciálját életveszélyt okozható mértékben emelje. 3, A védővezető szerepét is betöltő nullavezető megbízhatósága legalább a fázisvezetők megbízhatóságával legyen azonos. Az első feltételt a szabvány képlettel is megadja: Zs * Ia < Uo